A sebész ( χειρουργός ) I.
"Nevetséges volna, ha valamely hozzáértő által gyengének ítélt írás elfogadását a hozzá nem értők parancsolnák meg, (...)" ( Alexandriai Kelemen, Sztrómateisz, I, 1 )
1. "Csak a πνεῡματιϰόι találkoznak benne..." - így fejeztük be legutóbb.
A Zóna tehát találkozóhely, ahol Isten összegyűjti szétszóródott népét.
https://boatswain69.blogspot.com/2022/11/iii-zona-iii-vi-logosz-akinek-muve.html
2. S ez a nép, mivel otthon van Isten Országában ~ Zóna, határozottan lép fel de alázatosan.
https://boatswain69.blogspot.com/2022/11/vii-violent-ferment-iv-zona-iv-vi.html
Mert ami nem egészen az, az nem az...
Minden népből, minden kultúrából..., a πνεῡματιϰόι nagy lehetősége, mert csak a próbatétel napján ismerszik meg, ki mit ér.
Te magad meglepetéssel szolgálhatsz magadnak..., "kivált közülünk egy krisztus"- írta Ratkó József..., tehát ismerte ezt az érzést.
De szenvedés és próbatételek, a Csapdák bonyolult rendszere nélkül nincs üdvösség, "ha a kísértést elveszed ugyan ki maradhat meg?
https://boatswain69.blogspot.com/2021/05/letezok-lenyege-hogy-egybegyujtse-az.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/05/a-lelek-gyumolcsei-szolgaltunk-v.html
https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/a-bolond-profeta-vii-masodik-d.html
https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/170-ev-harag.html
Ebből a szempontból nézve Kelemen munkája olyan Pál apostoli jellegű...., miközben foglalkozik valamivel, amit legyőzni igyekszik, eggyé válik vele..., "a jó harcot megharcoltam" itt most másként is érthető..., jó volt ezt a harcot megvívni. Nemes ellenfélre leltem.
Beolvad a "gnosztikusok misztikus ködébe", a Zóna bűvkörébe vonja...
Ez a gondolat szinkronban van Willigis elméletével...
https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/letezok-nagy-lanca-es-latta-isten-hogy.html
S akkor mi jelentősége van annak a kérdésnek "párhuzamosan" létezett-e vagy sem az esszénus szekta majd a gnosztikus irányzat a kereszténységgel..., s hogy ki mit vett át, amikor a szeretetről és az áldozatról szóló tanítás egyetemleges?
"Fontos előre bocsátani hogy a gnoszticizmus maga eredendően a kereszténységtől lényegében és időben függetlenül meglévő eszmeáramlat volt. A kereszténységgel való együttéléséről csak bizonyos ágaival kapcsolatban beszélhetünk." ( Ladocsi Gáspár, A Jézus Krisztus-jelenség a gnosztikus irodalomban, 19 )
S hogy az enkrateia és aszkézis is minden kultúra gyakorlatának alapja?
"A Logosz mindenütt jelen van, ahol az ember a természet lépcsőfoka fölé emelkedik (a fejlődés minden fokán mindaz, ami erkölcsös és értelmes, nem más, mint a Logosz): de a Logosz hiteles ismerete csak a kinyilatkoztatásból nyerhető el. A Logosz a világtörvény, a tanító, vagy Krisztusban a hierurgosz ( áldozatbemutató pap ~ χειρουργός ), aki szent beavatások által bevezet a megismerésbe, s végül a tökéletesek számára ő a híd az Istennel történő egyesüléshez. A szent írásokon kívül a megismerés és a szertartásos beavatások kombinációja tette lehetővé Kelemennek, hogy érvényesülni hagyhassa az egyházi kereszténységet. Az egyházi gnosztikus mintegy a szentírás és a gyülekezeti kereszténység köteleivel rögzített léggömb segítségével emelkedik az Isteni szférákba; mindent maga mögött hagy, ami földi, történeti, szabályzatszerű és tekintélyi, sőt végül magát a Logoszt is, amikor szeretetben és megismerésben fölemelkedik, de egy kötél továbbra is az elhagyott valósághoz köti, viszont a gnosztikusok elvágják azt (ti. a gyülekezeti kereszténységhez
kapcsolódót). A felemelkedés rendezett, lépcsőzetes menetben történik (Philón), amelynek során a teljes filozófiai etika kifejezésre jut, az értelmes mértéktartástól a tudat meghaladásáig és az apatikus szeretetig. Az egyházi tradíció is kifejezésre jut; de az igazi gnosztikusnak a magasabb lépcsőfokon legyőznie az alacsonyabbat. Ha a szellemnek szárnyai nőnek, nincs többé szüksége mankókra." ( Adolf von Harnack, Dogmatörténet, 23§, 89 )
Így nem nagy "kunszt" Kelemen célkitűzése.
