Ki méltó fehér ruhát ölteni?
"És én csapdát állítok elé, úgyhogy meghal." ( Ez 3,20 )
"Csak aki egyetértésben él a világgal, élhet egyetértésben magával" ( Friedrich Schlegel, Eszmék, 130, 509 )
Általában nem vagyok nagy "PopeFrancisFan", de kivételesen teljesen egyetértünk..
“There is the discarding of children that we do not want to welcome with the law of abortion that sends them to the dispatcher and kills them directly. And today this has become a ‘normal’ method, a practice that is very ugly. It is really murder,”
Ez gyilkosság. Hogy lehet erről egyáltalán vitatkozni? 12. osztályos diákjaimmal is keveredtem ilyesfajta vitába...
"A magzatot, lassan az újszülöttet is, kell védeni az anyjától; - vagy inkább az anyát a gyerekétől? ( https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/a-kapu-bezarul.html
Tényleg..., te milyen reményre vagy meghívva?
Ez csapda. ( Már megint egy rosszul feltett kérdés. )
Egy anyát, ha valóban anya, kell-e védeni a gyerekétől és egy gyereknek kell-e félnie a saját édesanyjától?
Hogy léphetsz nagyobb harmóniába a világgal?
Ha gyermeked lesz, egy magasabb szintre lépsz, tegnap erről is szó volt ugyanebben az osztályban...
Vajon miért ünnepeljük a Szalagavatót, amikor ez a búcsúzásról és az elválásról szól? Megjelölés a nagy vizsgára, az érettségire - a "nagybetűs élet" küszöbén.
Nem inkább szomorkodni kellene?
Mi a felemelő ebben?
Ez már nem a "test szerinti" gondolkodás ideje..., találkozás a transzcendens valósággal, persze az "ördög", a "felszínes szépség" mindig megpróbálja kisajátítani az ilyesfajta pillanatokat, de lehetetlenség, meddő vállalkozás ez részéről. ( https://boatswain69.blogspot.com/2021/04/abyss-i-felj-tolem-mergezo.html)
Ahogy scilliumi vértanúk mondták:
"Ilyen igaz dolgokban nincsen helye a meggondolásnak." ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, A scilliumi vértanúk aktája, 56 )
"Mert amíg test szerint éltünk, a bűnök törvény által szított szenvedélyei hatottak tagjainkban, amelyek a halálnak termettek gyümölcsöt. Most azonban, miután meghaltunk annak a számára, ami fogva tartott minket, megszabadultunk a törvénytől, úgyhogy az új életben a Lélek szerint szolgálunk, nem pedig az Írás betűje szerint, mint a régiben." ( Rom 7,5-6 )
Ebbe nőnek bele, ha teszik nekik ha nem, leendő érettségizőink mind..., s tesznek róla majd tanúságot élettörténetükkel.
Jómagam ezért nem igazán szeretem az ünnepeket, mert az "ördögök" hajlamosak "kisajátítani" azokat.
"Mert valamikor mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők voltunk, különféle kívánságok és élvezetek rabjai, gonoszságban és irigységben élők, egymástól gyűlöltek és egymást gyűlölők. De amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete, nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szentlélek által, akit kitöltött ránk gazdagon Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk által, hogy az ő kegyelméből megigazulva reménységünk szerint részesei legyünk az örök életnek." ( Tit 3,3-7 )
Szép lista és igaz: esztelenek, engedetlenek, tévelygők, kívánságok és élvezetek rabjai, gonoszok és irigyek, gyűlölködők.
Minden probléma, még a szalagavatókon is, ezekkel függ össze.
A legutóbbi gimis osztályom szalagavatójára például elfelejtett eljönni a fotós, mert lerészegedett ( ~ "élvezetek rabjai" ).
"Ha pedig nem elég világos a mi evangéliumunk, csak azok számára nem világos, akik elvesznek. Ezeknek a gondolkozását e világ istene megvakította, mert hitetlenek, és így nem látják meg a Krisztus dicsőségéről szóló evangélium világosságát, aki az Isten képmása.
Mert nem önmagunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat, önmagunkat pedig mint szolgáitokat Jézusért. Isten ugyanis, aki ezt mondta: „Sötétségből világosság ragyogjon fel”, ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán. Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak: Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk; Jézus halálát mindenkor testünkben hordozzuk, hogy Jézus élete is láthatóvá legyen testünkben. Mert életünk folyamán szüntelen a halál révén állunk Jézusért, hogy a Jézus élete is láthatóvá legyen halandó testünkben. Azért a halál bennünk végzi munkáját, az élet pedig bennetek. Mivel pedig a hitnek ugyanaz a Lelke van bennünk, ahogyan meg van írva: „Hittem, azért szóltam”, mi is hiszünk, és azért szólunk! Mert tudjuk, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, az Jézussal együtt minket is feltámaszt, és maga elé állít veletek együtt. Mert minden értetek van, hogy a kegyelem sokasodjék, és egyre többen adjanak hálát az Isten dicsőségére. Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra. Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók." ( 2Kor 4,3-18 )
"Az ő elméjükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől, mert megmaradtak tévelygésükben, és megkeményedett a szívük. Ezért erkölcsi érzékükben eltompulva, gátlástalanul mindenféle tisztátalan tevékenységre vetemedtek nyereségvágyukban.
Ti azonban nem így tanultátok a Krisztust; ha valóban úgy hallottatok róla, és kaptatok felőle tanítást, ahogyan az megvalósult Jézusban. Vessétek le a régi élet szerint való ó embert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett. Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak. „Ha haragusztok is, ne vétkezzetek”: a nap ne menjen le a ti haragotokkal, helyet se adjatok az ördögnek. Aki lopni szokott, többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek. Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják. És ne szomorítsátok meg az Isten Szentlelkét, aki által el vagytok pecsételve a megváltás napjára. Minden keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt. Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban." ( Ef 4,18-32 )
Ki méltó fehér ruhát ölteni?
 |
| Az anyaság nem érted van, ahogy a szalagavató és az érettségi sem... |
„És templomot nem láték abban, mert az Úr, a mindenható annak temploma, és a Bárány.” „És a városnak nincs szüksége sem a napra, sem a holdra, hogy abban világítsanak, mert Istennek fényessége világítja meg azt, és szövétneke a Bárány”. (Jel 21,22-23).
Lehetsz e saját fényed? Van-e saját fényed?
"Itt már nincs többé görög és zsidó, körülmetéltség és körülmetéletlenség, barbár és szkíta, szolga és szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus. Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és szeretettek - könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet." ( Kol 3,11-12 )
Mit tegyünk hát? Ne tartsunk szalagavatót mert hivalkodás sőt Istenkísértés. Vagy tartsunk és vállaljuk a "felfuvalkodottság" mesebeli kockázatát?
Ha az "abortusz-vitára" gondolunk, nem egy könnyed kérdésről van szó, hisz emberek élete múlhat rajta.
"Megölitek azokat az embereket, akiknek nem kellene meghalniuk, és életben hagyjátok azokat, akiknek nem kellene élniük, és így rászeditek népemet, amely hisz a hazugságnak." ( Ezekiel 14, 19 )
"Mit mondjunk tehát? Maradjunk a bűnben, hogy megnövekedjék a kegyelem? Szó sincs róla! Akik meghaltunk a bűnnek, hogyan élhetnénk még benne? Vagy nem tudjátok, hogy mi, akik a Krisztus Jézusba kereszteltettünk, az ő halálába kereszteltettünk? A keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk. Ha ugyanis eggyé lettünk vele halálának hasonlóságában, még inkább eggyé leszünk vele a feltámadásának hasonlóságában is." ( Rom 6,1-5 )
Ezt ünnepeljük.
( Az anyaság nem érted van, ahogy a szalagavató és az érettségi sem... )
Az anyát és a diákot aki "Krisztusi útra lépett".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése