Az érett személyiség IV. ( μετάνοια I. ) ~ "- Istenben élek - így hívják."

 "Az Isteni gondviselés célja az, hogy akiket a gonoszság különféleképp szétszakított, azokat az igaz hit és szellemi szeretet révén egyesítse, mert pontosan azért szenvedett a Megváltó, hogy egybegyűjtse az Isten szétszóródott gyermekeit ( Jn 11,52 ). (...) A szeretete hosszan tűrő és jóságos." ( 1Kor 13,4 )" ( Szent Maximosz hitvalló, Fejezetek a szeretetről, 97 )

"Akit önnön bálványa sem fékez, s fűzi csak önkéntes kötelék, híven a szeretet szent hitéhez, élheti szent és szabad életét." ( Hölderlin, Himnusz a szabadsághoz, 10 ) 

 

 "a kereszt igazsága."

 

 

"- Ön vallásos?

- Azt nem úgy hívják.

- Hát hogyan?

- Istenben élek - így hívják.(...)" ( Dienes Valéria: Dialógus )

 

"Ez az elismerés valódi metanoia ( μετάνοια ): érzéseim és gondolkodásom, értékelésem és törekvéseim gyökeres irányváltoztatása. Kilépek önmagam szeretetének zárt világából. Bensőmben megnyílok Isten felé és fiúi alázattal megtérek hozzá. Bizonyos lelki átlényegülés folyamata ez: emberi szeretetem megtisztul önzésétől; s mint a virág a nap sugarának, bensőm megnyílik Isten szeretetének. Az érosz agapévá lényegül.

Mit jelent ez az átlényegülés? Hogyan teljesül be ebben az érosz? Isten iránti szeretetből talán le kell mondanunk az emberi tökéletességről? Jézus szava világos: ,,Aki meg akarja menteni életét, az elveszíti; de aki értem elveszíti életét, az megtalálja" (Mt 16,25). Az emberi lét beteljesedésének paradox krisztusi igazsága ez: a kereszt igazsága. Meg kell halnunk önös önmagunknak, hogy Istenben megtaláljuk igazi énünket: a Jézus hasonlóságára újjáteremtett isteni embert. „Ha a búzaszem nem esik a földbe és meg nem hal, egyedül marad; de ha meghal, sok termést hoz." (Jn 12,24). A búzaszem halála voltaképpen egyfajta átlényegülési folyamat. Lelki síkon ilyesvalamit tapasztalunk mi is az újjáteremtés folyamatában: Isten szeretete mintegy "átlényegiti" emberi szeretetünket. János apostol mélyértelmű szavai erre utalnak: „Mi megismertük a szeretetet, amellyel Isten szeret bennünket, és hittünk benne. Szeretet az Isten: aki szeretetben él, az Istenben él és Isten őbenne." (1Jn 4, 16)." ( Békés Gellért, A kettős arcú szeretet, Az emberré érés keresztény dinamikája, 4. részt )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/mas-divat-mostanaban-lydus-mifele-isten.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/metanoia-iv-dignitas-hominis.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/metanoia-v-conversio-cordis.html

https://boatswain69.blogspot.com/2024/06/tehetseg-ragasztoanyag-es-szentseg.html

https://boatswain69.blogspot.com/2024/06/boldog-vagyok-mert-lemondtam_95.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/origenesz-konyvei-olyan-rethez.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/de-praedestinatione-sanctorum-ii-sokan.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/pecsetgyuru-iii-nem-az-ut-hagyott-ott.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/tuo-tibi-judicio-est-utendum-x-numquid.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/what-is-love-viii-god-is-communication.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/metanoia-vi-renovatio-reparation-o-uram.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/harmadik-fok-try-to-live-holier-oromet.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/metanoia-iii-ha-szived-vadol.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-lviii-xv-10.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/11/az-erkolcsi-en-iii-apokalipszis-v-ii4.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/gnosztikus-irodalom-xciv-liii-vegezd-el.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/pecsetgyuru-ii-bezarom-barkat-metanoia.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/02/the-mission-of-manicheism-vii-just-say.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/11/az-esz-vagy-fogalom-gyakorlati.html

 

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/ii-kolbe-2-neveles-szent-lelke-ii-az.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/ii-kolbe-4-minden-eberseggel-orizd.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/ii-kolbe-3-neveles-szent-lelke-iii-az.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2022/05/a-lelek-gyumolcsei-szolgaltunk-v.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/03/i-mi-testverek-vagyunk-ha-lelked-beszel.html

 

 

Az érett személyiség III. ( "óceanikus érzés" / "Elismerem, hogy válaszom - a viszontszeretet(et)." ) ~ κένωσις - Enlightenment / Visio Dei, Visio Beatifica / Διαφώτισις

"Az Istentől való megszólítottság élményére egész egyéniségével reagál a hívő ember. Ez a reagálás elsősorban érzelmi, de értelmi és erkölcsi vonatkozású is.

Maga az élmény általában megrendítő, melyet követően megváltozik az ember életvitele: megszabadul a kételyektől, áthatják életét, magatartását azok a tényezők, amelyeket isteni követelményeknek ismer fel." ( Hunyadi László: Az ember vallásai az őskortól napjainkig )

"A vallási élmény az "Istennel való találkozás" átélését jelenti számára. Ezek az élmények kiemelik a vallásos embert a hétköznapiságból: örömet és tettrekészséget eredményeznek nála." ( Hunyadi László: Az ember vallásai az őskortól napjainkig )

 

ἐταπείνωσεν ἑαυτὸν

"Elismerem, hogy válaszom - a viszontszeretet(et)."

 

 

"Az ember magányos: bűnében éppúgy, mint erényében, érettségében. Hiába van ezer szállal beágyazva az univerzumba, hiába van otthona, gyereke és felesége. "De ez a magány nem valamiféle "műhiba". Az ember magánya fönntartott hely, mit egyedül Isten kegyelme tölthet be." ( Pilinszky János: A magányról )

"S mindörökké a határtalanba tart a vágy. De túl sokat kell elbírnunk. S szükséges a hűség. Mégsem kívánunk előre-hátra tekinteni. Csak ringatózni, mint a tenger ingó csónakán." ( Hölderlin, Mnémoszüné, 154 ) 

 

Az isteni szeretet ha istenhez tartozik, hogyan ismerhető fel és meg..., a tanítványok honnan jutottak-e tudáshoz ( γνῶσις )?

"Az emberi szeretet válasza, Ha nem is meglepő, hogy az újszövetségi szentírás új szóval jelöli Isten szeretetét az ember iránt - viszont kétségkívül meglepő, hogy ugyanezt a szót használja akkor is, amikor az ember Isten iránti szeretetéről beszél. Jézus erről a szeretetről szólva soha nem mond olyat, ami az éroszra emlékeztetne, Ő másfajta szeretetre tanít. A mennyei Atya irántunk való szeretetét éppen azért nyilatkoztatja ki, hogy erre az újfajta szeretetre indítsa tanítványait. Azt akarja, hogy mint ő maga, tanítványai is fiúi szeretettel válaszoljanak Isten atyai jóságára. Szent János helyesen értelmezi Jézust, amikor első levelében így ír: Isten előbb szeretett minket, mint mi őt aki Jézus szavaiban és személyében elismeri ezt a megelőző isteni szeretetet, az készségesen válaszol is rá, mert tudatára ébred annak, hogy Jézus Lelke megteremtette lelkében a viszontszeretet képességét: a Lélek maga indítja erre a viszontszeretetre (1Jn 4,7-16). Ezért pontosan azt teszi, amit Jézus vár tőle: teljes szívéből és lelkéből, minden erejéből szereti Istent, mint Jézus; és ezzel elismeri, hogy ő maga. is mindenestől Istenhez tartozik. Ez a válasz minden bizonnyal agapé és nem érosz: nem az ember tökéletesedési vágya, hanem önmagunk nagylelkű odaadása a mennyei Atyának.

Mi következik ebből? Vajon ez az agapé-válasz is annyira különböznék az emberi tökéletességre törekvő érosztól, mint az isteni szeretet az emberi szeretettől, és a kettőnek semmi köze sem volna egymáshoz? Lehetséges, hogy egyfelől Isten iránti szeretetünk ne keltené bennünk a jobb emberré válás vágyát: másfelől a tökéletesség keresése nem az agapé odaadásának útján találná meg beteljesedését? Ám ha a kettőnek valóban nem volna köze egymáshoz, akkor az istenszeretetünk nem lenne több, mint pillanat sugallta, nyomtalanul eltűnő vallási aktus. ami semmit sem változtatna belső világunkon; sőt ami még rosszabb meghasonlottá tenne és elidegenítene önmagunktól. Aki szereti Istent, az jól tudja, hogy ez milyen abszurdum. Az igazság ezzel szemben az, hogy a keresztény ember agapé-válaszában valóra válik mindaz, amire az érosz törekszik - csak másként. 

De hogyan? Meggondolásunkban Isten megelőző szeretetéhez kell visszatérnünk. Az érosznak az abszolút jóra irányuló erőfeszítése teljesen hiábavaló volna, ha ember elébe, nem előzné meg tulajdon szeretetével. A szeretet már emberi világunkban is sajátosan személyi viszony: ha az, akit szeretünk, önként, a maga jószántából nem nyílik meg - soha nem alakulhat ki köztünk valódi szeretetkapcsolat. Még inkább érvényes ez Istenre vonatkozóan. Jézus evangéliumi örömhíre éppen az, hogy Isten személyesen szeret minket: szeret, ha mi is szeretjük Jézust és hisszük, hogy tőle, Istentől jött (Jn 16,27). A szeretet útján az első, a döntő lépés az. az, hogy elfogadom Jézusban Isten megelőző szeretetét. Elfogadom és készséggel válaszolok rá. Ezzel tulajdonképpen elismerem, hogy válaszom - a viszontszeretet - az ő műve bennem: az ő szeretetének visszasugárzása." ( Békés Gellért, A kettős arcú szeretet, Az emberré érés keresztény dinamikája, 3. részt )

 

"Ugye meghökkentő: A nem-hit, a hitetlenség nem az Istent kérdőjelezi meg első helyen, hanem az embert. Az ember szabadságát, az ember önállóságát. Azt, hogy az Abszolútum, a lét teljessége különbözik a létezők esetlegességétől, ezt ebben a formában a materialista filozófia is vallja. A személyiséget vitatja el az abszolútumtól. Azt mondja, hogy az anyag teljessége, a lét teljessége, annak a mozgástörvényei nem azonosak a részletekkel. A függőségek, az oksági kapcsolatok, a személytelen, benne rejlő törvények által irányított összesség mozgásban van és annak, a rész szerinti relatív valóságnak része, még ha tudatos része is, az ember. Ha hiszünk, akkor a szabad, senkitől sem függő, abszolút Személyiséget hisszük. Valaki az Isten és nem valami. Ebből következik, hogy mi is valakik vagyunk, és nem valamely masszának látszólag önállón mozgó elemi részei. Ez az alaptétel.

Az alaptételből számos következmény folyik. Ha az Abszolútum személyes, akkor személyes kontaktus létesíthető Vele. Mivel mi időben élünk, és időben bontakoztatjuk ki a magunk egyéniségét, ez a kapcsolat is az időben folytatható. Nem lehet a hitet egyszer s mindenkorra elintézni egy nyilatkozattal, egy állásfoglalással, és kipipálni, azt mondani, hogy ez rendben van, és most már mással folytathatom. Napról napra, percről percre, életfázisról életfázisra személyes viszonyunk a Teremtőhöz nemcsak tudomásul veendő, hanem építendő. Következményei vannak, és ha ezeket felismertük, akkor szabadon értékre kell váltanunk. Bizonyos vonatkozásban társai vagyunk a Szentháromság titka szerint három személyű Istennek. Teremtői-teremtmény, fenntartói-fenntartott viszonyban és a befejezett pályánk végén valamilyen formában, immár a szembetalálkozás személyes viszonyában. Ez a személyes viszony meghatározza az ember cselekvési értékét. Az ember ugyan abban szabadon dönthet, hogy tudomásul veszi-e Istent, hogy törődik-e a Teremtővel, hogy a felismert törvényeit - ha nehéz megvalósítani őket -, elismeri-e? Ebben szabad az akarata. De a következményekben nem!" ( Zlinszky János, Keresztény erkölcs és jogászetika, 3. Hit és emberi méltóság, 21 )

https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/vii7-hallgass-nepem-most-en-beszelek.html

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/meddig-tart-egy-pillanat-ki-szamit.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/kilencedik-fok-hat-figyeljetek-ream-es.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/otodik-fok-csak-ringatozni-mint-tenger.html

 

 

 

Az érett személyiség II. ( "Niveau spirituel" ) ~ Az érem két oldala: έρως ( amor concupiscentiae ) - αγάπη ( amor benevolentiae et amicitide )

"Legelsőnek az istenek közül Erószt eszelte ki..." ( Parmenidész, Töredékek )

"Tehát Erósz először is valaminek a szerelme, másodsorban, pedig mindig annak, aminek híjával van?

- Igen - mondta." ( Platón, Lakoma, 985 )

 

"Szépséges világodnak és rútságommal rohantam neki. Velem voltál, de én nem voltam veled. Távol tartottak tőled engem olyan dolgok, amelyek nem léteznének, ha nem volnának benned." ( Szent Ágoston, Vallomások, 10. könyv, XXVII. fejezet )

"Tehát az, ami bennünket az égnek visszaad, nem az ismeret, hanem a szerelem. Mármost az ültetés rendje az égi asztalnál is a szerelem különféle fokozatai szerint igazodik." ( Marsilio Ficino, A szerelemről, avagy magyarázat Platón A lakoma című művéhez, 205 )

"Mert sohasem látta volna meg a napot, ha nem lenne napszerű a szemünk és a lélek sohasem látta volna meg a szépséget, hogyha maga nem lett volna szép. Váljék tehát elsősorban istenszerűvé és széppé mindaz, aki a jót és a szépet szándékszik szemlélni" ( Plotinosz, A szépről, I. Enn. 6. könyv, 9 )

"... a szerelem által Isten felé fordítva Isten fényét ragyogta vissza." (...) ahogy a szem a nap fénye felé: (...)" ( Marsilio Ficino, A szerelemről, avagy magyarázat Platón A lakoma című művéhez, 191 )

 "Mert önmagával mindenfelől egyenlő, egyformán találkozik határaival." ( Parmenidész, Töredékek )

"Csak egy (és veleszületett) motivációnk van, hogy kölcsönhatásba lépjünk a világgal" ( Joseph Nuttin )

"A keresztény Istenkép, az ún. "Istenélmény" a közösséghez vezet, (...) " ( Vass György: Közösség és Istenélmény, III.4. Pneumatikus Istenkép és közösségi élmény )

 "Mi következik azonban ebből? Ha egyesek hűtlenné váltak, vajon az ő hűtlenségük megszünteti-e Isten hűségét?" ( Róm 3,3 )

"Ennek a tökéletességnek az a paradoxonja, hogy nem egyszerűen utánzás és gyakorlás, hanem mindenekelőtt a megtérés kegyelmének eredménye." ( Vanyó László, "legyetek tökéletesek...", Bevezetés, 7 )

 

 

"Bonum est diffusivum sui - ami jó, az természete szerint kiárasztja és közli önmagát."

 

  

 "Furcsa ez a kereszténység! Azt parancsolja az embernek, hogy ismerje be, hogy, aljas, megvetésre méltó, és ugyanakkor azt is megparancsolja neki, hogy olyan akarjon lenni, mint Isten." ( Blaise Pascal: Az ember nagysága és nyomorúsága, A kereszténység igazsága, 537 )

"De a Logosznak magának kellett megjelennie és segítenie. Művének oly bonyolultnak kellett lennie, mint amilyen az igény: Egyeseknek valóban meg kellett mutatnia a halálon és a démonokon aratott győzelmet, "istenemberként" áldozatot kellett hoznia, amely a bűn kiengesztelését ábrázolja, váltságdíjat kellett fizetnie, amely véget vetett az ördög uralmának - röviden: ,,tényekben megmutatkozó, érthető megváltást kellett hoznia (a pogányegyházban Origenész rendelkezik először kiengesztelési és jóvátételi elmélettel; de vegyük figyelembe, milyen korban írt). Mások Számára viszont isteni tanítóként és hierurgoszként a megismerés mélységeit kellett feltárnia s ezzel új életelvet hoznia nekik, hogy immár részesüljenek az ő életében, és összefonódva az isteni lényeggel, maguk is Istenivé váljanak." ( Adolf von Harnack, Dogmatörténet, 24.§ Origenész, 94. ) 

"Érosz és az isteni szeretet. A szeretetet jelentő klasszikus görög szó, az érosz ( έρως ), általában az érzéki szerelemre vonatkoztatva (erotika) tovább él minden nyugati nyelvben. De ennek a szónak a görög bölcseletben, főleg Platón és Arisztotelész gondolkodásában, sokkal mélyebb és egyetemesebb értelme van. Emberi vonatkozásban ösztönszerű hajlamot és törekvést jelent arra, hogyan cselekedjünk; és cselekvésünk folyamán átéljük, magunkévá tegyük, birtokba vegyük mindazt, aminek hiányát és szükségét érezzük. Természetesen nem merőben testi vagy érzéki kívánságról van itt szó ez a hajlam ės törekvés az ember valamennyi létsíkján, érzelmi és szellemi életében is jelentkezik. Gyökere magában az emberi természetben van: abban, hogy befejezetlen és tökéletlen, de befejezettségre és tökéletességre képes. Az ember természettől képes arra, hogy léte valamennyi vonatkozásában érzéki, érzelmi vagy szellemi igényeinek kielégítését keresse: létében fejlődjék, erőinek kibontására törekedjék. Amit egyfelől bármi vonatkozásban hiányának érez, másfelől léte gazdagodásának ismer föl, azt ösztönszerűen megkívánja és törekszik is a megszerzésére. Ebben az általános értelemben az érosz a léte hiányait érző, fejlődésre képes, tökéletességét kereső lény törekvése önmaga kiegészülésére és beteljesedésére: a tökéletességre. Ebből érthető, hogy Platón gondolkodásában végül is miért ez az érosz serkenti az embert arra, hogy a legnemesebb érték, az abszolút jó elérésére és a vele való azonosulásra törekedjék.

Nem meglepő, hogy az újszövetségi Szentírás eredeti görög szövege nem ezt a szót használja, amikor Isten szeretetéről beszél. Amit eddig az éroszról mondtunk, abból nyilvánvaló. hogy teljesen téves volna az isteni szeretetet érosznak nevezni. Aki Istenről helyesen gondolkodik, az jól tudja, hogy nála szó sem lehet arról, hogy kiegészülését keresse vagy tökéletességre törekedjék. Isten semminek sincs híján, Ő a lét teljessége. Ha szeret, nem azért teszi, mert valaminek a hiányát érzi, vagy szükségét kívánja kielégíteni. Itt valami egészen másfajta szeretetről van szó. Isten adni akar, nem kapni. Szerető figyelme másokra irányul, nem önmagára. Másokat akar boldogítani, nem ő maga kielégülni. Hogyan akarhatna bármit is mástól, amikor mindaz, ami másé, tőle magától származik? 

Bonum est diffusivum sui - ami jó, az természete szerint kiárasztja és közli önmagát. S minél jobb ez a jó, annál teljesebb az önajándékozása. Isten maga a hiánytalan jóság, az önmagát kiárasztó, önajándékozó szeretet. Ő a szeretet a lét alapfokán, mert minden létezőnek létet adó akaratával mintegy kiárasztja önmagát; de felső fokon is Ő a szeretet, mert személyesen közli magát értelmes és szabad teremtményével, aki capax Dei - képes öt felfogni és szeretni. Isteni életének ez a személyes közlése lett az ember belső világossága, létének beteljesülése Jézusban (Jn 1,4 és 9). 

Az isteni szeretetet nyilvánvalóan már nem lehetett a használatos görög szavakkal kifejezni. Jėzus tanítványainak új szót kellett alkotniok, hogy ezt a páratlanul új valóságot meg tudják nevezni. Ez az új szó az agapé ( αγάπη ). Az agapé nem jelenti a kiegészülés és beteljesülés keresését, az emberi tökéletességre való törekvést. Az agapé az a tiszta isteni jóakarat, az a nagylelkű önajándékozás, ami Jézus szolgáló szeretetében nyilvánul meg emberi formában. 

Érosz és agapé ( έρως - αγάπη ) a kettő voltaképpen két különböző termeszetű szeretet. A középkori teológiában az érosz mint amor concupiscentiae, az agapė mint amor benevolentiae et amicitide jelentkezik. Az első az ember tökéletesedési vágya, a második az Isten nagylelkű jóakarata. Úgy tűnik, a kettő annyira különbözik egymástól, hogy nem lehet őket egyazon néven nevezni." ( Békés Gellért, A kettős arcú szeretet, Az emberré érés keresztény dinamikája, 2. részt )

 

 https://boatswain69.blogspot.com/2021/07/hova-vagy-csak-elerhet-e-ii-van-es_93.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/03/hozzaillo-kivankozas.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/07/hova-vagy-csak-elerhet-e-ii-van-es_59.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/07/hova-vagy-csak-elerhet-e-ii-van-es.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/08/ha-nem-volnek-javithatatlan-mar-reges.html

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/az-szep-ami-emberhez-hasonlo.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2022/05/hova-vagy-csak-elerhet-e-iii-szoba.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/de-praedestinatione-sanctorum-x-az.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/iii-final-exclusion-from-communion-with.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/niveau-spirituel.html

 

 

Az érett személyiség I. ~ "Pondus meum est amor meus, eo feror quocumque feror" ( súly és lendület ) / ,Κινεί χος ερωμένων ( mozgató erő )

"(...) milyen az az Isten, akinek egy ilyen emberi élet, egy ilyen halál, egy ilyen feltámadás az abszolút kinyilatkoztatása?" ( Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé )

"Az erkölcsi fejlődés célja az erkölcsi jellem kialakulása" ( Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé, Erkölcs és jellem )

"Mert az ember – szívének mélyén, egy még annál is mélyebb forrásból származó indításnak engedve – hisz a jóságban, hisz a szeretetben, hisz a lét értelmében, hisz a jövőben, hisz abban az Őstitokban, aki minden jóság, szépség, szeretet, igazság, érték és örökkévalóság forrása, és akit a keresztények „Istennek" neveznek." ( Teológiai vázlatok IV., Nemeshegyi Péter: Jó az Isten, Élményvilágunkban felcsillanó jelek, A remény hajnalcsillaga, 191. )

"Mert itt nem csak mennyiségi különbségről van szó az előbbiekkel szemben, hanem minőségi is.(...) erkölcsi elvei nem öncélúak, hanem az emberek szolgálatába van állítva, éspedig nem elvontan, hanem konkrét, itt és most jelenlévő embert szolgálják. Éppen innen kifolyólag, az egyén nem ragaszkodik görcsösen az elv föltétlen alkalmazásához és a szabályok minden áron való betartásához. Döntését szabadon hozza meg, nem érzi magát a törvény és előírás rabjának, kb. úgy, ahogy Szent Pál fogalmazta meg a keresztény nagykorúságot: "Minden szabad, de nem minden használ." Lélektani szinten ez azt jelenti, hogy az ember nyitott a további élettapasztalatok felé, és képes módosítani felfogásait. Ez korántsem jelenti az erkölcs relativizálását. Nem a törvény, ill. erkölcsi normák viszonylagosságáról van szó, hanem az alkalmazási lehetőségek pluralizmusáról. A felnőtt, érett, szabad lelkiismeret jellemzője, hogy a törvénynek nem a betűjét, hanem a szellemét nézi, ezért szabadon, mi több, alkotóan képes alkalmazni azt. Az erkölcsteológia itt a "Krisztusi szabadságról" beszél." ( Szentmártoni Mihály: A személyi érettség felé, Erkölcs és jellem,  Embertársra irányuló szabad erkölcsjellem )

"A kérdésre, hogy hol van az okmánya és kicsoda, azt felelte, hogy okmánya nincs, s hogy Isten rabja. A csavargók közé sorolták, elítélték és Szibériába vitték. Szibériában egy gazdag paraszt irtásföldjén telepedett meg, most ott él. A gazda zöldséges kertjében dolgozik, a gyerekeket tanítja, s betegeket ápol." ( Lev Tolsztoj: Szergij atya )

 

  ,Κινεί χος ερωμένων

 

"Képzelj el a hozzád nagyon közel álló személyt magad elé, s ha lehet, akkor olyan valakit, aki szenved, fájdalmai vannak. Amikor belélegzel, képzeld el, hogy szenvedését és fájdalmát együttérzéssel magadba szívod; amikor pedig kilélegzel, sugározd kifelé minden melegségedet, gyógyítóerődet, szeretetedet, örömödet és boldogságodat. 

Aztán bővítsd könyörületességed körét..."
( Szögjal Rimpocse, Pillanatról pillanatra, április 5. )

"Nem egy mai orvost, pszichológust és nevelőt erősen foglalkoztat a kérdés: hogyan érik teljessé az ember, melyek azok az élettani, lélektani elemek és fejlődési folyamatok, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy egyéni létében és társas viszonyaiban teljes értékű, egész emberré legyen? Ez az emberre irányuló, antropocentrikus érdeklődés egyik sajátos jellemzője korunknak. A keresztény ember azonban nem korlátozhatja érdeklődését az emberré érés élettani vagy lélektani kérdéseire. Hite önkéntelenül is arra indítja, hogy fölvesse a kérdést: mi az a sajátosan keresztényi, ami az embert Isten színe előtt is teljes értékű, érett emberré teszi?

A keresztény embernek nincs mit töprengenie a válaszon, mert Jézus világosan tanítja, hogy az Isten és az embertárs szeretetének kettős parancsa az, aminek teljesítésétől függ lelki életünk hitelessége, erkölcsi magatartásunk jósága, szóval egész emberi tökéletességünk (Mt 22,34-40). Végső soron a szeretet az az erő, ami Istenhez és emberhez való viszonyunkban teljes emberré nevel.

Ám ezzel még nem válaszoltuk meg a kérdést, mert azonnal jelentkezik a következő: mi a szeretet voltaképpen? A szeretet ugyanolyan sokrétű és szövevényes emberi jelenség, akárcsak az élet, aminek éppen a szeretet az egyik legjellemzőbb megnyilvánulása. 

Szent Ágoston szavával pondus a szeretet: az a belső súly és súlyával előre lendítő erő, aminek szinte ellenállhatatlan hatására teszem, bármit teszek. "Pondus meum est amor meus, eo feror quocumque feror" (Vallomások 13,9). 

Sőt Arisztotelész még egyetemesebben értelmezi a szeretetet: szerinte mindazt, ami a lét különböző síkjain mozog, él vagy cselekszik, bizonyos értelemben a szeretet mozgatja. ,Κινεί χος ερωμένων. 

Teilhard de Chardinnek igaza lehet, amikor a szeretetet a legegyetemesebb, legrettenetesebb, legtitokzatosabb kozmikus erőnek tartja. 

De mintha ez még nem volna elég a Szentírás magát az Istent is szeretetnek nevezi, és azt tanítja, hogy az egyetemes lét, a világ és az ember teremtése és üdvösségre való újjáteremtése a Szeretet-Isten műve, aki, "úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát odaadta érte" (Jn 3,16). Ez nyilván nem jelent kevesebbet, mint hogy magát az isteni szándékot és cselekvést is ez a titokzatos erő mozgatja.

Mi hát a szeretet valójában? Vajon nem vezet-e teljes fogalmi zűrzavarhoz, ha ugyanazzal a szóval jelölünk olyan erőket, amelyek egymástól egészen különböző akár kozmikus, akár
sajátosan emberi, vagy még sajátosabban isteni létsíkon jelentkeznek? Van-e valami sajátos és közös ezekben az erőkben, ami arra jogosít, hogy nyilván analógia alapján egy néven szeretetnek nevezzük őket? S ha így nevezzük, akkor mi az értelme ennek a szónak emberi és isteni vonatkozásban? S főleg mi az értelme Jézus tanításában, az emberré érés keresztény dinamikájában?" ( Békés Gellért, A kettős arcú szeretet, Az emberré érés keresztény dinamikája, 1. részt )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/mrs-gump-letezik-mr-gump.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/eljek-azt-amit-hittel-elfogadtak.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/ki-erotlen-hogy-vele-egyutt-ne-volnek.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/az-ordog-mindig-csinos-volt-de-soha-nem.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/orok-beke-akkor-lesz-ha-mar-mindenki.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/01/ugy-tenyeszik-mint-laboda-nap-lakomaja.html

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/vocatus-atque-non-vocatus-deus-aderit.html

 

 

...a 4. lelkiismeret... ~ "hallgatjuk a bennünk élő, szerető isten szavát" III. / "Logos megvalósulása a szűz lélekben." ( κένωσις και συνεργεια ) / 10. fok ~ "...és az is lesz." / "Ha alkalmassá válnék a szeretetre..."

"Csakis teljes halál által", - írtuk korábban. "Az Ige látta, hogy az emberiség nem oldható fel másképp a romlás alól, csak a teljes halál által." ( Szent Atanáz )

"Remélem. hogy ez a beszámoló arra biztat majd másokat is, hogy ne térjenek ki a "reménytelen" elől. hanem menjenek elébe, mert az élet utolsó óráiban nagyon sokat segíthetünk embertársainknak." ( Ruszthy Éva, Élet a halál előtt )

"Azt akarta ezzel, hogy társunk legyen szenvedéseinkben, s mi társai legyünk az ő dicsőségének." ( Szalézi Szent Ferenc )

"Így tűnjék le, mihelyt itt az idő, s jogot a szellem sehol el nem veszített, eképp haljon az élet teljén majd örömünk, de szép halált." ( Hölderlin, A költő bátorsága, 95 ) 

 

 "Buzgólkodjatok és küzdjetek hát, szeretteim, hogy tiszta gyöngyökké váljatok!"

 

"(...) az a dolgunk, hogy födetlen
fővel álljunk isteni háborgásban, és atyánk sugarát puszta kezünkkel
megragadjuk, dalba takarjuk, s így
nyújtsuk az ég-adományt a népnek.

Hiszen itt csak a mi kezünk bűntelen,
mert gyermeki tiszta a szívünk, (...)" ( Hölderlin, Mint ha ünnep-hajnalban, 53 ) 

 

"Elviselni magunkat? Összes szorongásainkkal, aggodalmainkkal, melyek már szervültek, énünkké váltak? Szenvedve önmagunktól? Nem akarok szenvedni! Hátat akarok fordítani a
szenvedésnek, le akarom dobni, el akarok futni előle. Nem a testi gyötrelmektől rettegek annyira, nem. Nem attól elsősorban. Azt képzelem, azt tapasztaltam is, azt akarom hinni, hogy: a testi szenvedést könnyebben elviselem, mint azt, amely mivoltommal, belső természetemmel szenvedtet mindhalálig. Nem akarok szorongani, aggódni, szenvedni - nem akarok. 

Azt feleli Kempis Tamás: „Ameddig terhedre esik a szenvedés és futni igyekszel előle, mindaddig rosszul áll dolgod és akárhová futsz is, nyomodban lesz a baj.

Meg nem szabadulsz tőle, akárhová futsz; mert akárhová mégy, magaddal viszed énedet és mindenütt magadra találsz." És ezt is mondja: 

"Ha lett volna valami jobb és hasznosabb az emberek üdvére a szenvedésnél, kétségkívül azt mutatta volna meg Krisztus szóval és példával.'" 

Valamikor ötszáz évvel ezelőtt született Kempis Tamás szerzetes, akinek az Imitatio Christit a legújabb időkig tulajdonították. Pázmány Péter fordította magyarra „Krisztus követése'"
címmel. Kempis Tamás domborművű arcképét mintegy négy évvel ezelőtt láttam egy hollandiai katolikus templomban. A fekete fedelű könyvecskét nemrégiben leltem, több sorba rakott, zsúfolt könyvespolcom mélyén, poros, régóta nem forgatott könyvek között. Már nem tudom, hogyan is, kitől, mikor maradt rám?

A Krisztus követése III. könyve 5. fejezetének 7. versében, minden szorongók, aggódók, szenvedéstől menekülni vágyók nevében Kempis Tamás igy imádkozik:

"Szabadíts meg engem a gonosz szenvedélyektől. Gyógyítsd meg szívemet minden rendetlen kívánságtól, hogy belsőleg meggyógyulva és jól megtisztulva:

- Alkalmas legyek a szeretetre -
- Erős a szenvedésre -
- Állhatatos a kitartásban -"

Ha alkalmassá válnék a szeretetre..." ( Ignácz Rózsa, Beszélgetés az Imitációval, 3. rész )
(1974) 

 

https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/satipatthana-ott-magasztos-igy.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/szokratizmus-ii-nagy-muveszet-mezonek-2.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/mit-tudsz-masik-eletrol-ii-nagy.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/trombita-7-feherruhas-sereg-ii_3.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/manicheusok-i-there-is-none-that-can.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/11/pecsetgyuru-emberi-nemzetseget-eloszor.html

https://boatswain2.blogspot.com/2023/12/manicheusok-13-buzgolkodjatok-es.html

https://boatswain2.blogspot.com/2023/12/manicheusok-4-es-fenykoszoru-lett-az-o.html

https://boatswain2.blogspot.com/2023/12/manicheusok-5-eme-lelkek-baljos.html

https://boatswain2.blogspot.com/2023/12/66-es-fenykoszoru-lett-az-o-fejen.html

https://boatswain2.blogspot.com/2023/12/manicheusok-7-nezd-utazasod-osvenye.html

https://boatswain2.blogspot.com/2023/12/manicheusok-8-hogy-az-amen-dicsosegerol.html

https://boatswain2.blogspot.com/2023/12/manicheusok-14-olyanna-teszlek-mint.html

 

 

 

...a 4. lelkiismeret... ~ "hallgatjuk a bennünk élő, szerető isten szavát" II. / "Logos megvalósulása a szűz lélekben." ( κένωσις και συνεργεια ) / 10. fok ~ "...és az is lesz."

 "Elég volna, ha bárcsak egy nap jól viseltük volna magunkat a világon." ( Kempis Tamás ) ~ συνεργεια

 "Miért emészted magad haszontalan bánattal? Mit fárasztod magad hiábavaló gondolatokkal?" ~ κένωσις

"5. Ennek a lépcsőnek tizedik és utolsó fokán a lélek ( πνεύμα ) teljesen Istenhez hasonul, még pedig Istennek világos látása következtében, amelyben a lélek a halál után azonnal részesül, ha ebben az életében elérte a kilencedik fokot s így hagyja el a testet ( σωμα ). 

Az ilyen lelkek ugyanis (akik kevesen vannak), mivelhogy megtisztultak a szeretet által nem kerülnek a tisztítóhelyre. 

Ezért mondja Szent Máté: «Beati mundo corde, quoniam ipsi Deum videbunt», «Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent». (5, 8.) 

 ( μακάριοι οἱ καθαροὶ τῇ καρδίᾳ, ὅτι αὐτοὶ τὸν θεὸν ὄψονται.)

S mint mondottuk, ezen a látáson alapszik a léleknek Istenhez való tökéletes hasonlósága, amelyről Szent János ezeket mondja: «Scimus quoniam quum apparuerit, similes ei erimus, quoniam quum apparuerit, similes ei erimus, quoniam videbimus eum sicuti est». «Tudjuk azonban, hogy mikor ő meg fog jelenni, hasonlók leszünk hozzája, mert látni fogjuk őt, amint vagyon». (1. Ján. 3,2.) 

( ἀγαπητοί, νῦν τέκνα θεοῦ ἐσμεν, καὶ οὔπω ἐφανερώθη τί ἐσόμεθα. οἴδαμεν ὅτι ἐὰν φανερωθῇ ὅμοιοι αὐτῷ ἐσόμεθα, ὅτι ὀψόμεθα αὐτὸν καθώς ἐστιν.  )

Nem mintha a lélek olyan naggyá lenne, mint Isten, mert ez lehetetlenség, hanem azért, mert mindaz, ami a lélekben van, hasonlóvá lesz Istenhez, úgyhogy részesedés alapkán Istennek fog neveztetni és az is lesz."( Keresztes Szent János, A lélek sötét éjszakája, A szellemi rész sötét éjszakája, XX, 5, 140-141 )

 

 "Elég volna, ha bárcsak egy nap jól viseltük volna magunkat a világon."

 

 

"Kempis Tamás azt mondja: "Senki sem örvendez bátran, hacsak a jó lelkiismeret bizonyságát nem érzi magában."

Ha sikerül jól cselekednem magam s enyéim dolgában?

Kempis Tamás azt mondja: "Jól cselekszik, aki inkább a közjónak, mint a maga akaratának szolgál."

Aggódom. Aggódom, hogy nem helyesen élek, aggaszt, hogy nem jól végzem a munkám, és amit jól végzettnek gondolok: nem jó munka. Aggódva keresem, hogyan és hol éljek, milyen körülmények között leljem fel igazi helyemet, "maradandó városomat"? Aggaszt, hogy nem tudom szenvedélyes indulataimat leküzdeni, aggaszt, hogy szenvedélyességem elhomályosítja ítéletemet, gyanakodva ítélek, a jót is gonoszra magyarázom. Aggódom, hogy holtomig sem érem el az emberfokot, hogy hibáim hálójában, tévedéseim kelepcéjében lassú kínos pusztulás lesz a végem.

Kempis Tamás Istene izenetének vallott szavaival ezt mondja: "Miért emészted magad haszontalan bánattal? Mit fárasztod magad hiábavaló gondolatokkal?

Hagyd tetszésemre magadat és semmi kárt nem szenvedsz.

Ha ezt vagy azt keresed, ha emitt, vagy amott akarsz lenni, hogy kényelmesebben élhess és kedvedet tölthesd: sohasem lesz nyugtod, sem nem leszel szabad az aggodalmaktól, mert
minden dologban van valami hiba és mindenhol akad, aki veled ellenkezik.

Koránt sincs javadra, ha valamely külső dolgot elérsz és gyarapítasz, -  

Ezt ne csak a pénzről és gazdagságról értsd, hanem a tisztelt és hiú dicsőség hajhászásáról is, ami mind elmúlik..." 

Elmúlik. Velem együtt. De szabadulhatok-e a hiú becsvágy ostorától, a megaláztatások okozta sérelmek szenvedésétől, még életerőm teljében? Nem holnap. Ma. Most azonnal? Vagy végtelen sokáig kellene élnem, hogy emberré küzdjem magamat?

 "- Mi haszna soká élni - mondja Kempis Tamás -, ha olyan keveset javulunk? Jaj, nem mindenkor javít a hosszủ élet, sőt gyakran jobban szaporítja a vétket!

Elég volna, ha bárcsak egy nap jól viseltük volna magunkat a világon." ( Ignácz Rózsa, Beszélgetés az Imitációval, 2. rész )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/i-megyek-is-fuvet-nyirni-i.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-xii.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-i.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/07/ii-kolbe-18-legenyseg-s-viseld-keresztet.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-x-8.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-xi-9.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/ii-tailless-body-iv-we-are-jesus.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-xv.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-xvi.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-xiv.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-iii-1.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-viii.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-v-3.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-iv-2.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-vi-5.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-ix-7.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/boom-i-mint-ahogy-cikazo-villam-az-eg.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-xviii.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-xiii.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-xvii.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-i_28.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/ii-kolbe-11-clausura-az-isten-emberevo.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/az-ut-felfele-es-lefele-ugyanaz-alszom.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/teljesseg-uresseg-i.html

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-v-4.html

 

 

...a 4. lelkiismeret... ~ "hallgatjuk a bennünk élő, szerető isten szavát" I.

"hallgatjuk a bennünk élő, szerető isten szavát" ( Hölderlin, Hüperion, 224 )

"Azt hinném, igen, ha nem volna bennünk egyvalami - : a roppant törekvés, hogy minden legyünk - amely , mint az Aetna titánja, lényünk mélyéből fel-felháborog." ( Hölderlin, Hüperion, 208 ) 

"Valamely isten lakozik bennem nyilván, mert válásunkat is alig érzem." ( Hölderlin, Hüperion, 195 ) 

 "A gonosz lelkiismeret. Az mindenkor retteg és nyughatatlan."

 

 

"Szorongok. Félek várt és még jobban félek váratlan eseményektől. Képzelődöm. Pesszimista a fantáziám. Kiállott, múlt szenvedések ismétlődésétől tartok. Nem bízom egészen senkiben és semmiben, mert nem akarok többé csalódni. Te is szorongsz, Ő is. Korunk és korosztályunk közös baja az egyetemes aggodalom? Nincs határa a magamért s az enyéimért való féltésnek. Iszonyodom tőled Szorongás, és kétségbeesett babonasággal ragaszkodom hozzád. Nem megyek pszichoanalitikushoz. Ha régi sérelmek okozta szorongásom okát tudatomba segítene emelni, azzal még nem szabadíthat meg a szorongásra való képességemtől, mely új és újabb rettegnivaló gyötrelmeket gyújt belém. Mi volt az oka annak, hogy szorongani kezdtem? Mi lesz új ok rá? Nem mentség, hogy más is, te is, ő is. Hogy emberek nagy tömege. Miért? Mi az, ami engem, téged minket nem hagy nyugodni? Bennünk van, belőlünk fakad. Mi az? 

Kempis Tamás azt mondja: "A gonosz lelkiismeret. Az mindenkor retteg és nyughatatlan."

A lelkiismeret? Múltakért? Az enyém? S velem együtt szorongó százezreké? Előre is? Eljövendő eseményekért is, melyeknek előidézői, részesei, vagy szenvedői leszünk?

Örvendeni szeretnék, mindennapi kicsiny eseményeknek, elvégzett jó munkának, annak, hogy tudtam senkit sem bántani, és nem vettem észre s szívre, hogy bántanak. Bátran, bizalommal örvendeni szeretnék.(...)" ( Ignácz Rózsa, Beszélgetés az Imitációval, 1. rész )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/megtortenik-az-igazsag.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/s-aki-egy-vankosra-borulva-nem-erzi.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/01/vascipo-harmadik-lelkiismeret-i.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/01/tegnap-fenn-voltam-az-aetnan-i.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/01/a-belso-lenyeget-vettem-at-x-valtsuk.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/01/neked-tiltott-gyumolcs-harmadik.html

Tehetség ( ragasztóanyag ) és szentség ( pecsét ). ~ "Végtelen költemény - S mindnyájunk napvilága Isten arcán a fény." / "s mi levénk hasztalan próféták".

"A te képedet s e kép égi értelmét még kimentettem a tűzvészből..." ( Hölderlin, Hüperion, 226 ) 

 "Ez a nép azt mondja: „Nem jött el még az idő, hogy újjáépítsük az Úr templomát!” Ugye annak már itt az ideje, hogy kényelmes házakban lakjatok, noha ez a hajlék még romokban hever?" ( Ag 1,3-4 )

 "(...) elhatároztam, hogy abbahagyom és nem prédikálok többet ezekről a dolgokról. Tanúm erre az Isten; (...) És reggel, bár a hosszú virrasztástól igen fáradt voltam, azt hallottam, hogy valaki mondja: "Ostoba, hát nem látod, Isten akarata az, hogy te ilyen módon prédikálj?" - És így történt, hogy azon a reggelen egy valóban félelmetes prédikációt tartottam." ( Savonarola, Compendio di rivelazioni, i. m.m 10 )

"Az Úr azt mondja nekünk: Fili homini, speculatorem dedi te. Őrnek állítottalak melléjük. Jól őrködj, légy jó őr!" ( Savonarola, Prádikációk Aggeus próféte könyvéhez, XXI. prédikáció, 219 )    

"(...) és fundabit eam Altissimus. Az úr lelkével lerakja egyháza alapjait." ( Savonarola, Prádikációk Aggeus próféte könyvéhez, XXI. prédikáció, 230 )

"Varázshatalmat szerettem volna, hogy a félénk szarvasokat s az erdő minden vadmadarát adakozó kezem körül háziállatokként gyűjthessem össze - oly boldog-balgán szerettem mindent." ( Hölderlin, Hüperion, 157 )

 "Azon a napon – mondja a Seregek Ura – foglak, (...), és olyanná teszlek, mint a pecsétgyűrű. Mert téged választottalak ki – mondja a Seregek Ura." ( Ag 2,23 )

"Uram, én, aki por és hamu vagyok, ma reggel egyenesen felségedhez akarok szólani. Nagy tengerbe vetettél engem: nem látom már a kikötőt és nem tudok visszafordulni; és nem is akarok visszafordulni, még ha tudnék is. De nem tudok, mert Te nem akarod... Boldog vagyok, hogy itt állhatok, ezen a helyen ahová Te állítottál engem; de nagyon kérlek, Uram, hogy légy velem. Azt mondják ellenségeim, hogy nem vagy velem, kérlek, Uram, légy velem... Egyedül hozzád könyörgök, adjál nekem fényt.. nehogy becsapjam magam... és nehogy megtévesszem a népet." ( Savonarola, Prediche sopra l'Esodo, EN., I. köt., 3 ) 

"Mintegy "magán kívül" kell helyezkednie, azaz mindent be kell gyűjtenie, amiről csak beszélni akar, és végletekig irtóznia kell magától. Ezeken túlmenően olykor túl kell lépnie a józan számítgatáson, hogy szavaiban és tudományában ne az emberi gondolkodásmódot kövesse..." ( Giulio Cattin, Il primo Savonarola, 13 ) 

"Bánd meg bűneidet, add vissza az idegen javakat, és engesztelődj meg felebarátaiddal!" ( Assisi Szent Ferenc )

"Dolgozzatok! Hiszen én veletek vagyok! – mondja a Seregek Ura. Lelkem közöttetek lakik! Ne féljetek! Igen, ezt mondja a Seregek Ura. Még egy kis idő, és megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet. Megrendítem mind a népeket, és ideáramlik minden népnek a kincse. Betöltöm ezt a templomot dicsőséggel – mondja a Seregek Ura." ( Ag 2,4-7 ) 

"Az emberi élet legmélyebb és legmagasztosabb tartalma a tisztulás. (...) az emberek egyre feljebb emelkedhetnek meghalt énjükön, mint lépcsőfokokon." ( Shelley )

"Nem azután sóvárog a világ, hogy nagy tanítványokat lásson, hanem a tanítványokon keresztül a Nagy Megmentőt keresi, aki nem csak felfedi, hanem meg is bocsátja bűneit. Ez pedig egyedül Jézus." ( J. Kroecker )

"Ha tökéletesek akarunk lenni, akkor teljes szívünkből azt kell kívánnunk, hogy életünk Krisztuséhoz legyen hasonló. A világegyetem mindenben arra vágyakozik, hogy az Ő tökéletességét érje el." ( Savonarola, Prédikációk Aggeus prófétáról, XXII. prédikáció, 232 )

"Mivel a bűn mindig a szeretet elleni vétek, ezért orvosolni is egyedül a szeretet síkján orvosolható. A bánat egyedül abból a fölismerésből fakadhat, hogy vétettünk bármit is, lényege szerint mindig a szeretet ellen vétettünk. Aki ezt világosan látja, már megbánta bűneit." ( Pilinszky János ) 

"(...), hogy három dologból áll a hálaadás: el kell ismerni a jótéteményt, dicsérni kell azt, aki jót tett velünk, és viszonozni kell a kapott jót." ( Savonarola, Prédikációk Aggeus prófétáról, , VIII. prédikáció, 79 )

"De milyen csekély, erőtlen, hitvány bennünk a tűz! A mindenségen átfutó pedig mennyiségben, szépségben, tűzhöz illő teljes hatalmában mily bámulatos!" ( Platón, Philébosz, 29c )

"Ergo claudamus arcam. Bezárjuk a bárkát, mert mindenkit hívunk, de senki sem hivatkozhat arra, hogy nem szóltunk neki. Inclusit eum Dominus de foris." ( 1Móz 7,16 ) ( Savonarola, Prédikációk Aggeus prófétáról, , VI. prédikáció, 66 ) 

"1. "Fújjátok meg a kürtöt... (...) én tépem szét, aztán odébbállok." ( Oz 5,8 / Oz 5,14 ) ~ "Mert nem az áldozat kell nekem, hanem a szeretet, nem az égőáldozat, hanem az Isten ismerete." ( Oz 6,6 ) 2. "Állj készen a trombitával! Úgy tör a baj az Úr házára, mint a sas: mert megszegték szövetségemet, fellázadtak törvényem ellen." ( Oz 8,1 ) "(...) úgyhogy visszatérhetnek Egyiptomba." ( Oz 8,15 )"

"Igen! Az ember mindent látó, mindent megvilágító nap, ha szeret, és hanem szeret: sötét lakás, amelyben füstös lámpás ég." ( Hölderlin, Hüperion, 167 ) 

 

 "Isten lakozik bennünk, s amikor megmozdul, átforrósodunk."

 "Végtelen költemény - S mindnyájunk napvilága Isten arcán a fény."

"A szentség a létrejött egységre vagy az egységesülés folyamatára ütött pecsét."

 

 

 

 

 

 

"Fujtuk frissen a furulyánk,

Ránk se hederítettek.

Zengtek ajkunkról a dalok.

Ti nem táncoltatok.

S midőn táncoltunk volna mi,

többé senki sem furulyált.

Kudarcunk óta

nem is nézek én, csak a holdra.

Meríti búba a kutyákat,

dalt vezényel a békanyájnak.

Méla tó alján, hogyha lehull

terjedez némán, hangtalanul.

Langy-meztelenül

dől szüntelenül.

Nyájat hajtottunk botok nélkül

remélve, igy is hazatérül.

De vigadni vágytak a birkák

s mi levénk hasztalan próféták.

Vitték mások, mint ékes rétre,

a fehér nyájat mészárszékre.

Gondolj romlandó templomokra,

azt raktunk omlandó homokra!" ( André Gide, A Paludes ajánlása )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2023/07/a-harom-d-i-started-joke-de-vigadni.html

 

 "Minden embernek vannak képességei, amelyek arra valók, hogy testi-lelki fönnmaradását s előrejutását szolgálják. 

Ha egy képesség a többi közül kiemelkedik s birtokosát arra ösztönzi, hogy átlagos képességeit ennek az egynek rendelje alá, akkor tehetségről beszélünk. A tehetség azután gyakorlással egyre jobban kibontakozik és mások is fölismerik. Itt kezdődik a tehetséges ember - Ritszosz Szavával - "lebegő bizonyosság" okozta öröme, de a kínja is. Mert a többség minden kiemelkedést megtorol, azt hívén, hogy az egyes beteljesülő sorsa az ő sorsát teszi beteljesületlenné, mintha a többiek levegőjét szívná el. Holott a dolog éppen ellenkezőleg van. A kiemelkedő egyesek tehetségének ugyanis az a próbája, hogy vajon segít-e a többinek sorsa beteljesítésében? Hogyan? Úgy, hogy a kiemelkedők közvetlenül vagy közvetve húzzák a többieket maguk után, ha másképpen nem, azzal, hogy egyre fontosabb és érettebb teljesítményre ösztönzik őket, saját lelkiismeretük színe előtt. A legjelentősebbeknél ez oly nyilvánvaló, hogy nemzedékek, nemzetek, világkorszakok igazodnak hozzájuk szellemileg. Így sokszor hallgatásuk ellenére is szellemük iránytadóan jelen van. Gondoljunk Vörösmarty utolsó időszakára, Thomas Mann emigrációjára. Ez az összetett egymásra- s együtthatás nem megy ingerült megrázkódtatások és a megértés heves hullámmozgása nélkül. Néha ver is folyik; Baudelaire, Jeszenyin, France . .. Elcsattan egy- két pofon, s bírósági tárgyalásokon fejeződik be az, ami a szellem tűzijátékának fényében kezdődött el. Mindenesetre a különböző fokozatú tehetségek küzdelme drámai, a szerepek - ki, kinek s mit ad - nem mindig tisztázottak, és az erők összefonódó kötelén híres botrányok csomói éktelenkednek." ( Vasadi Péter, Tehetség és szentség )

"A szentség nem úgy hat, mint a tehetség. S más gyümölcsöt is hoz s másképpen. A tehetség, még ha tartózkodóan is, fórumot, fényt követel magának. A szentség rejteket keres, és beéri a sötétséggel is, hisz ő maga hozza a fényt. A tehetség jogos, jogtalan vagdalkozása közepett egyszer csak észreveszi, hogy elvakult harcot vív, amelyből lassan épp azok szorulnak ki, akikért vívja, a többiek. A szentség csöndes, de valódi harcban önmagával áll, s bármilyen magányos is, mind ott vagyunk valamiképpen lelki lövészárkaiban. A tehetség sokszor másokat ránt pajzsnak maga elé, a szentet nem lepi meg, ha ő maga az áldozat. A tehetség bármily populáris, mindig van benne valami arisztokratikus. A szentség nem ismer osztályzódást, klikkeket, megkülönböztetést; ő a többiek létezésének is a lehetősége, ő az emberiség csikorgó kerekeinek a kenőolaja, szenvedése és - titkos - győzelmei tartják össze a konfliktusoktól szaggatott társulásokat. A szent forrás a tehetségnek is, akiből innia lehet, faárnyék, amelyben meg lehet pihennie. 

Ezért a legtehetségesebbekben mindig van valami a szentből. A tehetséget Isten az emberiség testének repedéseibe szánta, ragasztóanyagnak. Ezért a tehetség egyszerre megoszt és összehúz. A szentség a létrejött egységre vagy az egységesülés folyamatára ütött pecsét." ( Vasadi Péter, Tehetség és szentség )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/pecsetgyuru-iv-more-prayer-not-less.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/pecsetgyuru-iii-nem-az-ut-hagyott-ott.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/metanoia-iv-dignitas-hominis.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/a-belso-lenyeget-vettem-at-v-daimonion_8.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/metanoia-iii-ha-szived-vadol.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/pecsetgyuru-ii-bezarom-barkat-metanoia.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/hova-vagy-csak-elerhet-e-ii-ertekek.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/08/a-bolond-profeta-ii-jel-pro-life.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/abyss-ii-felj-tolem-mergezo.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/07/hova-vagy-csak-elerhet-e-ii-van-es.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/11/s-vegul-nincs-valas-sziv-szerelmet-mi.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/08/nagy-valtozasok-kezdeten-sokan.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/12/capax-dei-leg-belso-lenyeget-vettem-at.html

https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/kilencedik-fok-hat-figyeljetek-ream-es.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/de-profundis-hanem-az-isten-ismerete.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/07/hova-vagy-csak-elerhet-e-ii-van-es_59.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/omnis-homo-mendax-minden-ember-hazug-az.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/pecsetgyuru-vi1-trombita-2-tudom-adok.html

 

"Ergo claudamus arcam. Bezárjuk a bárkát, mert mindenkit hívunk, de senki sem hivatkozhat arra, hogy nem szóltunk neki. Inclusit eum Dominus de foris."