Γνῶσις II. / Esszénusok ( Therapeuták II. ) / De vita contemplativa ( On the Contemplative Life ) ~ a boldog Isten dicsőségéről szóló evangéliummal, / and conducts them to the very summit and perfection of happiness.

  "Initiating love" II.

 "A boldog Isten dicsőségéről szóló evangéliummal..."

 

 

 "(...) the living God, who is superior to the good, and more simple than the one, and more ancient than the unit; ( Alexandriai Philón: De vita contemplativa, 2 )

Az Isten megelőzi az egyet és ősibb az egységnél...

Máris a leszármazási soroknál tartunk..., de nem szabad elvesznünk bennünk. Szemünket azon kell tartanunk, mely ősibb és ami mindent megelőz.

 

Paul Ramsey, Basic Christian Ethics, Love of God, 129

Pál lázadozik a Deutero-Pál féle gnózis ellen:

3 Καθὼς παρεκάλεσά σε προσμεῖναι ἐν Ἐφέσῳ, πορευόμενος εἰς Μακεδονίαν, ἵνα παραγγείλῃς τισὶν μὴ ἑτεροδιδασκαλεῖν

4 μηδὲ προσέχειν μύθοις καὶ γενεαλογίαις ἀπεράντοις, αἵτινες ἐκζητήσεις παρέχουσι μᾶλλον ἢ οἰκονομίαν θεοῦ τὴν ἐν πίστει —

5 τὸ δὲ τέλος τῆς παραγγελίας ἐστὶν ἀγάπη ἐκ καθαρᾶς καρδίας καὶ συνειδήσεως ἀγαθῆς καὶ πίστεως ἀνυποκρίτου,

6 ὧν τινες ἀστοχήσαντες ἐξετράπησαν εἰς ματαιολογίαν,

7 θέλοντες εἶναι νομοδιδάσκαλοι, μὴ νοοῦντες μήτε ἃ λέγουσιν μήτε περὶ τίνων διαβεβαιοῦνται.

8 Οἴδαμεν δὲ ὅτι καλὸς ὁ νόμος ἐάν τις αὐτῷ νομίμως χρῆται,

9 εἰδὼς τοῦτο, ὅτι δικαίῳ νόμος οὐ κεῖται, ἀνόμοις δὲ καὶ ἀνυποτάκτοις, ἀσεβέσι καὶ ἁμαρτωλοῖς, ἀνοσίοις καὶ βεβήλοις, πατρολῴαις καὶ μητρολῴαις, ἀνδροφόνοις,

10 πόρνοις, ἀρσενοκοίταις, ἀνδραποδισταῖς, ψεύσταις, ἐπιόρκοις, καὶ εἴ τι ἕτερον τῇ ὑγιαινούσῃ διδασκαλίᾳ ἀντίκειται,

11 κατὰ τὸ εὐαγγέλιον τῆς δόξης τοῦ μακαρίου θεοῦ, ὃ ἐπιστεύθην ἐγώ. 

 

³Amikor elindultam Macedóniába, arra kértelek, maradj Efezusban, és figyelmeztess bizonyos embereket, hogy ne tanítsanak téves dolgokat, ⁴ne vesződjenek mesékkel és vég nélküli családfákkal, amelyek csak vitatkozásra adnak alkalmat, de a hiten alapuló üdvrendet nem szolgálják. ⁵A tanítás célja a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és őszinte hitből fakadó szeretet. ⁶Ettől némelyek eltértek, és üres fecsegésre adták magukat. ⁷A törvény tanítói szeretnének lenni, de nem értik, amit mondanak, és amit olyan csökönyösen állítanak. ⁸Mi tudjuk, hogy a törvény jó, ha valaki helyesen alkalmazza; ⁹de tudatában kell lennünk, hogy a törvényt nem az igaz emberért hozták, hanem a gonoszokért, a lázadókért, az istentelenekért, a bűnösökért, a vallástalanokért, a közönséges lelkűekért, az apa­ és anyagyilkosokért, a vérengzőkért, ¹⁰a tisztátalanokért, a fajtalanokért, a rabszolga-kereskedőkért, a hazugokért, a hamisan esküvőkért, és mindazért, ami még ellenkezik az igaz tanítással, ¹¹a boldog Isten dicsőségéről szóló evangéliummal, amelynek hirdetésére megbízást kaptam."  ( 1Tim 1,3-11 )

Ám ha ezt figyelmünk előterében tartjuk, nem fognak megzavarni az ilyesfajta sorok:

" ...calling fire Hephaestus... / and the air Hera, I imagine because of its being raised up,... / ...and water Poseidon.... / ...the earth Demeter, because it appears to be the Mother of all plants and of all animals."   ( Alexandriai Philón: De vita contemplativa, 1-3 )

Gyakori vád a gnosztikusok ellen..., végeláthatatlan leszármazási táblázatokat tanítanak, ám Ők maguk mondják..., ezek puszta nevek.

Nézzük Prosper Alfaric rövid összefoglalóját a Valentinus-féle gnózisról:

"Kezdetben, mondja, volt a feneketlen mélység vagy az Ősapa, aki az Ennoiával, vagyis a Gondolattal élt. Egy fiúk született, az Értelem és ennek női társa, az Igazság. Ez a második pár egy harmadikat hozott világra, az Igét és az Életet, ez pedig egy negyediket, az Embert és az Egyházat. A harmadik pár, újabb egyesülések útján, öt másik párt hozott létre, vagyis tíz új Siónt a negyedik pár pedig hat továbbit, vagyis tizenkét új Siónt; így jött létre az istenség teljessége, vagyis ,pléróma', amelyen kívül csupán az anyag űrje, vagyis ,,kenomá"-ja létezik. Ezen Aiónok közül az utolsónak, illetve harmincadiknak, a Bölcsességnek kedve támadt arra, hogy lássa az Ősapát, akit csupán egyetlen Fia láthatott. A Bölcsesség egy kereszt alakú akadályba ütközött, és ez arra kényszerítette, hogy a helyén maradjon. 

Szabályellenes vágya kirekesztetett a plérómából, és az űrbe vettetett, melynek első lakója lett. Tökéletlen torzszülött volt ez, neve Achamoth. 

Eközben a második pár világra hozta Krisztust társával, a Szentlélekkel, hogy a bajt orvosolja. Krisztus megszánta ezt a szerencsétlent, s egy napon ráfeküdt a keresztre, hogy megvilāgitsa, majd eltűnt. A szegény Achamoth feléje rohant, majd visszazuhant, mélységesen megzavarva, hol nevetve, hol sirva. E zavarából Származik az egész anyag, lelkesedéséből az anyagot átható lélek. Kérésére Krisztus küldött neki egy Megváltót, Paraklétost, s ez bevezette a gnózisba, hogy így e két elemet a szellemmel kiegészítse.

Az így átalakult Achamoth azután egy egyetlen Fiút szült. Ez, minthogy Paraklétos nem avatta be őt úgy, mint Achamothot, nem ismerte sem az isteni plérómát, sem tulajdon anyját. Ős-oknak tartotta magát. Megalkotott hét eget, amelyeknek tetején megtelepedett és ezeket démonokkal népesítette be, hogy őt imádják, ám e démonok közül a legalacsonyabb rendűek, a rossz angyalok, egy közülük való angyalnak engedelmeskednek, az ördögnek, aki e világ fejedelmévé lett. Ez a démiurgos alkotta meg az embert. Az ember tőle testet és lelket kapott, s ez a lélek, Achamoth csele folytán, kiteljesedett az életszellemmel. Ez előbb a harmadik égben lakott, de azután letaszíttatott a földre mert fellázadt alkotója ellen, s mert a tudásra törekedett. 

Később a szabadító Jézus személyében a földre jött, feltárja lakói előtt a tudást." ( Prosper Alfaric, A kereszténység társadalmi gyökerei, 198-199 )

"A boldog Isten dicsőségéről szóló evangéliummal...", - Pál jól beszél és helyesen figyelmeztet, a lényeg az agyonbonyolított és terjengős gnosztikus irodalomban az aki Ősapa, Gondolat, Értelem, Igazság, Ige, Élet, Ember és Egyház, maga a Bölcsesség - a valódi.

S ha kell Krisztus és Jézus, Megváltó, Szentlélek és Paraklétosz - a vigasztaló.

Minden más üres beszéd..., nem is számít.

"Igyekezz kipróbált emberként megállni az Isten előtt, mint olyan munkás, aki nem vall szégyent, hanem helyesen fejtegeti az igazság igéjét."