Tuo tibi judicio est utendum. IX. / To baer witness to the truth V. / 52 / a belső lényeget vettem át..." VII.~ és szelíd mosollyal néz a sem­mibe. / Elmentem a világ mellett, semmi."

AZ EMBER MELEGSÉGRE VÁGYIK

 

 

Ígértem, visszatérünk Hölderlin "villámcsapott" magatartására...

 

"(...) nem bírtam elviselni a szeretetet, a kiszámított közeledéseket, eltékozoltam véglegesen az egzisztencia egyensúlyait."  ( Hölderlin, 1840-1843 )

 

 

"Amikor véget ért a délelőtti vizit, Gróh doktor, már kifelé mentében, észrevette, hogy az egyik beteg szaporán integet neki.

Odament az ágyához.

- Ne tessék haragudni, hogy föltartom a főorvos urat - mentegetőzött a beteg, akinek a haja a kéthetes kórházban fekvéstől egészen a válláig lenőtt. Ettől olyan külseje lett, mint az apos­toloknak, különösen, ha még hozzáképzeljük ájtatosan kék szemét és pezsgődugó formájú, szelíd orrát. - Én csak az iránt szeretnék érdeklődni, hogy milyen fűtése van a doktor úrnak?

- Maga kályhás, ugye, Kreibich bácsi? - kérdezte az orvos.

- Az bizony. Cserépkályhája van a doktor úrnak?

Gróh doktor nem válaszolt rögtön. Egy percig gondolkoznia kellett. Először is, mert nyár volt, s ilyenkor senki sem tartja észben a kályháját. Másodszor, mert olyan ember volt, aki nem sokra becsülte a civilizáció áldásait. Jól tűrte a kényelmetlenséget, hidegre nem volt érzékeny, azt ette, amit elébe raktak, lakására nem költött. Nem is volt benne se szőnyeg, se kép, de még egy árva kaktusz sem. Jellemző rá, hogy még egy cigarettafajtához sem ragaszkodott: amit a trafikban meglátott, azt megvette.

- Nekem csak egy közönséges vaskályhám van, Kreibich bácsi.

A kályhásnak felcsillant a szeme.

- És mit szólna a főorvos úr egy békebeli minőségű termokokszhoz?

- Jó nekem az is, amim van - mondta az orvos, rámosolygott a betegre, és kiment a kórterem­ből.

Hozzá volt szokva a hálarohamokhoz. Jól sikerült műtétek után megajándékozták már hízott libákkal, díványpárnákkal, kávéval, teával, kézzel kötött harisnyával, sőt egyszer egy pár pos­ta­galambbal is. Előfordult, hogy egy beteg verset írt hozzá; a sorok kezdőbetűi fölülről lefelé összeolvasva a következő szavakat adták:

Isten Áldja meg Gróh Mihály drt.

A kórházi orvosoknak szűkös a fizetésük. Ennélfogva ő sem vette zokon, ha tehetősebb betegei diszkréten kezébe nyomtak egy levélborítékot. De úgy viszolygott a „természetbeni” hálaadományoktól, hogy amikor Kreibich bácsi újabb célzásokat eresztett meg a kályháról, határozottan kijelentette:

- Köszönöm, Kreibich bácsi, egyrészt azonban nincs szükségem arra a termomicsodára, másrészt pedig nem akarom, hogy maga költségbe verje magát.

A kályhás izgatottan fölült, és kidugta bütykös lábfejét a takaró alól.

- Félre tetszett érteni - mondta. - Egy valamirevaló termokoksz nyolcezer forintba kerül, fő­orvos úr. Én a kályhát nem ajándékba akartam adni, hanem úgy gondoltam, hogy önköltségi áron megcsinálnám a főorvos úrnak.

- Ne fáradjon, Kreibich bácsi - mosolygott Gróh. - Én úgyszólván csak aludni járok haza. Minek nekem egy ilyen drága kályha?

- Tudja a főorvos úr, hogy mi az a termokoksz?

- Nem én.

Kreibich bácsi ágas-bogas lábának öregujja erre rángatózni kezdett.

- Még nem is látott termokokszot?

- Még nem.

Kreibich bácsi, akinek hasából másfél méter vékonybelet vágott ki Gróh, még három hétig feküdt a kórházban. Ezalatt megtörte vagy jobban mondva: megőrölte az orvos ellenállását. De nem érvekkel győzte le. Amikor Gróh doktor megrendelte a kályhát, még mindig meg volt győződve róla, hogy számára haszontalan holmira pocsékolta a pénzét. Kreibich bácsi nem az érveivel, hanem a szenvedély erejével győzött. Mert Kreibich bácsinak a termokoksz volt a szenvedélye.

Számon tartotta, hány budapesti családnak rakott már termokoksz kályhát. Ezekkel a csalá­dokkal évekig tartotta a kapcsolatot, valahogy úgy, mint egy apa, aki szép stafírunggal adta férjhez a lányát. El-eljárt hozzájuk, felpiszkálta a tüzet, megveregette a kályhát, és bizalmasan ráhunyorgott a háziasszonyra. Mindenütt szívesen látták. Kérésére többen felhívták telefonon Gróht (egy postatisztviselő, egy világbajnok, egy opera-énekesnő), gratuláltak neki a tervezett kályhához, és meghívták, látogassa meg egyszer az ő termokokszukat. Az orvos érezte, hogy ha tovább makacskodik, köztiszteletben álló személyek dühét zúdítja magára. Egy okkal több, hogy megcsináltassa a kályhát.

Lakása - a Gellérthegy északi lejtőjén - két hónapig lakhatatlan volt. Kreibich bácsi telerakta csempével, vasalkatrészekkel, tróglikkal, japánerekkel, téglaporral és piszokkal. Ezt Gróh föl sem vette. Életében az otthona alárendelt szerepet játszott. Szerette a hivatását. Sokszor vacso­raidőig dolgozott az osztályán. Minden második estéjét a főnökénél töltötte, Warga adjunk­tusnál, aki szintén agglegényember volt, s az egyik kórházi orvoslakásban lakott. A közbeeső estéken vagy éjszakai ügyeletet vállalt, vagy pedig nőismerőseit látogatta meg. Mint semmi másban, a párválasztásban sem volt válogatós. Négy-öt nőnek udvarolt egyszerre, főképpen, mert mindegyik egyformán kedves volt hozzá, s ő nem bírta magát rászánni a sza­kításra. Jellemző rá, hogy még a keresztnevüket sem tudta megjegyezni, és ezért mindegyiket így szólította: „Anyukám”.

Már jól benne jártak a fűtési idényben, amikor Gróh doktoron először látszott valamilyen változás. Warga adjunktusnak egy este szemet szúrt, hogy barátja sűrűn nézegeti az óráját.

- Mi az? Randevúd van? - kérdezte.

- Á - legyintett Gróh. - Rá kéne rakni a kályhámra.

Az adjunktus rábámult. Gróh pedig kirohant telefonálni, s amikor visszajött, paprikavörösre gyúlva szidta a szomszédnőjét, egy lompos boszorkányt, akinek ő rendszeres havidíjat fizet azért, hogy esténkint egy fél vödör kokszot tegyen a kályhára.

- Ha nem jut eszembe telefonálni - méltatlankodott -, megint elfelejtette volna az a vén csorosz­lya.

- Hát aztán? - csodálkozott Warga. - Hát nem idebent alszol?

- Ehhez te nem értesz - mondta fensőbbségesen mosolyogva Gróh doktor. - Ez egy valódi termokoksz.

Alig figyelt a barátjára. Látogatásai idővel megritkultak, aztán teljesen megszűntek. A sebé­szeten észrevették, hogy Gróh kezdi hazahordani a betegektől kapott hímzett díványpárnákat. Ugyanakkor rézkarcokat vásárolt, s kéz alatt egy szőnyegre is szert tett. Ekkoriban már majdnem minden estéjét otthon töltötte; üldögélt, olvasott, rádiózott, vagy pedig nekivetette hátát a kályhának, és melegedett.

Nőismerőseit is kezdte elhanyagolni. Az egyiket, aki nagyon ragaszkodó volt, egy este meg­hívta lakására. Amikor beléptek, a leány örömmel kiáltott fel:

- De jó meleg van nálad!

- Azt elhiszem - büszkélkedett Gróh. - Csak nézd meg jól, miféle kályha ez, anyukám.

Átkarolta a lányt, odavonta a kályhához. Elmagyarázta, hogy ősszel megrakják benne a tüzet, s az nem alszik ki többet tavaszig... - Hát azt tudod-e - kérdezte -, mennyit fogyaszt ez a kályha? Tizennyolc mázsát, ősztől tavaszig!

- Az sok vagy kevés? - kérdezte a vendég.

Gróh elengedte a lányt. Hűvösen bánt vele egész este. Szép is volt, okos is volt, de neki mégis elment tőle a kedve... Nem is hívta többet. Néhány balul sikerült kísérlet után elhatározta, hogy a többiekkel is szakít. Otthon ülő ember lett belőle. És emberkerülő.

Elajándékozta operabérletét. Ha tehette, nem vállalt éjszakai ügyeletet. A kórházból egyene­sen hazasietett. Előfordult, hogy délben taxit hívott, hazament, néhány percre nekivetette hátát a kályhának, s aztán megnyugodva tért vissza a kórházba.

A kályha hibátlanul működött. Keveset fogyasztott. Egyenletes meleget adott. Sosem aludt ki benne a tűz. Egyszóval: tökéletes volt, oly tökéletes, hogy Gróh doktornak néha furcsa gondo­latai támadtak. Például, hogy semmiféle élőlény - beleértve önmagát is - nem lehet olyan tökéletes, mint egy termokoksz.

Lassankint minden csínját-bínját kiismerte. Rájött, hogy ha növeli a huzatot, akkor melyik cserépsor adja ki először a meleget. Bele-belenézett az aknába, ahol cseresznyepirosan izzva roskadt lefelé a koksz, és halkan, mint egy izzó szú, percegett... Milyen csodálatos! - gondolta ilyenkor Gróh. - Belül forró, mint egy vashámor, kívül langyos, mint egy asszonyi test. S ilyenkor kísértést érzett, hogy megcsókolja a kályhát.

Február végén beteget jelentett. Attól kezdve hol bejárt, hol otthon maradt. Nem volt semmi baja, csak nem vágyott elmenni a finom meleg szobából. Egy ilyen napon sürgönyzött Kreibich bácsinak, hogy másnap este látogassa meg.

A kályhás belépett. Felpiszkálta a tüzet, megveregette a kályha oldalát, sőt még a fülét is rátapasztotta, mint amikor az orvos ellenőrzi a tüdő működését.

- Jól szuperál, főorvos úr? - kérdezte aztán.

- Nagyszerűen - mondta Gróh. - De én más miatt hívattam magát. Rájöttem valamire, Kreibich bácsi.

A kályhás várakozásteljesen nézett rá. Gróh nekitámaszkodott a kályhának. Megvárta, míg át nem járja a meleg.

- Mostanáig - mondta aztán - az emberek nagy házakat építettek, és minden szobában raktak egy kályhát. Nem lehetne fordítva csinálni, Kreibich bácsi?

- Hogy fordítva? - kérdezte a kályhás.

- Nagy kályhákat kéne építeni - mondta ábrándozva Gróh -, s a nagy kályhákba kicsi házakat... Mit szól hozzá, Kreibich bácsi?

- Így első hallásra kissé szokatlanul hangzik - mondta némi gondolkodás után a kályhás. Hiába marasztalta az orvos, nemsokára elköszönt és hazament.

Másnap Gróh doktort a kórház sebészetéről szép csendben átvitték az elmeosztályra. Azóta ott él. Nem bánt senkit, és őt sem bántja semmi. Hátát a falnak veti, és szelíd mosollyal néz a sem­mibe." ( Örkény István, Az ember melegségre vágyik )

 

"Szerelmem. Elviselem a tervszerű csöndet: abban ismerhettelek meg végérvényesen. Elmentem a világ mellett, semmi." ( Hölderlin, 1840-1843 )

 

 

“keystone habit.” ~ “Don’t worry about your karma; just make a habit of strong practicing.”

 ...only do that one thing.

 

 

 Buddhista egyházam hivatalos oldalán találtam egy kitűnő cikket. Egy az egyben közvetítem számotokra.

"Since most people are not aware of their karma, they cannot connect the dots between cause and effect. Only sometimes, when results happen immediately after the cause—for example, when we put our finger into boiling water—are we able to connect those dots and learn the lesson. With karma, we only have a choice: either karma is controlling us, or we are controlling our karma. We practice to be in charge of our lives and help others: I control my karma; my karma does not control me.

When we control our karma, we can change it. Most karma is lingering karma, “leftover” karma. This lingering karma is the most difficult to fix, because it is created by very small, insignificant actions repeated every day. We keep repeating and repeating some actions or thoughts over a long time, and in the end, we get the big result of those actions. Surprise! If we really look closely, we will see that big karmic results were created by some kind of lingering karma. So it’s important to be aware of our daily, small habits.

If we want to change our karma, we’ve got to understand our habits first. The next step is to attain that understanding. Being aware that we have some negative habits is the first step, but it is not enough. Understanding can’t help. Attaining the habit means this understanding has some energy. Only then are we able to decide, “I’m going to change it!” After we make a strong decision, we need to have a method of how to change it.

The skillful way to start the whole process is to create what Charles Duhigg calls a “keystone habit.” This one new habit can start a domino effect of changing not only one but many habits over time.

Don’t worry about the rest of our karma— only do that one thing. If we try to change too many things at once, we fail. For the Zen student, nothing could be a better keystone habit than the habit of meditating first thing in the morning. In the morning, everyone’s willpower is the strongest. While sitting still and by simply breathing with the lower belly, we can recharge our willpower battery. There is no way to change ourselves if we have a weak center, that is, if our willpower battery is depleted.

So let’s start our day with some practice, just 10 minutes every morning. Over time, this one small habit of 10 minutes meditation every morning will trigger a domino effect of positive changes in our life. Zen Master Ko Bong used to say, “Don’t worry about your karma; just make a habit of strong practicing.” ( https://kwanumzen.org/teaching-blog/2022/2/21/controlling-our-karma?utm_sq=gzlk4lam3s )

 

Mi legyen ez az új gyakorlat?

Ebben a nagyképű és felettébb önérzetes világban, ahol mindenki hozzászól, én úgy döntöttem kérdezni fogok, s csak kérdésre válaszolok.

Lehet, megölnek érte? Vagy épp hálásak? 

Mivel "karmán kívül esik" nem tudhatom még...

 

 https://boatswain69.blogspot.com/2020/12/distinctio-spirituum.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/a-szepseg-az-isten.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/az-oltart-gyakran-azert-epitjuk-fel-egy.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/vegezetul-is-az-pusztitja-el-az-embert.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/a-szepseg-rendben-all.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/minden-nemzet-akkor-hal-meg-amikor.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/hisz-gyilkos-is-lehetnek.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/a-karakter-olyan-szikla-amelyen.html 

 

Hamvazószerda előtt 7 nappal..., a Nagyböjt számomra ezennel elkezdődött.

Te milyen "erős gyakorlatot" választanál?

To baer witness to the truth IV. ~ 33 / "Apa" / Martyrdom is the supreme witness given to the truth of the faith.

 Vértanúság kora

"Apa!" ~ testifying to our Lord ~ jön a tavasz magától nő a fű...

https://boatswain69.blogspot.com/2021/03/ime-mienk-gyermek-krisztus-iv.html

 

 

30 éves koromra tehát két címet szereztem, s attól fogva gyakoroltam is.

I. "Ha úgy élsz, hogy nem vagy apa, meghalsz anélkül, hogy emberi lény voltál." ( Orosz közmondás )

S én apa lettem.

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/a-remeny-kiterjesztese.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/hagyd-magad-szeretni.html 

 

"Még hátra van egy utolsó vizsga a lelki megvilágosodásod ösvényén..."

  Csalóka a felírás, mert bár igaznak tűnik..., van egy nagyobb és szörnyűbb vizsga is..., mindjárt kitérünk rá.

II. S elkezdhettem tanítani..., anyósom halálos ágyán is ezt kötötte a lelkére a családtagjaimnak..., "Gyulával jól lehet imádkozni." Volt feleségem szerint csillagok vannak a szememben...

Második feleségemet nem tudom leszoktatni hogy ne "Apának" szólítson..., lehet ez a prófétai nevem..., a szerep amire elhívattam? 

Könnyen lehet.

 

Megtanulhattam hát élni a családomért, szűkebb és tágabb értelemben egyaránt. De élni sem könnyű...., de meghalni is képes lennél érte?

33 évesen elválik... 

"The Church has painstakingly collected the records of those who persevered to the end in witnessing to their faith. These are the acts of the Martyrs, They form the archives of truth written in letters of blood. (Cathechism of the Catholic Church, 2473, 593)

 

 2002 pokoli volt...

Gyakran tettem fel Jézussal a kérdést: ^"Jézus megkérdezte tőlük: „Láthattátok, mennyi jót vittem végbe Atyám erejéből. Melyik jótettemért akartok megkövezni?” „Nem jótettedért kövezünk meg – felelték a zsidók –, hanem a káromlásért, (...)" ( Jn 10,32-33 )

"Martyrdom is the supreme witness given to the truth of the faith: It means bearing witness even unto death. The martyr bears witness to Christ who died and rose, to whom he is united by charity. He bears witness to the truth of the faith and of Christian doctrine. He endures death through an act of fortitude. "Let me become the food of the beasts, through whom it will be given me to, reach God." ( Cathechism of the Catholic Church, 2473, 593 )

"A vértanúság a hit igazságának legfőbb tanúsága: tanúságot tenni mindhalálig. A mártír Krisztusról tesz tanúbizonyságot, aki meghalt és feltámadt, akivel a szeretet egyesíti. Tanúságot tesz a hit igazságáról és a keresztény tanításról. A halált a bátorság cselekedetével viseli el. „Hadd legyek a vadállatok tápláléka, akiken keresztül megkapom, hogy elérjem Istent.” ( A Katolikus Egyház katekizmusa, 2474, 593 )

 

Én sem értettem akkor, de mindent elvesztettem egy villanás alatt..., munkahelyet, egyházat, családot. Tanárnak kellett lennem iskola és gyermekek nélkül. Vallásos maradni egyház nélkül, s apa lenni család nélkül. S a leggyötrelmesebb..., megtanultam a gyerekemről gyerekem érdekében "lemondani".

( Lásd Salamoni ítélet..., csak akkor ez aligha jutott eszembe.. )

Ám ez lehetetlen..., aki "Apa" az apa marad...

Apa bármelyik közösségében. 

Mert azóta rá kellett jönnöm..., én elsősorban nem keresztény vagy buddhista tanító vagyok..., hanem elsősorban "Apa".

A vértanúság egyenes folyománya a prófétaságnak..., ha érdemes mondanod..., meghalnod is érdemes érte.

Chong An Sunim-tól ugyanebben az évben kaptam moktak mesteri szerepem is..., de buddhista nevemet is. A fogadalomtétel során háromszor kérdezte meg tőlünk: 

"Megtartjátok?" S mi háromszor kiáltottuk és egyre hangosabban: "Megtartjuk!" 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/04/a-kereszteny-sziv-szutra-fakitermelesi.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/o-ez-konnyu-gyakorlat.html

 

"The Christian is not to "be ashamed of testifying to our Lord" (2Tim 1:8) in deed and word. Martyrdom is the supreme witness given to the truth of the faith." ( Cathechism of the Catholic Church, 2506, 600 )

"A kereszténynek nem kell „szégyellnie, hogy tettével és szóval tanúskodjon Urunkról” ( 2Tim 1,8 ). A vértanúság a hit igazságának legfőbb tanúsága." ( A Katolikus Egyház katekizmusa, 2506, 600 )

"A dolog addig fog tartani, amíg tart... De végre is mit akarsz? Azért vagyunk itt, hogy tanítsuk az igazságot, nem szabad szégyellenünk." ( Georges Bernanos: Egy falusi plébános naplója )

To baer witness to the truth III. ~ αποστέλλω / 30 / Menj csak, majd segítek a beszédben, s azt fogod hirdetni, amit mondanod kell.

 A prófétaság kora

 

A zsidó hagyomány nagyon bölcsen úgy rendelkezik, egy férfi harminc éves koráig nem szólhat..., - nincs élettapasztalata, miről is szólhatna.

Prófétára ez különösképp vonatkozik, azontúl, hogy egyfajta elhívatottság, küldöttség tudat kell hozzá ( αποστέλλω ) , ami kívülről nehezen bizonyítható, hacsak úgy nem ahogy pl. Jézusról mondták, "úgy beszél mint akinek hatalma van".

"Mindenki nagyon csodálkozott tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók." ( Mk 1,22 )

De ez is inkább érzés a hallgatóság részéről, mint bizonyosság. Semeion ( σημεῖον ), inkább jel, mint csoda.

A többiek tehát nem tudnak segíteni.

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/a-keresztenyek-vere-magvetes.html

Neked kell tudnod, tudsz-e újat mondani. Daimónod ( δαιμον ) súgni fog.

 

"Az Úr ezt válaszolta: „Ki adott szájat az embernek, ki teszi némává vagy süketté, látóvá vagy vakká? Nemde én, az Úr? Menj csak, majd segítek a beszédben, s azt fogod hirdetni, amit mondanod kell.” ( Kiv 4,11-12 )

 

 

  

Korábbi kérdésünk volt..., melyik kezét figyeljük Keresztelő Szent Jánosnak?

Az a kérdés, kiről szeretnénk tanúságot tenni? Ettől függ, mit mondasz majd a mikrofonba...?

Edit Stein helyesen írja, mindkét kéz fontos; - szívedre mutatsz és keresed magad, s nem találod ( ~ Neti neti ), másikkal felfelé mutatsz..., s mindent megtalálsz ( ~ Tat tvam asi ), az meg sok.

 

 

A próféták nem csak úgy előugranak 30 éves korukban a semmiből, de lesznek..., hosszas önreflexiós folyamat során...

Nekem soha sem okozott nehézséget naplót írni... 

Nem olyan vagyok mint Rip, Bret Easton Ellis regényének antihőse:

"Egyik nyáron próbáltam naplót vezetni, de nem vált be. Összezavarodtam, és beleírtam dolgokat csak azért, hogy beleírjam őket, és végül rájöttem, hogy nem csinálok elég dolgot ahhoz, hogy naplót vezessek." (73-74. ) 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/11/a-korsoban-az-elet-vizet-tartottam-j-91.html

 

Egy gimnáziumi bejegyzésem részlete így szól: 

"Már III. osztályos gimnazistának mondhatom magam. Nem is dicsérsz meg? Igazad van. Miért is tennéd? Hibát megdicsérni, tévedést felmagasztalni végzetes hiba lenne. Így hát nem is folytatom. Isten veled!" ( Napló, 1985, november 15. ) 

Ez a bal, befelé mutató kéz... 

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/csak-kulsosegekben-ternek-el.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/ha-embereink-elpuhulnak-az-azert-van.html

Harminc évesen két nagy esemény történt velem..., abban az évben jártam Willigis Jager  kolostorában Würtzburgban.

 

1999-es határidőnaplóm utolsó oldalának a firkája, amit Haus St. Benedikt kertjében található labirintusról rajzoltam.

 

Ambrus fiam is ebben az évben született.

Farkasfalvi-Ugron Ambrus

 

S következő évben már én vezettem az érdi Marianum Általános Iskola közös nagy imádkozásait a tornateremben magyar szentek és boldogok témakörben. 

S énekes zsolozsmát kollégának...

Bizony..., így megy ez..., ez a "szelíd erőszak rendszere". 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/jo-ez-barkinek-is.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/mintha-gyertyat-gyujtanal.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/ez-gyogyito-tudas.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/kezemben-kis-rog-enekel.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/vannak-akik-megtalaltak-bennuk-lako.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/grenzenlose.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/ha-mar-kellokepp-elkeseredtel.html

Ma beszélgettem egy diákommal, akinek, mondtam neki, "olyan politikusi "habitusa" van".

 Azt felelte, "tudja, de fél tőle"..., mondtam neki "nem számít, úgyis a szerep dönt". 

Majd alkalmazkodik a feladathoz..., mondhatni felnő hozzá. Mire beszélnie kell, tudja majd mit kell és hogyan.

Képes lesz "To baer witness to the truth..." , - tanúságot tenni az Igazságról.

 

generation wuss ~ a szamóca nemzedék I. / "(...) őket holtig valo rossz erkölcsüekké tészi, és örökké való nyomorultakká."

"Igazé az, hogy az atyák kegyetlenek, midőn kedvezésben nevelik az gyermekeket?" ( Mikes Kelemen, Az ifjak kalauza, 496 )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/minel-tobb-sport-zsivaj-tarsas-elet.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/11/nem-eleg-megsemmisulni-erthetetlenne.html

 

 

 

 

1. Félünk a gyerekeinktől.

 

Van egy módszer, amit „bögre-tesztnek” nevezek – a szituáció az, hogy egy szülő egy bögre tejet ad a gyerekének reggel. Nézzük meg, mi történik akkor, ha a gyerek azt mondja, hogy „a rózsaszínből kérem, nem a kékből!”, miközben az anya már kiöntötte a tejet a kékbe. Leggyakrabban ilyenkor az anya elfehéredik és rohan a kért bögréért, mielőtt a gyerek elkezdene hisztizni.

Hiba! Mitől félsz, anya? Ki itt a főnök igazából? Hadd hisztizzen, hagyd rá és kész. De az Isten szerelmére, ne fáradozz külön csak azért, hogy a kedvébe járj – annál inkább gondolj arra, hogy ez megtaníttatja vele azt a leckét, hogy egy kis hisztiért még nem fog bármit megkapni, ami csak eszébe jut.

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/felek-korombeli-gyerekektol.html

 

 

2. Csökkennek az elvárásaink.

 

Amikor a gyerek rosszalkodik, akár mások előtt játssza meg magát, akár otthon gorombáskodik, a szülők hajlamosak megrázni a vállukat és azt mondani, „Ilyenek a gyerekek.” Pedig nem! Sokkal többre képesek a gyerekek annál, amit a szülők általában elvárnak tőlük, legyen szó illemről, idősek iránti tiszteletről, házimunkáról vagy önuralomról.

Szerinted nem tudnak végigülni egy vacsorát egy étteremben? Dehogynem. Nem tudják lesöpörni maguk után az asztalról a morzsát? Dehogynem. Az egyetlen ok, hogy ezeket nem teszik meg az, hogy nem tanítottad meg nekik és nem várod el tőlük. Ilyen egyszerű. Várj el többet tőlük, és mindezt maguktól is megcsinálják majd, még kérned sem kell őket.

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/s-tanar-nem-lazad-fel.html

 

 

3. Eltűnőben a közös teherviselés.

 

Régebben buszsofőrök, tanárok, bolti eladók és más szülők következmények nélkül szólhattak rá a rakoncátlan gyerekekre. Átvették az apa és az anya szerepét, amikor azok nem voltak jelen, és mindegyiküknek közös célja volt: rendes fiúkat és lányokat nevelni. Manapság, ha bárki a szülőkön kívül le merészeli szidni a gyereket, anya-apa egyből kiakadnak. Tökéletes gyereket akarnak ugyebár, ezért nem hisznek a tanároknak vagy bárki másnak, amikor azok valamilyen problémáról számolnak be.

A tanító nénit okolják ahelyett, hogy megfegyelmeznék a gyereket. Szükségét érzik annak, hogy a világ felé tökéletes képet mutassanak, és erre sajnos az alapjuk is megvan, mert számos szülő között tényleg megy a sárdobálás. Ha egy gyerek valamiért hisztizik, egyből az anyjára szegeződnek a rosszalló tekintetek.

Ehelyett ő érdemelne együttérzést, mert valószínűleg azért hisztizik a gyerek, mert nem kapott meg valamit, amire igazából nincs is szüksége. Rosszallás helyett ilyenkor az anya dicséretet érdemelne – „Szép munka! Megértem, tényleg nehéz megszabni a határokat.”

 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/mas-divat-mostanaban-lydus-mifele-isten.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/hogyan-tesznek-minket-proliva.html

 

 

4. Mindig az egyszerű utat választjuk.

 

Csodálatosnak tartom, hogy rendelkezésre állnak különböző kütyük, amikkel elviselhetőbb egy hosszú repülés, vagy orvosi váróban ücsörgés. Ugyanennyire szép, hogy akár online is megvásárolhatjuk a kamra tartalmát, vagy egy gombnyomással megmelegíthetjük a kaját a mikróban. A szülők elfoglaltabbak, mint valaha, szükség esetén magam is maximálisan az egyszerű utat pártolom.

De ez ingoványos talaj lehet. Attól, hogy egy tableten berakott mese leköti a gyereket a repülőn, ne add feltétlenül a kezébe, ha például étteremben vagytok. A türelmet a 21. században is meg kell tanulniuk. Ma is le kell tudnia kötni magát, ha arról van szó. Meg kell tanulniuk, hogy nem minden étel készül el három perc alatt, akár még azt is, hogy segítsenek vacsorát csinálni.

A kütyük használata helyett önmagukat is le kell tudniuk csillapítani. Ha egy pelenkás megbotlik, magát kellene felsegítenie ahelyett, hogy nyújtja a karjait a szülei felé. Mutassuk meg a gyerekeknek, hogy a könnyű út hasznos lehet, de nem felejthetjük el a hagyományos megoldások fontosságát.

 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/a-bolond-profeta-v-harmadik-d.html

 

 

5. A szülők a gyerekeik igényeit a sajátjaik elé helyezik.

 

Természetes jelenség az, hogy először a gyerekeink bajait lessük, ami az evolúció szempontjából még hasznos is. Magam is amellett állok, hogy igazodjunk a gyerek programjaihoz, őt etessük meg és öltöztessük fel magunk előtt. Manapság azonban túl messzire mentek ebben a szülők, teljesen félredobva a saját igényeiket és mentális épségüket a gyerek érdekében.

Számos anyát láttam, aki újra meg újra az ágyból is felkel azért, hogy a gyerek rigolyáinak megfeleljen. Vagy olyan apát, aki keresztül rohan az állatkerten mindent félredobva azért, mert szomjas a kislánya. Semmi rossz nincs abban, hogy nem adsz nekik még egy sokadik pohár vizet éjjel.

Semmi rossz nincs abban, ha az apa úgy reagál, hogy „Persze, kicsim, de várnod kell addig, amíg elérünk a következő szökőkútig”. Semmi rossz nincs a „nem” szó használatában esetenként, sem abban, hogy megkérjük a gyereket, hogy szórakoztassa magát, amíg anyuci elmegy vécére vagy éppen végiglapoz még pár oldalt egy magazinban.

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/hat-ahhoz-mit-kell-csinalni-hogy-kalap.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/mert-amikor-gyenge-vagyok-akkor-vagyok.html

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/blog-post.html

 

 

 

Attól félek, ha nem javítjuk ki ezeket a súlyos hibákat, akkor a gyerekeink maguknak való, türelmetlen és rosszindulatú felnőttek lesznek. Ráadásul önhibájukon kívül – hiszen ez rajtunk múlik. Sosem mondtuk nekik másképp, sosem vártuk el tőlük másképp.

Sosem akartuk, hogy kényelmetlenül érezzék magukat, és ha ez mégis megtörténik valamikor, nem lesznek rá felkészülve. 

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/utjuk-vegen-hianyzik-kapu.html

 

Ezért kérlek titeket, szülők a világ bármely kontinenséről, követeljetek többet! 

 

Várjatok el többet! 

 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/02/a-megfordult-manipulacios-sor.html

 

Osszátok meg a gondjaitokat! 

 

Adjatok kevesebbet! 

 

Rakjuk helyre együtt a gyerekeket – burokba zárás helyett a valós élet megpróbáltatásaira készítsük fel őket! 

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/11/a-korsoban-az-elet-vizet-tartottam-j-91.html

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/i-realized-last-night-i-will-be-one-of.html 

 

 

Caravaggio, "Boy biten by a lizard", 1596 

 

 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/trombita-4-het-pecset-tamad-sarkany.html

 

A büntetés pedig az "üres terem" lesz...

 

https://boatswain69.blogspot.com/2022/02/bar-micvo-ii.html 

 

 

"(...) őket holtig valo rossz erkölcsüekké tészi, és örökké való nyomorultakká." ( Mikes Kelemen, Az ifjak kalauza, 497 )

 

"El jö még az idö, hogy azok az gyermekek, kiknek most ugy kedveztek, átkozni fognak benneteket, boszu állásra kérik az Istent." ( Mikes Kelemen, Az ifjak kalauza, 497 )

 

Tizedik fok ~ mert meglátják az Istent.

 "Boldogok a tisztaszívűek, - az Ő világos szemléletében.

 

 

 "- A szeretet rejtett létrájának a tizedik és egyben utolsó foka már nem ehhez a földi élethez tartozik. A lélek tökéletesen hasonlóvá válik Istenhez, az Ő világos szemléletében. Akik ebben a földi életben eljutottak a kilencedik fokra, - miután elhagyják a testet, közvetlenül a világos istenszemlélet birtokába jutnak. Az ilyen - valószínűleg kevés lélek mentesül a tisztítótűztől is, minthogy a szeretet tüzében már itt a földön tökéletesen megtisztul. 

Ezért írja Máté evangéliumában:

"Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Istent. (Mt 5,8). 

Ladánybene, temető, pár mécses minden halottam emlékére, 2022. 02. 12.

Ez a szemlélet... az Istennel való tökéletes hasonlóságból fakad. Nem azért hasonló a lélek, mintha mindent úgy fogna fel, mint Isten, - hisz ez lehetetlen, hanem a lélek, mint olyan, válik Istenhez hasonlóvá. Ezért mondják - és úgy is van: - a lélek a részesedés által válik hasonlóvá... A világos szemléletnek ezen a legmagasabb síkján, ami egyben a szeretetlétra utolsó foka... a lélek előtt - a tökéletes istenhasonlóság következtében - már semmi sincs rejtve... De mindaddig, amíg ide eljut a lélek, még sok minden rejtve marad előtte, mert hiányzik belőle az Isten lényegével való teljes hasonlóság. Ezen az úton emelkedik föl a misztikus isteni bölcsesség és titokzatos szeretet erejével minden dolog fölé, még önmaga fölé is, míg feljut Istenhez. Hiszen a szeretet hasonlít a tűzhöz, ami mindig magasabbra lángol, míg el nem éri hatóerejének csúcsát?" ( Edith Stein, A kereszt tudománya, 119 )

Imádkozzunk-e a szentekhez? Mindent tudnak..., mindent látnak; "az Ő világos szemléletében" minket is, "színről színre"...

blogspot.com/2020/08/az-embereket-alakitsak-at-szentek-es-ne.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/ettol-kezdve-vilag-nem-fog-rajtad.html?spref=tw

 

 

Kilencedik fok ~ Hát figyeljetek reám és vegyétek át tőlem, / daimon

 (...) mintha minden szavam értené, testvérem volt az ég sok csillagja, (...)"

 

 

 "A kilencedik... a tökéletesek fokozata..., azoké, akik állandóan az istenszeretet tüzében égnek.
A szeretetnek ezt az édes, gyönyörűséges tüzét lobbantja fel az istenegyesülés erejében. Az Isten kegyelmi kincseit és gazdagságát, amiket a lélek ezen a fokon élvezhet, már nem tudjuk szavakkal kifejezni. Bármennyi könyvet is írnánk róla, ennek a gyönyörűségnek a lényege mégis megíratlan maradna." ( Edith Stein, A kereszt tudománya, 119 )

 

A kulcsszó az állandóan..., ez képtelenség. Ám az emléke a találkozásnak állandóan jelen lehet.

"Ricky Fitts: Akarod látni a legszebbet, amit lefilmeztem? Egy olyan nap volt, amikor bármelyik percben leeshet a hó... és a levegő tele van elektromossággal... szinte hallani lehet. És ez a zacskó, csak... táncolt velem... mint egy kisgyerek, ha könyörög, hogy játssz vele. 15 percen át. Ekkor jöttem rá, hogy ott van... ez a teljes élet, a dolgok mögött...és ez a hihetetlen jótékony erő, mely azt akarja, hogy tudjam, nincs okom félni... SOHA. Tudom, a videó csak silány másolat... de segít emlékeznem. Emlékeznem kell... Néha olyan sok a... szépség... a világban... úgy érzem, ki se bírom... és a szívem... egyszer csak... megszakad..." ( Amerikai szépség )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/hatodik-szabaly-ne-hisztizz.html 

 

A végtelent nem is tarthatod magadban, mint a tengert,  csak megállhatsz a partján és próbálhatod átfogni tekinteteddel..., s úszhatsz benne.

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/meddig-tart-egy-pillanat-ki-szamit.html

Amit szereztünk már nem vesztünk el...

"S mindörökké a határtalanba tart a vágy. De túl sokat kell elbírnunk. S szükséges a hűség. Mégsem kívánunk előre-hátra tekinteni. Csak ringatózni, mint a tenger ingó csónakán." ( Hölderlin, Mnémoszüné, 154 )  

 

Ám ebben a leírásban egyesülés szerepel... 

 

Ez képtelenség, de nem is szükséges.

Mózes kérése is vissza lett utasítva, ahogy a Jézus is lezavarta tanítványait a hegyről.

Hetedik szabály: Dolgozz! Kérik..., nagy szükség van az áldozatodra. ( "Szegények" mindig lesznek veletek... )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/hatodik-szabaly-ne-hisztizz.html 

"Az én Atyám szüntelenül munkálkodik, ugyanúgy munkálkodom én is." ( Jn 5,17 )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/hetedik-szabaly-dolgozz-kerik-nagy.html

 

Mi fér bele egy tik ill. egy bögrébe..., amit meginnál jó lelkiismerettel, amit nem éreznél időpazarlásnak. Ez utal daimónionodra, ha csak nem vagy

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/mi-fer-bele-egy-tik-be.html

"Nyugodtan alszol, ha szíved nem vádolhat." ( Kempis Tamás : Imitatio Christi, 6. I.) 

S megtörténik az igazság.

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/megtortenik-az-igazsag.html

A feladatod nem istenségedhez, sokkal inkább daimónionodhoz kötődik...;

Fogalom a lét alapja...

https://boatswain69.blogspot.com/2021/11/s-vegul-nincs-valas-sziv-szerelmet-mi.html

"Az ember pedig, mihelyt ember - isten már. S ha isten, akkor szép." ( Hölderlin, Hüperion, 172 ) 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/04/az-emberek-ot-okbol-szerethetik-egymast.html

 - Daimónionodhoz.., Istenedben. Szókratész sem félt a daimónionjától.

"Belőled isten szól. Ez a hit növelt szent ifjúkoromban, s lám, hiszem ezt ma is! Nem emberésztől megszabottan zsong a folyó is alább, de kedve kinek ne telne benne?" ( Hölderlin, A nép szava, 91 )

https://boatswain69.blogspot.com/2021/06/a-belso-lenyeget-vettem-at-iv-zombik.html 

Aggeus / Savonarola -, mint Donald J. Trump.

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/pecsetgyuru-iv-more-prayer-not-less.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/a-belso-lenyeget-vettem-at-v-daimonion_8.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/pecsetgyuru-iii-nem-az-ut-hagyott-ott.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/a-belso-lenyeget-vettem-at-v-daimonion_8.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/pecsetgyuru-iii-nem-az-ut-hagyott-ott.html

Ezekiel -, mint Orbán Viktor.

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/ut-gyozelemhez-iii-pecsetgyuru-vi4-2014.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/hova-vagy-csak-elerhet-e-ii-ertekek.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/pecsetgyuru-vi1-trombita-2-tudom-adok.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/a-bolond-profeta-iii-jel-pro-life-build.html

József Attila -, mint Ratkó József

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/a-belso-lenyeget-vettem-at-v-daimonion.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/05/ez-szomoru-reggel-volt.html

 

Hölderlin -, mint Jómagam.  

https://boatswain69.blogspot.com/2021/05/confitemini.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/06/a-belso-lenyeget-vettem-at-iii-i.html

 

(...) mintha minden szavam értené, testvérem volt az ég sok csillagja, (...)" ( Hölderlin, A természethez, 16 ) 

 

Nyolcadik fok ~ megragadtam és el nem engedem! / De arcomat nem láthatod,

  "Megtaláltam, akit szeret a lelkem, megragadtam és el nem engedem!

 

 

"Ebből következik a nyolcadik fok, ahol a lélek elnyeri Kedvesét és egyesül vele. 

 "Megtaláltam, akit szeret a lelkem, megragadtam és el nem engedem! ( Én 3,4 ) 

 

 

Az egyesülésnek ezen a fokán már gyakran elcsitul a lélek vágyakozása és egyesek rövid időre eljutnak az Istennel való egyesülésre, majd ismét elszakadnak Tőle. Hiszen ha ezen a fokon tovább időznének Vele, akkor már ebben az életben elérnének az örök dicsőség egy bizonyos formájára." ( Edith Stein, A kereszt tudománya, 119 )

Jó-e ez nekünk?

 

Harmadik fok és a nyolcadik között komoly kapcsolat van..., mégpedig Isten látásának mértékében, Ozeás szavaival az "Istenismeret" mértékében.

"Mert nem az áldozat kell nekem, hanem a szeretet, nem az égőáldozat, hanem az Isten ismerete." ( Oz 6,6 )

https://boatswain69.blogspot.com/2021/09/de-profundis-hanem-az-isten-ismerete.html

https://boatswain69.blogspot.com/2021/08/de-profundis-fogsag-elott-patmosz-i2.html

 

A közbeeső szintek erre készítenek fel. Ide esik egy keresztény egész élete a hármas és a nyolcas közé.

Miért?

 Mert még nem halt meg, de már szent; - tehát kiválasztott, mert tud Istenről.

 

Mózesnek bizalmas viszonya volt Istennel és nem volt problémamentes sem a viszonyuk ( ~ hetedik szint ) de ő volt a "legbeljebb" a zsidó népben, tehát ővele beszélt az úr..., de ennél közelebb nem engedhette.

^"Azután ezt kérte: „Hadd lássam meg dicsőségedet.” A válasz ez volt: „Megteszem, hogy elvonul előtted egész fényességem, és kimondom előtted a Jahve nevet. Kegyes vagyok ahhoz, akihez akarok, és megkönyörülök azon, aki nekem tetszik.” Azután hozzáfűzte: „De arcomat nem láthatod, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon.” Az Úr így szólt: „Nézd, itt mellettem van hely, állj ide a sziklára. Ha majd elvonul előtted dicsőségem, a szikla mélyedésébe teszlek és kezemmel befödlek, amíg elvonulok előtted. Ha visszavonom a kezemet, hátulról látni fogsz, arcomat azonban nem láthatod.”  ( Kiv 33,18-23 )

 

Miért volt ez így..., talán mert olyan félelmetes és tekintélyelvű volna az Isten, vagy ilyen végletesen hiú?

Aligha, inkább mert olyan gyönyörű.

Ha Mózes meglátta volna, vele maradt volna..., már pedig eddig ezt nem lehet..., volt még "felszenvedni valója épp elég". 

"Ezután fölment Mózes a Móáb síkságáról a Nebó-hegyre, a Piszgá csúcsára, amely Jerikóval szemben van, és az Úr megmutatta neki az egész országot: (...) Ott halt meg Mózes, az Úr szolgája, Móáb földjén, az Úr akarata szerint. És eltemette őt a völgyben, Móáb földjén, Bét-Peórral szemben. Senki sem tudja még ma sem, hogy hol van a sírja.  Százhúsz éves volt Mózes, amikor meghalt; (...)" ( 5Móz 34 1-6 )

https://boatswain69.blogspot.com/2021/02/ime-mienk-gyermek-krisztus-iii-vilagba.html