abyss ( I./1. ) "Félj tőlem!" ~ egy rablóbanda plántálja el az én elíziumomat!" ( Mérgező személyiségek ~ ördögök )

 Az "öncélú szépség" ~ az éretlen személyiség

"Rendkívüli terv volt: hogy egy rablóbanda plántálja el az én elíziumomat!" ( Hölderlin, Hüperion, 208 )

 

 

"Megismerlek, megismerlek Sátán egyszülöttje!" ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Polükarposz vértanúsága, 54 )

"Irgalmasságod istentelenség, intelmed kegyetlenség." ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, Szent Felicitasznak és hét fiának szenvedése, 31 )

"Ha valamit nem tudunk megfelelően végrehajtani, ti kerültök veszélybe!" ( Vértanúakták és szenvedéstörténetek, A Zenophilus előtt megtartott tárgyaláson felolvasott akta, 296 )

Nietzsche félt a pszichéje mélyére tekinteni, ördöge volt, meg is őrjítette.

"Az őrült: - Nem hallottatok arról az őrültről, aki fényes délelőtt lámpást gyújtott, a piacra rohant,s közben szüntelen ezt kiáltozta: "Istent keresem! Istent keresem!" - Minthogy ott éppen sokan verődtek össze azok közül, akik nem hittek Istenben, nagy nevetést keltett.

 Talán elvesztetted? - mondotta egyikük. Talán csak nem szaladt el valamerre, akár egy gyermek? -mondotta a másik. Vagy elrejtőzött? Fél tőlünk? Hajóra szállt? Kivándorolt? - így kiáltoztak és kacagtak összevissza. 

Az őrült közéjük vetette magát és szinte átfúrta őket tekintetével. 

- "Hová lett Isten? - kiáltott föl. - Majd én megmondom nektek! 

Mi öltük meg őt - ti és én! Gyilkosai vagyunk mindannyian!" ( Friedrich Nietzsche, A vidám tudomány, 125., 151 )

 Mit is mondhatnánk erre?

"Aki szörnyekkel küzd, vigyázzon, nehogy belőle is szörny váljék.
S ha hosszasan tekintesz egy örvénybe, az örvény visszanéz rád." ( Nietzsche )

 Hurkok között jársz..., Mondta Nagy Szent Vazul.

"Hurkok közepette lépkedsz". Rejtett hálók vannak sok helyütt, melyeket az ellenség feszített ki. Mindent nézz hát meg körülötted, hogy "kiszabadítsd magad mint zerge a hálóból és mint madár a hurokból" ( Péld 6,5 )." ( Nagy Szent Baszileiosz: Homília arról, hogy "Ügyelj önmagadra!" )

 

"Hurkok közepette lépkedsz"

 

De mi van azokkal, akiknek nincs ördögük? S hogy viszonyuljanak az ördögökhöz? Kik az ördögök?

 Maróti Lajos, Az utolsó utáni éjszaka című drámája is ezt a kérdést járja körül:

"Pápa: Tőlem akkor sem szabadulhatsz. Eretnek vagy? Az is akarsz lenni? Örökre? Csakhogy fiacskám, pápa nélkül nincs ám eretnek. Ahhoz, hogy te vállalhasd ezt a szerepet, nekem is vállalnom kell a magamét. Értsd meg végre: mi ketten egymás nélkül semmik vagyunk." ( Rivalda 72-74, Maróti Lajos, Az utolsó utáni éjszaka, 684 )

 

Kamaszkoromban nagy kedvencem volt ez a darab, kazettáról nagyon sokszor meghallgattam, ma is fejből fújom minden sorát.

Időbe telt mire rájöttem, hogy miért hibás a logikája.

Aki így élt eddig, az nem lehet ilyen, aki meg ilyen, nem élhetett így eddig, s aki mégis, tegyük fel, ilyen lehet, nem örülne, hogy valakit talált, akivel eljátszhatják-e e szerepet, együtt, egyetértésben a Világ javára?

Nem, aki ördög, az ördög is marad, nem csak magának, másoknak is. 

Szent Maximosz elmondta már, azért mert a legfelső szinttől lefelé vagy minden közömbös, vagy szenvedélyektől terhes.

Akinek szenvedélyei vannak, az ördög.

S a legutóbbi bejegyzésből a "piramis"-ról, s a "muszáj"-ról szólóból is látszik, bőven van és lesz is mindig "önként" jelentkező, nem kell keresnünk ördögöt, hogy vértanúk lehessünk.

Ők mind ki van szolgáltatva az "öncélú szépségnek"; pedig Gump anyjától... ( https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/mrs-gump-letezik-mr-gump.html ), de minden szenttől megtanulhattuk már, a szentség nem "tiszta" dolog a világ szemében, az valami szennyes valami; vér-genny-izzadtság-piszok tenger, amiben gázolunk.

Ezekért üres címekért, szobrokért, pénzért..., számunkra a Semmiért, emberéleteket áldoznak fel. 

Azokat az életeket, amikért mi meghalunk.

Mint a fösvény: 

"Anzelm: Ki. De gyerünk végre anyátok látni, hadd osztozzon örömünkben.

Harpagon: Én meg hadd lássam végre kedves ládácskámat!" ( Moliere, Fösvény, Moliere összes színművei, 433 )

 

Ennyi egy élet, s ennyiért sok élet..., feláldozva.

Valóban ördögi.

"Majmok vagyunk öltönybe bújtatva...", az ember tényleg még mindig a kőkorszaki szinten van.

Ez a konfliktus lényege, komoly küzdelem folyik azok között, akik az öncélú szépségért és akik egy fajta egyetemes isteni szépségért küzdenek.