Pecsétgyűrű IV. ( Nem az Út hagyott ott... ) Metanoia II. ~ "Boldog vagyok, hogy itt állhatok, ezen a helyen ahová Te állítottál engem; de nagyon kérlek, Uram, hogy légy velem."

 Megóvom becsületedet Uram! 1.

"Azon a napon – mondja a Seregek Ura – foglak, (...), és olyanná teszlek, mint a pecsétgyűrű. Mert téged választottalak ki – mondja a Seregek Ura." ( Ag 2,23 )

"Mennyire gyűlölöm viszont az összes barbárokat, akik azt képzelik, hogy bölcsek, mert nincs már szívük." ( Hölderlin, Hüperion, 103 )

 

 

 

"Eljön az idő, hogy templomaidban többféleképpen mondanak köszöntőt
szentségtörők, kelyhet emelve vígan;

 
s mámoros táncok, pogány dőzsölők közt, gyalázzák meg minden szent jeligédet,
parázna csürhék, bérgyilkos ripőkök,

s a sors, mely felemelt, kedvezve néked, maga töri szét apró darabokra, mit hitünk rakott hajadba, az éket;

s éhségtől és iszonytól ostorozva, meglátod, mint vált (bár van, ki csodálja) ünneplést gúny, becéző szót goromba.

S hogy örök legyen gyönyöröd, hiába okoskodsz, más talp lesz az urad egy nap, s csontvázad századok lidércnyomása." ( Salvatore Rosa, Jóslatok a Római Babilonnak, Árnyak a barlang falán, 18 )

 

"s éhségtől és iszonytól ostorozva, meglátod, mint vált (bár van, ki csodálja) ünneplést gúny, becéző szót goromba."

 

 "Aztán ráébredtem arra, hogy ki nem állhatom, amit látok. Nem akartam elhinni a washingtoni "bennfentesek" képmutatását és tunyaságát, akiknek csak a húsosfazék közelsége fontos, miközben az egyszerű amerikaiak csak tűrnek, és joggal éreznek dühöt a vezetés és a kreativitás hiánya miatt." ( Donald J. Trump, Great Again, Tegyük Amerikát újra naggyá! , 217 )

Nem kellemes dolog ez..., tudjuk, mi jár a rossz hír hozójának.

 

"olyanná teszlek, mint a pecsétgyűrű. Mert téged választottalak ki"

Én inkább Őt kérdezném, mitől fél leginkább?

S ha valóban helyes szerepek részleges ismétléséről és a "daimonokról" szóló nézetünk, Trump ahogy a többi próféta is, ettől fél leginkább:

"Szabadíts meg a gyötrelemtől, inkább hazudtolj meg engem, aki mindig megóvom a becsületed, Uram, qui est benedictus in saecula saeculorum. Amen." ( Savonarola, Prédikációk Aggeus prófétáról,I. prédikáció, 19 )

"Uram, én, aki por és hamu vagyok, ma reggel egyenesen felségedhez akarok szólani. Nagy tengerbe vetettél engem: nem látom már a kikötőt és nem tudok visszafordulni; és nem is
akarok visszafordulni, még ha tudnék is. De nem tudok, mert Te nem akarod... Boldog vagyok, hogy itt állhatok, ezen a helyen ahová Te állítottál engem; de nagyon kérlek, Uram, hogy légy velem. Azt mondják ellenségeim, hogy nem vagy velem, kérlek, Uram, légy velem... Egyedül hozzád könyörgök, adjál nekem fényt.. nehogy becsapjam magam... és nehogy megtévesszem a népet." ( Savonarola, Prediche sopra l'Esodo, EN., I. köt., 3 )

Mert ahogy Savonarola válaszolt kínzójának-kihallgatójának, Pagagnotti püspöki vikáriusnak: "Nem, te nem szakíthatsz el engem a győzedelmes egyháztól." ( Pugliese, A last testimony by Savonarola and his Companions ) 

A kiválasztottak ismerik kiválasztottságuk történetét, „Senkinek nem mondok el más történetet, csak a sajátját.” ( C. S. Lewis ), ám emberek vagyunk...

 

"Aggeus" és "Ezekiel" beszélgetnek...

 

Mint minden ő is én is mint emberek tévedhetünk, az ID és Ego valamint az alacsonyabb szintű szuperego belezavarhat döntéseinkbe. 

"Tuo tibi judicio est utendum. - Virtutis et vitiorum grave ipsus conscientie pondus est: qua sublata, jacent omnia." ( Csak saját ítéleted jogos magaddal szemben. Az erényről és a bűnről tudomást vevő lelkiismeretünk súlya nagy: ha ledobjuk magunkról, minden vele hullik." ( Michel Montaigne, Esszék, A megbánásról, 402 )

Ez nagyon idegesítő állapot, vajon mi az én törvényem - ami érvényes kell legyen rám?

 

Valójában mindenkinek le kell vetkőznie önmagát, amennyire csak lehetséges:

"Mintegy "magán kívül" kell helyezkednie, azaz mindent be kell gyűjtenie, amiről csak beszélni akar, és végletekig irtóznia kell magától. Ezeken túlmenően olykor túl kell lépnie a józan számítgatáson, hogy szavaiban és tudományában ne az emberi gondolkodásmódot kövesse..." ( Giulio Cattin, Il primo Savonarola, 13 ) 

Jézus ezt így fogalmazza meg:

"(...) mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te.” ( Mt 26,39 )

Így leszünk valóban pecsétgyűrű, jel a többiek számára.

"Szabadíts meg a gyötrelemtől, inkább hazudtolj meg engem, aki mindig megóvom a becsületed, Uram, qui est benedictus in saecula saeculorum. Amen."

De létünk már kellemetlen..., már létünk bűnbánatra szólít fel:

"Poenitentian agite; appropinquat regnum coelorum. Tartsatok bűnbánatot, mert közeledik a mennyek országa!" ( Savonarola, Prédikációk Aggeus prófétáról, I. prédikáció, 16 )

Keresd meg az Utat amit elhagytál..., ami várja, hogy járd!

"Ha azt mondom neked: tarts bűnbánatot, mert jön a kard, mit veszíthetsz, ha megteszed?" ( Savonarola, Prédikációk Aggeus prófétáról, I. prédikáció, 14 )

Tényleg..., mit veszíthetsz?