I. Félj tőlem!
Revolver, Ray Liotta |
"(...) tegyétek meg amit megparancsoltam nektek, változtassátok meg a labarumon levő jelet!" (...) "Üssétek őket!"
( Vértanúakták, Szent Bonosus és Maximilianus, a herculiánusok csapatában szolgáló katonák szenvedése, 355-356 )
S közben a "tenyérbemászó-bicskanyitogató" nyájasság, mert az ellenkezője nem illene az "öncélú szépséghez":
(...)
( s Basilius odadobja Julianusnak a "csíkot"... )
Vedd, Julianus, ha ebben te leled örömöd. Számomra azonban az élet Krisztus, a halál pedig nyereség." ( Vértanúakták, Szent Basilius ankürai presbiter aktája, 352 )
S ha nem gyullad meg a máglya...
"Hát hol van már a tűz?" Mivel ezt mondta, visszahívták a császárhoz, hogy egy újabb büntetéssel sújtsák nyelvét."
( Vértanúakták, Euszebiosz Pamphilu: A palesztinai vértanúk, 299 )
Egy bizonyos..., velünk baj, mindig csak baj van.
"Sem hízelgéseidtől nem lágyultam el, sem rémisztgetéseid nem törtek meg, mert velem van a Szent Lélek, aki nem engedte, hogy legyőzzön a Sátán; ezért nyugodt vagyok, mert élve győzök feletted, és ha megölnek, akkor megölve méginkább legyőzlek." ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Felicitasznak és hét fiának szenvedése, 31 )
Sőt..., valójában mi még élvezzük is ezeket a helyzeteket, mert beszélhetünk Róla.
Taníthatunk.
"Én pedig abban reménykedem, helytartó, hogy majd istenfélő gondolatok töltenek el, és lelki szemeid megvilágosodnak védőbeszédem során; azaz hogy szíved termékennyé válik, (...) "Legföljebb a halálbüntetés módjában lehetek emberséges hozzád." Ekkor megadta a jelzést, hogy törjék el a vértanú lábszárcsontjait."( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, A Szent és minden dicséretre méltó Apolló avagy Szakkeasz apostol vértanúsága, 61 )
"Ez
a kegyesség ugyanis kegyetlenség, veletek élni annyi mint örökre
meghalni; általatok meghalni azonban dicsőség." ( Vértanúakták és
szenvedéstörténetek, A Szent Epipódius és Alexander szenvedése, 69 )
"Nektek
hasatok az istenetek, és barmok erkölcse szerint falánk pazarlástok
után jelen életetek végén a halállal mondtok ítéletet romlástok felett.
(...) Erre a bíró, akit irigységgel vegyített csodálkozással töltött el
ez a válasz, vad indulatra gerjedt, és elrendelte, hogy a fenséges
ékesszólás lakóhelyét, azaz a vértanú száját ökölcsapásokkal zúzzák
szét."
( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, A Szent Epipódius és Alexander szenvedése, 69 )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése