II. Hódolj be!
Mit tudnak Ők nekünk ajánlani?
Egy ajánlatot, önpusztításra..., s mi gyakran boldogan elfogadjuk, mert mi is ördögök vagyunk.
S ettől kezdve közös Pokolban szolgálunk vezetőnk szenvedélyének kritikátlan kibontakoztatásának érdekében.
Egy
atya mesélt a Covid osztályon szerzett tapasztalatairól a rádióban,
elmondta, a haldoklók egyik legnyomasztóbb s leggyakoribb panasza, hogy úgy érzik nem a saját életüket élték, valaki elrabolta az életüket..., de hogy rabolhatta el bárki is, ha ők nem egyeznek bele?
( Szolzsenyicin viccelődik a "kis bajuszos" és a "nagy bajuszos" közti lényegében elenyésző különbségen. Ugyanaz az ördög, ugyanaz a szenvedély. S ugyanez a szenvedély a szolgáikban is. )
Miért tesszük? Mert összekapcsoljuk saját ördögeinkkel, vagy hiúsággal, vagy a kapzsisággal, vagy az élvhajhászással.
" (...) jól mondottad, szabad származásotok ellenére akkora szolgaságba és igába hajtottátok fejeteket, hogy már nem is csak a bűnnek, egyenesen undok bálványoknak vagyis jobban mondva démonoknak lettetek rabszolgái." ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Ágota nagyvértanúnő vértanúsága, 134 )
S szeretnék, mi is szeressük saját istentelenségeinket..., vagy gyűlöljük azt, ami ugyanaz. Akkor hatalmuk lesz felettünk..., s nekik is felettünk.
Ne legyünk naívak sem. Legyünk résen!
"Ne állj a kegyosztók köré!
Mind gyanús ki naív
vagy túl biztos magában
Játékszerei játékszereknek
Létezz mint a krisztusi áldás
lelkifurdalásként
a krisztustalanoknak." ( Sárándi József: A Sátán mosolya )
Az ördög mindig is szép volt.
Miért?
Mert szépnek látjuk saját szenvedélyeinket is. Pedig csak megérteni kéne...
Szeretjük ezt a 3 szenvedélyt amiről Szent Maximosz írt:
"
(...) -, továbbá hiúságból - mint a megdicsért személy a dicsérőt -,
azután kapzsiságból - mint ahogyan a gazdagot szokás szeretni a tőle
kapott ajándékért -, végül pedig élvhajhászásból - mint ahogyan
valakinek a hasára van gondja, meg a gyomra alatti igényeire." ( Szent Maximosz hitvalló, Isten a szeretet, 43
)
Ha nem leszel ördög, mint ők, önkéntelenül is kisiklasz a kezei közül..., ekkor fogják könyörgőre ( korábban már beszéltünk róla ) vagy fenyegetőre.
De mi Juliusszal feleljük:
"Sem a Sátán pénze, sem ravasz rábeszélésed nem tud engem elszakítani az Úrtól." ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Julius mártír aktája, 203 )
Ekkor jöhet a csalás...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése