csupán jó szem kell hozzájuk, de az a szem valóban jó legyen;

 "Egyszerre, egyetlen szempillantással kell felismernünk (...) a dolgot, ...

 

 

 "A geometriai és az intuitív gondolkodás közötti különbség. 

 – Az első alapelvei világosan érthetők, de távol esnek attól, ami közhasználatú; ezért, a megszokás hiánya miatt, nehezen fordul hozzájuk az ember – ám ha mégis rászánja magát, akkor teljes világosságukban látja őket; tökéletesen ferde észjárásra vallana, ha belőlük kiindulva helytelenül okoskodnánk, hiszen annyira szemet szúrók, hogy szinte lehetetlenség nem felismerni őket." ( Blaise Pascal, Gondolatok, 5 )

 

"A geometriai gondolkodás alapelvei világosan érthetők, de távol esnek attól, ami közhasználatú; (...)" ( Blaise Pascal )

 

"Ezzel szemben az intuitív gondolkodás alapelvei közhasználatúak, ott vannak
mindnyájunk szeme előtt. Nincs szükség keresnünk őket, még csak meg sem kell erőltetnünk magunkat; csupán jó szem kell hozzájuk, de az a szem valóban jó legyen; mert ezek az alaptételek oly finomak, és oly nagyszámúak, hogy úgyszólván lehetetlen egyszerre mindet figyelembe venni. Márpedig egynek a mellőzése is tévedést eredményez; ezért nagyon éles szemre van szükségünk, hogy mindet meglássuk, továbbá helyes gondolkodásra, nehogy téves következtetéseket vonjunk le a felismert alapelvekből." ( Blaise Pascal, Gondolatok, 5 )

"Jó szem" kell hát ide, és-vagy teljes tudás..., mindkettő lehetetlennek tűnhet..., de ez a törekvés ezerszer értelmesebb, mint a kartezianus leegyszerűsítés. Pascal világa a végtelen, Descartes-é a véges, Pascal a misztikus, Descartes a "földhözragadt".

Pascal mint misztikus tudja, mint ahogy a "jungi farkába harapó kígyó" mutatja, ha eléred az egyiket átfordul a másikba, mert ahogy Parmenidész is mondja..., minden Egy.

 

“Perhaps the commonest dream symbol of transcendence is the snake, (...)" ( C. G. Jung )

"Tehát ha jó szemük volna, akkor a mértantudósok egyúttal intuitív elmék lennének,
hiszen csak az alapokat kell ismerniük, s már nem okoskodhatnak helytelenül; az intuitív gondolkodásúak viszont kitűnően értenének a mértanhoz, ha figyelmüket e tudomány számukra szokatlan alaptételei felé tudnák fordítani." ( Blaise Pascal, Gondolatok, 5-6 )

Aki tehát csak élvezkedni akar az nem lesz hatékony, aki hatékonyságban vész el, nem látja át az egészet. 

Egyedik az Általánosban, Általános az egyedikben...

 
"Egyes intuitív elmék tehát azért nem válnak mértantudósokká, mert teljességgel
képtelenek a mértan alaptételeire irányítani figyelmüket; a mértantudósok viszont azért nem
intuitív elmék, mert nem látnak a szemüktől, és mivel megszokták a mértan világos,
valósággal szemet szúró alaptételeit, mivel vérükké vált, hogy csak akkor következtetnek, ha már helyesen meglátták és alkalmazták őket, egyszerre tanácstalanná válnak az intuíciót
igénylő kérdésekben, holott ezekben nem alkalmazhatók ugyanúgy az alaptételek. Ezek alig
felfedezhetők, nem láthatók, inkább csak érezhetők; végtelenül nehéz érzékeltetni őket
olyanokkal, akik maguktól nem érzik őket; annyira árnyaltak, oly nagy a számuk, hogy
roppant kifinomult, éles érzék kell észlelésükhöz, ahhoz, hogy e megérzés alapján helytálló
ítéletet alkothassunk magunknak, hiszen a legtöbb esetben nem is tudjuk levezetéssel
bebizonyítani őket, mint a geometriában, ugyanis nem vagyunk e tudományhoz hasonlóan az alaptételek birtokában, és különben is: véget nem érő vállalkozás lenne ennek a megkísérlése." ( Blaise Pascal, Gondolatok, 6 )

Újra felmerül a kérdés..., "mi fér bele egy "tik"-be?"

 
"Egyszerre, egyetlen szempillantással kell felismernünk – legalábbis egy bizonyos fokig – a dolgot, nem pedig lépésről lépésre haladó okoskodással. 

Ezért oly ritka az a mértantudós, aki intuitív elme, az intuitív gondolkodásúak között pedig a mértanban is erős, mivel a mértantudósok tudományuk módszerével akarják megoldani azt, ami lényeglátást kíván, és nevetségessé válnak, mert meghatározásokból, majd alaptételekből akarnak kiindulni, holott az ilyenfajta okoskodásban nem így kell eljárni. Nem mintha eszünk mindezt nem végezné el; de magában, magától értetődő módon, tudományos szabályok nélkül végzi, szóban való megfogalmazása ugyanis meghalad minden emberi képességet, a lényeg ilyen megérzésére csupán kevesen képesek.

 
Az intuitív gondolkodásúak viszont, hozzá lévén szokva, hogy egyetlen pillantás alapján
ítéljenek, valahányszor olyan tételekkel kerülnek szembe, amelyekhez nem értenek, beléjük hatolni pedig csak olyan riasztó definíciók és alaptételek során át tudnának, amiknek részletes elemzéséhez nincsenek hozzászokva, kedvükszegetten riadnak vissza.

 
A ferde észjárású emberek azonban sem nem intuitívek, sem nem geométerek.
A csupán mértanhoz értők tehát helyesen gondolkodó elmék, de csak abban az esetben,
ha definíciókkal és alapelvekkel mindent jól megvilágítanak nekik; máskülönben tévednek, elviselhetetlenek, mert csak teljesen tisztázott alaptételekből kiindulva gondolkodnak helyesen.

A csupán intuitív elmék viszont képtelenek türelmesen lehatolni az általuk soha nem
látott és a gyakorlatban teljesen szokatlan elméleti és képzeletbeli dolgok alapjaiig." ( Blaise Pascal, Gondolatok, 6-7 )

A megismerés tehát "bokatörős dolog" , mint korábban már tisztáztuk..., "olyan "kint is vagyok-bent is vagyok" módszer, amiről már szintén beszéltünk.

Mindazonáltal az egyedi(k) felől jobb elindulni mert az a szeretet és szabadság útja. A másik a manipuláció szabályok és félelmek oldala..., az előbbi a "skizoid", "mániás" oldal, a másik a "depresszív"..., ha már választani kell, inkább az előbbit választanám.

Szerencsére ide is tartozom.

"Minél értelmesebb valaki, annál több egyéni jelleget fedez fel az emberekben. Az átlagember nem lát közöttük különbséget." ( Blaise Pascal, Gondolatok, 9 )

Ez a kijelentés úgy cseng a fejemben mint az "aki szeret nem fél"..., mert hát ugyanarról is van szó. 

Jó szem meglátni a sok izgalmas egyediben a nagy Egész rendjét..., s nem fordítva.