Kiemelt bejegyzés

Várakozások III. ~ "Sors parancsol.."

  "Nemcsak a te akaratod hat irányként abban, ami jő! Dolgoznak titkos viszonyok lent, ...

2020-11-05

és amelyeket Isten szabott ki a halhatatlan lelkekre.

 A valódi "vir probus", J-81 - a kőszikla

"A táborban azok pusztulnak el, akik kinyalják a tányért, (...)"

" (...) és amelyeket Isten szabott ki a halhatatlan lelkekre." ( Platon, Timaiosz. 41E. ) 

 

 

A sztoikus filozófia, mint minden tan magát jelöli meg egyedüli üdvözítő út gyanánt, ám Seneca érdekes megkülönböztetést tesz.

Kritikus helyzetekben két megközelítés lehet eredményes, ahogy Szokratész mondaná, amit daimónod helyeselhet:

 "(...) : mindkét nem egyaránt fontos ugyan a társas élet szempontjából, csakhogy az egyik engedelmességre, a másik parancsolásra született." ( Seneca: a Bölcs állhatatossága, 33 )"

" (...), akik a betegeket úgy gyógyítják, ahogy a legjobb és a leggyorsabb, hanem ahogy lehet; addig a sztoikusok, akik a férfias utat választották, nem azzal törődnek, hogy ez az út a rajta elindulóknak kellemesnek tűnjék, hanem hogy minél hamarabb kiszabadítson a rabságból, és minél előbb felvigyen bennünket arra a kiugróan magas csúcsra, mely túl van minden ártás hatókörén, hogy fölötte áll a sorsnak is. "Az ám De meredek és göröngyös az út, melyre hívnak." Na és? Síkságon át vezet az út a magasba?" ( Seneca: a Bölcs állhatatossága, 33 )"

 

Lehet mindkettő jó, nem úgy, ahogy Seneca véli? 

Kövesd hajlamodat, csak felfelé íveljen, - állapítottuk már meg korábban. Felfelé valami magasabb szintre, fel a hegyre. Hogy kiszabadítson a fogságból...

"A derék fajta egész életében az erényekkel, a hitvány a hitványságokkal él." ( Sztobaiosz, Zénon és a többi sztoikus tanítása a filozófia etikai részéről, a derék és a hitvány ember, 99 )

Szolzsenyicin bemutatja nekünk J-81-et, akinek neve sincs, de egy sztoikusnak nem is kell, s a betűknek és a számoknak nincsen is súlya. 




                                   ( Dávid Ádám - Németh Gyula: Rabtársak a Gulagon )

 

"Az is feltűnik neki, hogy szemben , a másik asztalnál felszabadult helyre odatelepszik egy J-81-es, magas öreg fogoly, a J-81-es Suhov tudja, hogy a 64-es brigádban van , (...) beszélték, hogy ma a 64-es volt a közszolgáltatási telepen a 104-es helyett, és reggeltől estig, melegedés nélkül húzta a drótsövényt kerítést - építette magának a zónát.

Suhov most megnézte közelebbről. A táborban meggörnyedt hátak közül szinte kiemelkedett az öreg egyenes háta, és mintha a padra még tett volna valamit maga alá, úgy ült kimagasodva.
( Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja, 141 )

 

" (...) a test feszültségi állapotait feszesnek vagy ernyedtnek nevezzük, alkalmasint az izomzatra vagyunk tekintettel: (...) És feszességnek meg ernyedtségnek nevezzük a lélek feszültségi állapotát is." ( Khrüszipposz: Az emóciókról, 21 )

Egymástól függnek..., Yong Maeng Jong Jin - a tigris ugrás előtt.

 

Szent László király a hagyomány szerint "egy fejjel magasabb mindenkinél", lehet csak kihúzta magát?

 

"Tar fején már régen nem volt mit nyírni - az aranyélettől kihullt a haja. Az öreg szeme nem fürkészte, mi történik az étkezőben. Suhov feje felett valahova messzire, a semmibe nézett.
( Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja, 141 )

 


Szent László királyunk, védőszentem, hermája..., kapd el a tekintetét, ha tudod! 

 

 Csorba fakanalával tempósan kanalazta az üres zupát, fejét nem dugta bele a tányérba, mint a többiek, kanalát magasra a szájához emeli. Szájában egy foga sem maradt: megkeményedett ínyével rágja a kenyeret. Arca elgyötört, de nem rozoga rokkantak gyöngesége gyötörte, sötét kőből faragott arc ez. Nagy, fekete repedésekkel barázdált keze elárulja, hogy hosszú esztendők alatt nem sokat sikerült neki "lógóskodni". 

De látszik nem törődött bele a nyomorult sorsba, mint sokan: a harminc dekáját nem a piszkos, összefröccsentett asztalra rakja, mint a többiek, hanem tisztára most vászondarabra. ( Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja, 141 )

Hová nézett J-81?

Ez nagyon fontos kérdés...

 

"A táborban azok pusztulnak el, akik kinyalják a tányért, meg akik az ambulatóriumba vetik reményüket, meg akik a komának járnak besúgni." ( Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja, 6 )

Ez egy J-81-nél fel se merülhet.

S hogyan gyógyít, ha nem gyógyíthat? Jó rá nézni, jót tesz a léleknek, hogy van ilyen ember is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése