"perceive the sound"
"Mit tudsz a másik életről?" I.
"Jó nap ez a halálra..." ~ "Lucifer vagyok szolgálatjára..."
Enkrateia és aszkézis..., bárhol is állsz, jó helyen állsz. Ura vagy önmagadnak és ismered magad.
Szent vagy.
https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/vannak-akik-megtalaltak-bennuk-lako.html
S azt látod amit kell. Macska is macska..., bármilyen is legyen.
https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/erre-vartam-egesz-eletemben.html
https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/hisz-gyilkos-is-lehetnek.html
https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/meddig-tart-egy-pillanat-ki-szamit.html
https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/jo-nap-ez-halalra.html
"Jó nap ez a halálra..."
Fontos eleme lettél a "gépnek", s ha fontos, vigyáz majd rád.
https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/fontos-lancszem-lettel-lancban.html
A nagy kérdés továbbá..., ha jó helyen is állunk és jó a hozzáállásunk, elég-e a hitünk..., ez a a hit eleget világit-e meg abból a valóságból, melynek javítására rendeltettünk.
Elég fény vetül-e "a cselekvés pici világos foltjára"?
Jól fogalmaztunk, nincs tévedés..., mert hiába vagy szent ez csak törekvés a jóra..., sötétből megyünk a fényre.., nem mi vagyunk a fény.
A 98% a fényt keresi, a tündöklést..., mi a pokolba készülünk.
"Nem is csoda, mert maga a Sátán is a világosság angyalának adja ki magát." ( 2Kor 11,14 )
Nagy tévedés..., a fényből nem vezet út a fénybe!
https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/apokalipszis-v-iii1-krisztus-melto.html
https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/oda-is-keszulok.html
A Kwan Um Zen Iskola tanítványa vagyok..., nálunk sokat énekelnek és sokat hallgatnak, s interjúk vannak, "koan-küzdelemmel".
Ez olyasmi mint teremtsetek csendnek teret hallgatással.
"Teremtsetek tehát csendet a beszéd számára hallgatással! Hiszen talán valami hasznos is feltűnhet benne, amit magatokkal vihettek!" ( Nagy Szent Baszileiosz: Homília arról, hogy "Ügyelj önmagadra!" )
Helyes hallgatásban megjelenik a helyes cselekvés..., csak meg kell cselekedni.
https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/teremtsetek-tehat-csendet-beszed.html
Nálunk azt tanítják a hangok megmaradnak, ezt érdemes hát gyakorolni, ahogy angolul mondani szoktuk: "perceive the sound".
Ahogy a hangok jönnek és mennek, mint a felhők az égen.
Mire jó ez a képesség? Annak látni a dolgokat, amik.
Ez még nem bölcsesség, de jó kiindulópont....
G. B. Shaw szerint mivel a játék az egyetemleges, nem maradnak ki belőlük a holtak sem. Csak épp korában szerzett gyakorlatuknak függvényeként és folyományaként az illúziók világát élik, azt hívén továbbra is, azok valódiak.
Ez a pokol...
Vagy a valóságban élnek, tudván hogy az illúzió..., segítvén a szenvedés illúziójába ragadt élőlényeknek a szabadulásukban.
Az élet segítése..., ez a "felsőbbrendű ember" feladata.
Ez a mennyország...
Lehet nem is külön két hely, ahogy a túlvilág is itt van?
"Hát bizony nagy szakadék tátong köztük. (...) Az a szakadék csupán az angyali és ördögi természet különbözősége." ( G. B. Shaw, Ember és felsőbbrendű ember, 400 )
https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/ferfiak-testverek-vagytok-miert.html
Martin Buber hamis prófétái a pokolba kerülnek, hisz ördögök - s ott jól érzik magukat.
"Mert a pokol, señora, ördögöknek való hely." ( G. B. Shaw, Ember és felsőbbrendű ember, 391 )
"A hamis próféta álomból él, s úgy jár el, mintha az álom volna a valóság." ( Martin Buber, Múlt és Jövő, 91/2, Hamis próféta, 56 )
Ám a jó emberek az életet segítenék..., unatkoznak a pokolban, ahogy unatkoztak annak idején míg éltek az ilyesfajta emberek társaságában is.
A vak is unatkozik a képtárban..., s ez oda és vissza is igaz. Az ő képeik nekünk unalmasak,
"Igazán nagyon sajnálom, hogy kudarcot vallottam a társaságban." ( G. B. Shaw, Ember és felsőbbrendű ember, 399 )
a mieink meg nekik.
"Unja a mennyországot." ( G. B. Shaw, Ember és felsőbbrendű ember, 391 )
https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/hogy-hasonlo-es-azonos-legyen-fiuval.html
A "nagy művészet-mezőn" való eligazodásról van szó.
