Λογος ~ What is Love? VI. / Pro Nobis III. ~ Miért kezdesz tehetséged felett való dolgokhoz?

Kijelentem, makacs vagyok... ( "Pertinacem me assero, temerarium nego." ) III.

 

 

"Objectio: De itt azt vetik ellenem: Ha úgy vagyon, miért kezdesz tehetséged felett való dolgokhoz?

Felelet: Megvallom, örökké olyan természettel bírtam én, hogy Istenben bízván, olyan dolgokhoz fogtam, melyekhez kezdeni mintegy istenkísértés volt. Mikor a Biblia nyomtatáshoz kezdettem, nem volt nékem több kétszáz talléromnál. A prédikátor jóakaróim tudakozván, ha van-é reá tehetségem, mikor megmondtam, mennyi van, csak elcsudálkoztak és istenkísértésnek mondták, dehortálván attól az igyekezettől. De én csak azt feleltem: Pertinacem me assero, temerarium nego."( Misztótfalusi Kis Miklós, Maga mentségére )

 

"Én, Kosztka Tivadar, ki a világ megújhodásáért ifjúságomról lemondottam, amikor a láthatatlan Szellem meghívását elfogadtam, akkor már rendes polgári foglalkozásban, kényelem és bőségben volt részem. De elhagytam hazámat, mert el kellett hagynom, és csak azért, hogy életem alkonyán gazdagnak és dicsőnek lássam. E cél elérése miatt évek hosszú során át Európát, Afrikát és Ázsiát utaztam be, hogy a megjövendölt igazságot megtaláljam és a gyakorlatban festményben átvihessem, s mikor már megvolt a szükséges hadseregem, Párisnak tartva 1907-ben milliókkal szemben álltam egyedül az isteni gondviselés eredményével, s az egész világ hiúságát pocsékká zúztam; egy napon Párist kapitulációra bírtam s a világot túlszárnyaltam, de tíz millió embert el nem pusztítottam, csupán kijózanítottam őket, a dolgokból reklámot nem csináltam, mert a kufárok sajtójával nem törődtem, hanem elvonultam a Libanon tetejére s ott cédrusokat festettem. Így a magányban szép csendesen, ma már őszbe borult fejjel azon gondolkozom, mi célja volt ennek a nagy háborúságnak, mikor hatalommal, anyaggal terhelten a mennyországba úgysem juthat senki sem. Istentelenül pedig, kérdem, mi célja van az embernek a földön?" ( Csontváry Kosztka Tivadar, Önéletrajz )

 

"Now I think I know
What you tried to say to me
And how you suffered for your sanity
And how you tried to set them free
They would not listen, they're not listening still
Perhaps they never will"