Λογος III. / A Zóna V. ( πνεῡματιϰόι και ψῦχικόι VII. ) ~ a Logosz, akinek műve a tökéletes gnosztikusban éri el csúcsát / "Minden szép forrása ugyanis az Isten." / szeretem a ködöt

 Mi történik a Zónában?

 

 

 Ördöge van... 

Markion próbálta elmagyarázni..., - nem azt, hogy két Isten volna, hanem hogy itt a "bráhmanák" Istenéről van immáron szó..., a szeretet Istenéről.

Akit szeretetből kellene érteni..., mert máshogy nem is lehet.

Ez ugyanannak az Istenek egy emelkedettebb nyelve.

Markion, és úgy általában a gnosztikusok, ezt az emelkedést szorgalmazták. Eltávolodni a "testiek" világától..., és "hazatérni". A test nem rossz, a "testies" gondolkodás a rossz. 

A test..., az Ego félelmei.

https://boatswain69.blogspot.com/2022/10/iv-violent-ferment-ii-torveny-es-orei.html

 

Én is ezért jártam mindig "rosszul"..., amire büszke vagyok.

Nem én, a "rémisztő köd" a "pszichikusok" problémája..., olyasmi kell nekik, mint a horoszkóp..., megérteni a megérthetetlen, irányítani és uralni az irányíthatatlan és uralhatatlan Zónát. 

Harnack így beszél:

"A Logosz (aki Krisztus) eszméjét azzal, hogy a vallási világértelmezés és kereszténység bemutatásának végső elvévé tette, Kelemen sokkal gazdagabb tartalommal töltötte meg, mint Jusztinosz. 

A kereszténység tanítás arról, hogyan teremtette, neveli és juttatja el a tökéletességre az emberi nemet a Logosz, akinek műve a tökéletes gnosztikusban éri el csúcsát, és aki két segédeszközt használt föl, az Ószövetségi törvényt és a görög filozófiát." ( Adolf von Harnack, Dogmatörténet, 88 )

 Mit magyarázzunk azoknak akiket kielégít egy horoszkóp egy női magazinban?

S mi az igazi tragédia?

Nem ez.

Sokkal inkább ha nem ismerjük fel a barátot és az ellenséget.

"Az Úr megjelenése előtt a görögöknek igazságosság végett volt szükségük a filozófiára, Most pedig az istenfélelemhez válik hasznossá, egyfajta előnevelésként azoknak, akik okoskodással szerzik meg maguknak a hitet. Hiszen az mondja, ,,meg nem ütöd lábadat" ( Péld 3. 23 ) A gondviseléshez hozzáteszi a szép dolgokat, legyenek azok a görögöktől eredőek, vagy akár a mieink. Minden szép forrása ugyanis az Isten. Ám alapvetően az Ó- és Újszövetség, ezt követően pedig a filozófia szép dolgainak a forrása. Meglehet, hogy a görögök előzetesen megkapták ezeket, mielőtt még hívta volna őket is az Úr. Úgy nevelte ugyanis maga a filozófia a görögséget Krisztushoz, miként a zsidókat a Törvény. Így hát a filozófia az út egyengetésével készíti fel a Krisztus által beavatottat. Salamon azt mondja a bölcsességről. "Ragadd meg azt, és tisztességre juttat téged, gyönyörű koronát ajándékoz neked" ( Péld 4,8.9 ). Hiszen te is a filozófia és az igazi beavatottság támfalával veheted körül, és így a szofisták számára hozzátérhetetlenné téve megőrizheted azt."  ( Alexandriai Kelemen, Sztrómateisz, I,V, 28 )

Szent Jusztinosz sűrűn hivatkozik Szókratész példájára, akire utókor az egyik legnagyobb szofistaként tekint, - aki ezek szerint ellenség volna?

Ahogy Alexandriai Kelemen maga is..., ő, akit, a sors fintora, bár ellenük harcolt, az utókor gnosztikusnak tekint.

De méltó ellenfélt találni is öröm..., sokkal nagyobb mint az értetlenség.

Ez "szép küzdelem" volt...

 

"Minden szép forrása ugyanis az Isten." -, idéztük Kelementől, ez nekem nagyon gnosztikus "ízű" gondolat.

Ha szépet akarsz látni, ideje hálásnak lenni a szépért..., bárki is hirdeti, bárki is cselekszi!

Felemelkedni "hozzá" majd "általa"..., még feljebb és feljebb!

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/a-szepseg-hala-isten-pecsetje.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/01/atszallitani-az-embereket.html

A gnosztikusok szerették a ködöt..., Kelemen is biztosan szerette..., ahogy Fekete István is, akiről már korábban bizonyítottuk, hogy πνεῡματιϰός volt.

"Szeretem a ködöt, amely eltakar, és egyedül lehetek benne.

Szeretem a ködöt, mert csend van benne, mint egy idegen országban, amelynek lakója a magány, királya pedig az álom.

Szeretem a ködöt, mert túl rajta zsongó jólét, meleg kályha, ölelésre tárt karok és mesék vannak, melyek talán valóra válnak.

Szeretem a ködöt, mert eltakarja a múltat, a jövőt, és a jelen is olyan homályos benne, hogy talán nem is igaz.

Olyan kevesen szeretik a ködöt, és olyan kevesen találkozunk benne, de akik találkozunk, nemcsak a ködöt, de egymást is szeretjük." ( Fekete István )

 

"Olyan kevesen szeretik a ködöt, és olyan kevesen találkozunk benne, de akik találkozunk, nemcsak a ködöt, de egymást is szeretjük."

Csak a πνεῡματιϰόι  találkoznak benne...