"(...) az evangéliumot úgy kell bemutatnunk, hogy annak a Logosznak legfőbb híradásaként jelenjék meg, aki a természet fölé történő minden fölemelkedésben s ezert az emberiség egész történetében bizonyságot tett önmagáról." ( Adolf von Harnack, Dogmatörténet, 23§, 90 )
https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/vocatus-atque-non-vocatus-deus-aderit.html
"Munkássága valódi kísérlet arra, hogy az evangélium célját (hogy gazdagok legyünk Istenben, s tőle erőt és életet nyerjünk) egybeolvassza a platóni filozófia ideáljával
(hogy szabad szellemekként, meghaladva a világot, Istenhez emelkedjünk), és
a boldog élethez vezető, ott is, itt is megtalálható útmutatásokat összekapcsolja." ( Adolf von Harnack, Dogmatörténet, 23§, 90 )
Ez itt a bökkenő..., ki adjon tanácsokat, ki lehet itt sebész ( χειρουργός ) .., ki fogadjon szót másiknak?
Igen..., a szeretetről van szó!
A 11.b-sek ma felvetették, ha mindenki meg van őrülve, akkor az nem válik akkor normalitássá?
Már maga a állítás magában feltételezi az "Isteni Törvények" létezését..., válaszoltam. Honnan tudnánk, hogy meg vagyunk őrülve, s hogy mindenki más is meg van, ha nincs képünk a normalitásról?
"Πολλῶι τὸ φρονεíν εὐδαιμονίας πρῶτον ὑπάρχει χρὴ δὲ τὰ γ' εἰς θεοὺς μηδέν ἀσεπτεῖν μεγὰλοι δὲ λόγοι μεγάλας πληγὰς τῶν ὑπεραυχων ἀποτείσαντες γήραι τό φρονεῖν ἐδίδαξαν." ( ΑΝΤΙΓΟΝΗ )
Kreonnak is igaza volt..., s mégsem.
3. Ki lehet itt sebész...? Az intézményes egyház mindig Istenre mutogat..., de magára gondol.
Mitől félnek?
Talán attól, hogy olyanok is "szikéhez nyúlnak" akik nem szakemberek?
Jogos félelem ez egy ψῦχικόι-tól hemzsegő világban. ( A blatnojokról nem is szólva... )
Ezt a félelmet Alexandriai kelemen így fogalmazza meg főművének mindjárt az elején..., fontos dologról van hát szó:
"...hogy bármikor olvashasd, és képes légy megvédeni azokat. Vajon egyáltalán nem, vagy csak bizonyos emberekre hagyhatók örökül az írásművek? Ha a kérdés első
részét tekintjük, mi haszna van az írásoknak? Ha pedig a másodikat, vajon a hozzáértőkre, vagy a hozzá nem értőkre hagyjuk-e az írásműveket? Nevetséges volna, ha valamely hozzáértő által gyengének ítélt írás elfogadását a hozzá nem értők parancsolnák meg, (...)" ( Alexandriai Kelemen, Sztrómateisz, I, 1 )
A gnosztikusok így döntenének:
"Ha tehát valaki föltételesen az elé a választás elé állítja a gnosztikust, vajon Isten ismeretet vagy az e világ szerint való ismeretet szeretné választani - legyenek ezek
mindenben inkább különbözők sem mint egyezők - a legcsekélyebb habozás
nélkül Isten ismeretét választaná." ( Adolf von Harnack, Dogmatörténet, 23§, 90 )
Nem tőlük kellett volna félteni az emberiséget.
De hát nem is erről volt szó....
Ha a szó eredeti jelentését vesszük..., már érdekesebb következtetésre juthatunk: Ki mutathat itt be áldozatot?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése