Önmagam megsokszorozódása? III. ~ a végső önkiüresítésben megnyilvánuló szeretet 2. - "amelynél nagyobb nincs."

"Önfelejtő szeretet paroxizmusa" ( III. ) 

"Jézus életét az jellemzi, hogy ,,másokkal'' él, és ,,másokért'' él. ( Nemeshegyi Péter )

 

 

 

 

 Legutóbbi részben a fél pohár vízzel foglalkoztunk, amit magad is megihatsz, de mást is megitathatsz belőle.

Jónak lenni nem csak lehetőség, de kötelesség is, másokkal - másokért élni.

 

Isten nem gránit kocka..., - vagy mégis?

 

"Konokul hágtam feljebb, egyre feljebb, Isten felé, hogy megtudakoljam tőle a dolgok értelmét, és megmagyaráztassam magamnak, hová vezet az a csere, amelyet állítólag előírtak nekem.

De a hegy tetejére felérve mindössze egy súlyos, fekete gránittömböt fedeztem fel - az Isten volt." ( Antoine de Saint-Exupery, Citadella, 201 )

Ez lehetetlen, sőt akár az Ő saját szavaival is cáfolhatónak tűnhetik:

"– Isten veled – mondta a róka. – Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.

– Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

– Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.

– Az idő, amit a rózsámra vesztegettem… – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

– Az emberek elfelejtették ezt az igazságot – mondta a róka. – Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért…" ( Antoine de Saint-Exupery, A kis herceg )

 

 Akkor most néma gránit tömb vagy megszelídített róka, - rózsára vesztegetett idő?

Nézőpont kérdése.

 

Szent Ágoston is idős korában predesztináció-hívővé vált. Gyakran mondják, megváltoztatta véleményét...

"A hit azt jelenti, hogy az ember elhiszi, amit még nem lát. Ennek a hitnek pedig az a jutalma, hogy látni fogja azt, amiben hisz." ( Szent Ágoston )

Mit lássunk..., mit láthatunk meg?

 

A hitről már beszélgettünk zseblámpa vagy gyertyafény..., attól függ a belátás mely szintjéről látunk.

Fél pohár víz mint olyan...; vagy mint lehetőség a jóra.

Gránittömb vagy csere? 

 

Gránittömb nincs csere nélkül, mert nincs tökéletesség önkiüresítés nélkül. ( Fel sem ismernéd, hogy Ő az. )

Nem gondolt meg Ő semmit, mármint Szent Ágoston, csak ahogy Saint-Exuperyt halála előtt; - őt is már a gránittömb érdekelte inkább..., - közeledvén a hegy csúcsához.

Pompeo Batoni 1740-ben készült festménye egy a keresztjét rajongva ölelő Szent Andrást ábrázol.

Batoni tudta, sőt érthette is a titkot..., "Aki meg akarja találni életét, elveszíti; aki azonban elveszíti értem életét, az megtalálja. Aki meg akarja menteni életét, elveszíti, aki azonban értem elveszíti, az megtalálja." ( Mt 10,39 )

 

Idézzük újra Nemeshegyi atya gondolatát:

"Jézus másokért él. Semmit sem tesz önmagáért, hogy önmagát dicsőítse, gazdagítsa, védelmezze. Minden gondolata és minden cselekedete a másikat teszi kiindulópontjává, és nem sajátmagát. Ezt is az Úrvacsora fejezi ki a legmegkapóbban: a mások testévé, vérévé váló étel Jézus létének tökéletes képe. Léte kiöntött, odaadott lét. Az emberekért, Atyjáért. Jézus élete a tiszta elfogadás és a teljes odaadás. Amilyen Jézus élete, olyan a halála is. Sőt éppen ez a halál mutatja meg egész létének mélységét. Jézus halála engedelmes szeretetben elfogadott és felajánlott halál: a teljes elfogadás, a teljes belesimulás Atyja kezébe; a végletekig menő, önfelejtő szeretet paroxizmusa, amely annyira elfelejti önmagát, hogy haláltusájában képes azokért imádkozni, akik keresztre szegezték. Jézus halála a végső önkiüresítésben megnyilvánuló szeretet: olyan szeretet, amelynél nagyobb nincs." ( Nemeshegyi Péter: A szentháromság, II. , Jézusban feltárt Isten, 99. o. )

Felértünk a hegy tetejére..., - "ennél nagyobb nincs".

Ám ehhez tényleg hit kell, vagy elég a "Hűség"? 

"- Atya, megbotránkoztam - fordult a novícius a mesteréhez. - Pambosz atya azt mondta, nincs semmilyen elképzelése Istenről. Az öreg így válaszolt: - Inkább ne legyen semmilyen elképzelésünk, minthogy téves Isten-képünk legyen." ( A sivatagi atyák humora, 62. ) 

( Hogy is állunk ezzel az úgynevezett "szemipelagianizmussal"? )

 

Pompeo Batoni, Saint Andrew, 1740