„Amit ma táncnak neveznek és tánc néven mutatnak, az parányi töredéke, kis elszántott része egy nagy művészet-mezőnek, a mozdulatok művészetének.” (Dienes, 1918. 3.)
https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/nagy-muveszet-mezonek.html
S ez még halálunk után is probléma lehet..., hisz minden Egy.
A keleti gongok és hangtálak teljes hangskálában zengenek, nincsenek "behangolva".
 |
| Könyvespolcom egy szintje Maximilian Kolbe atyával és a hangtállal... |
"Mit tudsz a másik életről?" - kérdezi tőlünk Dienes Valéria esszéjében.
Kolbe atya mesélhetne nekünk... https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/egy-szent-legyen-bator-telve.html
"A kapunk fölé ez van írva: "Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel." Gondold csak el, menni terhet vesz le ez a vállunkról! Mert mi a remény? Az erkölcsi felelősség egyik formája. Nálunk itt nincs remény, s ennélfogva nincs kötelesség, nincs munka, (...) Más szóval a pokol az a hely, ahol nincs egyéb tennivalód, mint mulatni, szórakozni." ( G. B. Shaw, Ember és felsőbbrendű ember, 397 )
"(...), csak a pokolban van igazság; az ég magasan fölötte áll az ilyen hiábavaló emberi perpatvaroknak. (...) A pokol az igazi hazája a becsületnek, a tisztességnek, a kötelességtudásnak, az igazságnak és a többi hét halálos erénynek. Az ő nevükben követnek el a földön minden gazságot: hát hol kaphatnák meg érte jutalmukat, ha nem a pokolban?" ( G. B. Shaw, Ember és felsőbbrendű ember, 391 )
"Lucifer vagyok szolgálatjára..." ( G. B. Shaw, Ember és felsőbbrendű ember, 397 )
Aki ilyesfajta földi pokolból jön..., nagyon össze lesz zavarodva.
"Annak nem kellenek a terek, a formák, a határok, egészen új az, és mikor átkerülsz, otthontalan vagy benne és magára maradt lelked szinte támolyog, mint a megvakult a reá boruló sötétségben. Nem találod önmagadat sem és csak tapogatva jársz, nem ismersz föl semmit; mert, mint a megoperált vaknak, új érzékszerveid vannak és nem ismered azok használatát. Nem tudod azt sem. hogy annak, amit közölnek veled, mi köze régi tapasztalataidhoz. Semmit se tudsz vonatkoztatni, tehát semmit sem értesz.
Ó, az az értés!
Kis emberlelkek bálványa. elibéd áll. Mintha egyetlen valóságforma volna. Pedig az igazi valóságnak milyen parányi zuga fér bele a látóterébe. Akkor nyílik majd rá a lelked, ha lehullott a tested rólad. A magára maradt léleknek egyszerre megnyílnak összes természetfölötti érzékszervek. És az a világmegújulás összetöri, agyonnyomja, ráfekszik a spirituális valóság, mit a látásig operált vakra a fény országa, melybe nem mer tapintás nélkül belépni. mert úgy érzi, hogy behatolhatatlan, elébe fekvő ellenállás annak minden pontja. Nem mer hozzányúlni ahhoz, amit meglát, tapogatva keresi, mint az öthónapos a látott csörgőt, melyhez csak a tapintása tud idomulni. Ilyen szemoperáció az átköltözés, a "mutatur, non tollitur", és ez a mutálás nagyobb küzdelemnek kezdete, mint a látóra operált vak gyermeké, ki nem ismeri föl és nem meri megfogni a tapintásból ismert kis kávéscsészéjét.
Másik élet...
Van valami pozitívum, amit mondani lehet róla? Elmondható, hogy milyen?
Nem. Csak azt, hogy "nem ilyen".
Tanulni kell a másik életet. Nehéz iskola. Mert nemcsak értés, de átalakulás, megvalósulás kell hozzá. És ez lassan megy. Mert ez nem rakosgatás és széjjelszedés, hanem szövés, természetfölötti szervek születése, új képességek teremtődése a fejlődés természetfölötti törvényei szerint, olyanformán. mint az, hogy az anyagban szemeket nevel magának a fény, füleket a hang, így természetfölötti érző képességeket annak a világnak, melynek. már nem anyagszerű a kölcsönhatása. Amint a szépia festékfoltjából emberi szem lesz, úgy lesz a magára maradt és testen át már tudomásokat nem kapó lélek kezdetleges természetfölöttiségéből, amit az anyagban ki tudott fejleszteni, emberfeletti megérző képesség, annyival tökéletesebb felfogás a természetfölöttiségre, mint amennyivel az emberi szem tökéletesebb fényfelfogó a szépia festékfoltjánál; Azzal tökéletesebb. hogy
nem passzív elfogadás, hanem tevékeny válaszolás, beavatkozás a hatásba és annak belső feldolgozása.
Itt nem valamely érzékelés alacsonyabb fokáról ugyanannak az érzékelésnek magasabb fokára jutásáról van szó, hanem eddig nem birtokolt érzékelésről, mely minőségileg
teljesen új, nem hasonlít semmi eddigihez, nem réginek fokozata. hanem egészen,
természetében más, mint minden eddigi élmény. A vak, aki eddig csak tapintott és csak közvetlen környezetét ismerhette, nem érti, miféle csodálatos dolog, hogy van olyan érzékszerv, mely előre megmondja, hogy 10-20-100 méternyi távolban, a közbülsők letapogatása nélkül, mit fog majd tapintani, Ez annyira képtelenségnek látszik számára, hogy nem hiszi, és mikor a szerencsés műtét megnyitja szemét erre a csodára, nem mer a látott képbe behatolni s nem is tudja belőle megállapítani, hogy abban milyen tapintások várnak rá, s a tapintva jól megkülönböztetett gömbnek és kúpnak látott képéről nem tudja megmondani, melyik a kúp és melyik a gömb, míg ezeket a látottakat régi, ismerős tapintó
benyomásaival össze nem tanulta.
Valami ez abból a másik életbe éppen hogy belépő léleknek adott tapasztalásból, mellyel a testetlenségben először körülnéz. Ez még nagyobb újulás. Oly nagy, hogy nem újabb anyagi szerv, hanem többé nem anyagi, hanem szellemi szerv. Ilyet még nem eszmélt a lélek földi tartózkodásában. Ez is szorosan összefügg a halál pillanatáig elért moralitásával. Mert a testes lélek erkölcsi hatása vagy esése csak az anyag-szellem kettősnek fennállásig tart. Az elszakadás pillanatában be van fejezve. A lélek erkölcsi mivolta "úgy marad", istenviszonya úgy marad, spirituális igénye úgy marad, amint a halál érte. Ennek az állapotának értéke befolyást gyakorol arra a készségre, mellyel a másik élet szellemvilági hatásait fogadni és feldolgozni tudja. Mert minél magasabb a moralitás, annál rendkívülibbek a sajátosan szellemszerű képességek, melyek a tisztán léleknek szánt benyomásokat elfogadják és belőle lelkiséget szőnek.
Ezen a magasabb morális síkon más szellemi kapcsolatok és kicserélődések születnek.
Ennek még egy újabb oka is van. S ez az, hogy a test leválásával megszűnik az akadályozó korlátozó elem, mely az eszmélés síkjait leszorítja a cselekvés pici világos foltjára. Ez most eltűnt, és az eszmélésnek a lélek természetéből folyó összes síkjai megnyílnak és kitárulnak az emberi szellem előtt.
Először ez is olyan élményhalmaz, amellyel a szellemvilágba most beköszöntő eszmélés nem tud megbirkózni. Csak lassan-lassan lesz képes az összes síkokon élni, az egész múltat hordozni és az egész jövőt átölelni. Ezt jelenti az összes eszméletsíkok bejárása." ( Dienes Valéria, A másik élet iskolájában )
Mit tudtunk meg eddig..., foglaljuk össze.
1. Mivel minden Egy, jelen életünk egy további létforma folytatása és kezdete, úgy ahogy és ahonnan átlépünk véglegesen lezáródik ("úgy marad") ugyan, de meghatározza egy további kiindulási szintjét.
"Mert minél magasabb a moralitás, annál rendkívülibbek a sajátosan szellemszerű képességek, melyek a tisztán léleknek szánt benyomásokat elfogadják és belőle lelkiséget szőnek."
2. A pokol és mennyország egyazon hely, de eltérő látásmód..., a két Lázár aligha láthatja, de ha látja is nem értheti egymást, még a túlvilágon sem, - ugyanis unják egymást.
3. A szegény Lázár azért nem tud segíteni a gazdag Lázáron, mert az nem is tudja hogy szomjazik, így meg sem itatható... Szegény Lázár széles fényfoltjába minden és mindenki belefér, ezért nem vidám az élete, de valódi. Míg a pokolban derű van és boldogság, felhőtlen örömködés, fény és szerelem. Álomvilág. S mivel nem vesz tudomást a valóságról nem is változhat..., ezért nincs is remény; igaz, felelősség sem.
4. Az ördögök kerülik a disszonanciát..., pár jól artikulált hangból áll az életük, - mi a teljes skálát keressük. Élvezzük az életben spontán kifejlődő diszkord harmóniákat. "perceive the sound".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése