"Ami isteni, annak el kell buknia."
Hálát kell éreznünk ezért nagyon nagy bukásért...; "nagyszerű kudarc" - mondtuk korábban.
Minek a kudarcáról beszélünk?
Gajdos Erzsébet Twitter ismerősöm tette fel ezt a tweet-et tegnap..., erről beszélgettünk.
Egy Morgenstern idézetet jártunk Vele körbe:
"A természet az ember mozgékonyságával szemben a nagy nyugalom. Ezért szereti az ember egyre jobban, hiszen finomabbá és tevékenyebbé akar formálódni." ( Christian Morgenstern )
"Die Natur ist die große Ruhe gegenben unserer Beweglichkeit. Darum wird sie der Mensch immer mehr lieben, je feiner und beweglicher er wird. Sie gibt ihm die großen Züge, die weiten Perspektiven und zugleich das Bild einer bei aller unermülichen Entwickelung erhabenen Gelassenheit."
Hogy van ez?
Hölderlin így írja ugyanezt:
"magába zárta, s mind, ami szép" ( Hölderlin, Búcsúnk után, 152 )
Nyugtalanságunkban a Természethez menekülünk, hogy megnyugodjunk és kifinomodjunk, hogy még érzékenyebbé, tehát még idegesebbek lehessünk?
"Minél közelebb vagyunk a természethez, annál közelebb érezzük magunkat Istenhez." ( Goethe )
Ha látjuk a szépet..., érezzük a hálát mely "Isten pecsétje"..., minek azt elhagyni?
Lehet ez a "bukás" a lényeg?
Próbáltunk szépek, okosak és szentek lenni..., hiába; - marad a Hűség.
Pár napja Vizi E. Szilveszter egykori előadását alapul véve, de továbbfejlesztve a diákjaimnak "boldogság" órát tartottam.
Sok mindenről volt szó..., mikor és hogyan kell azt megvalósítani, - mely lépcsőkön keresztül vezet az út hozzá.
Végül a boldogság gyógyító erejéről beszéltünk..., de mondhattam volna hűséget vagy hálát is.
"Neked nem sütött a nap?"
Csak meg kellet volna látni..., amihez csak "Szem" kellett volna.
Ahogy mondtuk már, az ember életének célja csak lassan bontakozik ki, az életkorok sajátságainak kapuin átlépve..., ami lehetetlen hála és hűség nélkül ( ~ Sarkadi szerint felelősséggel élve fiatal marad a szemünk. ).
De végül a magány felé veszi útját minden..., a valódi "önérvényesítés" felé, Istenben.
Ha nem leszel magányos egyedi Szemeddel és Hűségedben, elvétetted az Utat, vagy megtorpantál, tehát gyávának és végül könnyűnek bizonyultál.
 |
| "Aki tehát vallást tesz rólam..." |
Az
"erkölcsi én" megvalósítása felé haladunk, az Önmegjelenés ( Sicherscheinung )
és Önmeghatározás ( Sich-Bewusstsein ) fichtei fogalmainak betöltése
felé vezet életutunk.
Ez nem "loser-winner" kategória-probléma..., miért? - mert belülről megítélhetetlen.
“Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt.” ( Mt 10,32-33 )
A feladat abba van, mint a jó szolga dolga..., tanúságot tenni máséról..., hogy végül "odaadja nekünk a miénket"
"És ha a máséban nem voltatok hűek, ki adja oda nektek a tiéteket?" ( Lk 16,12 )
Gajdos Erzsébettel együtt látjuk a szépet, "mi nekünk rendeltetett".
Ez a mi Hűségünk.
"Ami értelmet ad az életnek, az értelmet ad a halálnak is" ( Antoine de Saint-Exupery ), amiért meghalni érdemes, azért élni is...
"Most mindennek örülnek, az egyszerűnek még leginkább, hisz már rég kutatták,
az aranygyümölcsöt, mely ősi törzsről hullott viharokban alá,
de ott, féltett kincsét, a szent végzet maga féltő fegyverrel állta körül,
mert rajta az istenek arca." ( Hölderlin, Békeünnep, 135 )
"És mindig áldón és örömest vele
van egy jó Szellem; mert ha az oktalan
géniuszok föl is dühödnek
ellene, a Szeretet szeret még." ( Hölderlin, ( Hölderlin, ( Hölderlin, Vulkán, 141 )
Nem maradhatsz benne, mert az kudarc volna..., s nem maradhatsz végtelen távol, mert az is. Mert akár benne vagy, s ha végtelen távol, nem tanúskodhatsz, csak ha..., s hogy hogyan ezt Hűséged s Szemed fogja eldönteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése