"büszke mosoly" / "Aki Bergengóciában nincsen otthon, az a saját világában is eltéved!"

"A két út"

"Pascal 'talált', mivel kétségkívül nem keresett tovább." ( Paul Valery )

 

 

A "két út" a bibliában az első zsoltár alcíme. Nem véletlenül kerülhetett a kitüntetett első helyre.

A nagy választásról szól.

 

Nagyon szeretem Kodolányi Én vagyok című regényét..., második Bibliámként forgatom. Együtt a zsolozsmával...

Az utolsó vacsorát így írja le Júdás szemszögéből ( Ő maga a könyvet Júdás-regénynek hívta, hiszen nem is Jézus a lényeg..., nem az "egészségeseknek kell az orvos. ):

"Szívdobogva figyelt. (...) Mikor Jehuda feltekintett, már túl voltak a lakomán és ezt énekelték:

Boldog, aki nem jár gonoszak tanácsán, A bűnösök útján meg nem áll És nem telepszik csúfolódók székébe!

Világos, fényes, selymes női hangok vegyültek a vastag férfihangok harsogásába, az ének kizúdult az ablakon, mint a vízesés. Gyermekek kacagtak, mint a gyöngy." ( Kodolányi János: Én vagyok, 293 )

Júdás itt is elkeseredett irigy, gyanakvó...., tele lelki és testi fájdalmakkal, mások és maga elleni vádakkal, gyanakvással. Pedig nem ő megy  a halálba, hanem a többiek, s mégis ők a vidámak:"az ének kizúdult az ablakon, mint a vízesés".

 

Júdás sem érti, pedig egyszerű dolog. Akkor még egyszer:

"Boldog, aki nem jár gonoszak tanácsán, A bűnösök útján meg nem áll És nem telepszik csúfolódók székébe! - a legelső zsoltár, legelső sora..., pont Ő ne tudta volna tanult zsidó létére..., s a folytatást?

"Nem úgy a gonoszok, hanem, mint a pelyva, amit szétszór a szél."

Nem Isten ítéli el Júdást, Júdás ítéli el magát, könnyű lesz, és elfújja a szél.

"Mert tudja az Úr az igazak útját; a gonoszok útja pedig elvész." 

Utat tévesztenek..., van aki nem ismeri a "világtörvények" ( Hahó, Öcsi! ) legfontosabbikát, ami valahogy így szól: "Aki Bergengóciában nincsen otthon, az a saját világában is eltéved!" ( Szeretnétek, ha inkább erényeitek és nem hibáitok "lógnának le" a pergamen lapról... )

 

"De boldog a ti szemetek, mert lát, és boldog a ti fületek, mert hall! Bizony, mondom nektek, sok próféta és igaz vágyott látni, amit ti láttok, – és nem látta; vágyott hallani, amit ti hallotok, – és nem hallotta. Hallgassátok meg hát a magvetőről szóló példabeszédet! Akik hallgatják a mennyek országáról szóló tanítást, és nem értik meg, azokhoz eljön a gonosz, és elragadja mindazt, amit a szívükbe vetettek Ez az, ami az útszélre esett. A kövek közé hullott mag pedig az, aki meghallgatja ugyan a tanítást, és szívesen be is fogadja, de az nem ver benne gyökeret, csak ideig-óráig él. Amikor a tanítás miatt szorongatás, üldözés éri, csakhamar eltántorodik. A tövisek közé esett mag az, aki meghallgatja a tanítást, de a világi gondok s a csalóka vagyon elfojtja azt benne, és gyümölcs nélkül marad. Végül a jó földbe hullott mag az, aki meghallgatja, megszívleli a tanítást, és jó termést is hoz: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat." ( Mt 13,1-23 )

Pascal, Valery jól írja, "talált"...

 

Ha ennyire jól értette, talán tanulhatunk tőle valamit. A Rónay György fordítás kötetében találtam egy remek verset tőle..., az ellentét is izgalmas, de az utolsó sor a gyönyörű!

"Milyen keserű tudsz lenni, - ó Élet, Milyen keserű és édes tudsz lenni! Milyen keserű és édes és lomha tudsz lenni, ó Élet, Milyen keserű és édes és lomha és fürge és hosszú és rövid tudsz lenni, ó Élet. Mint ahogy némely pillanatnak Nem lehet ára, bírája, mértéke más csak a könny: Nincs a te nyűgeidre se méltó válasz egyéb egy büszke mosolynál. ( Paul Valéry: Az élethez ( A la Vie ) )

 

A jó harcot megharcoltam... ( "A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. Készen vár az igazság győzelmi koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, de nemcsak nekem, hanem mindenkinek, aki örömmel várja eljövetelét." Tim2 4,7-8)

A jutalom egy "büszke mosoly".

 

 

 

 

2020. 07. 16.