"Rejoice, and know you are the sons of the Light." II. / τους καρπούς του φωτός II. ( δικαιοσύνῃ - igazság ) ~ »Jakab abba, mit csinálsz itt?«

»Ahol vagy, jól vagy!«

 ὁ γὰρ καρπὸς τοῦ φωτὸς ἐν πάσῃ ἀγαθωσύνῃ καὶ δικαιοσύνῃ καὶ ἀληθείᾳ, 

 

 

"Az első jeruzsálemi Theognisz abba kolostorából való Phókasz abba mesélte: „Amikor Szkétiszben tartózkodtam, élt Kelliában egy igen fiatal abba, Jakab, akinek ugyanaz volt a testi s egyszersmind lelkiatyja is. 

Kelliának két temploma volt, az egyik az ortodoxoké, ahol a szentségeket magához vette, a másik pedig a szakadároké. 

Mivel pedig Jakab abba az alázatosság kegyelmét birtokolta, mindenki szerette, az egyházhoz tartozók is meg a szakadárok is. Azt mondták tehát neki az ortodoxok: »Vigyázz, Jakab abba, nehogy megtévesszenek a szakadárok, hogy szentségi közösségre lépj velük!« Hasonlóképp a szakadárok is azt mondták neki: »Tudd meg, Jakab abba, hogy mivel a difüszitákkal vagy közösségben, tönkreteszed lelkedet, mert azok nesztoriánusok, és rágalmazzák az igazságot!« 

Minthogy pedig Jakab abba ártatlanul egyszerű volt, és szorongattatott helyzetbe hozták azok a kijelentések, amelyeket mindkét részről mondtak neki, s nem tudta eldönteni, mi az igazság, arra az elhatározásra jutott, hogy könyörögni fog az Istenhez.

Elrejtőzött egy csendes kunyhóban a laurán kívül, s felöltözött halotti ruháiba, mint aki haldoklik. Az egyiptomi atyáknak ugyanis az a szokásuk, hogy halálukig megőrzik azt a szerzetesi köpenyt, amelyben a szent szkémát kapták, meg a kukuliont, s abban temetik el
őket. Csak vasárnaponként veszik fel a szent közösségben való részesedéshez, aztán rögtön összehajtjak. Elment hát abba a kunyhóba, könyörgött az Istennel s amikor kimerült a böjtöléstől, a földre esett, s ott maradt fekve. Azt mondta, azokban a napokban nagyon
sokat szenvedett a démonoktól, kiváltképp értelmileg. 

Negyven nap elmúltával látta, hogy egy igen vidám gyermek jön be hozzá, s azt mondja: »Jakab abba, mit csinálsz itt?« 

Rögtön megvilágosodva, s látványából erőt merítve így szólt hozzá: »Uralkodó, te tudod, mi a bajom! 

Azok azt mondják: „Ne hagyd el az egyházat!'", a többiek meg azt mondják nekem: „Félrevezetnek a difüsziták!" Én meg nem tudtam eldönteni, mi az igazság, s nem tudtam, mit tegyek, ezért kerültem ebbe a helyzetbe.« 

Azt felelte neki az Úr: »Ahol vagy, jól vagy!«

S amint ezt kimondta, rögtön a Khalkédóni Zsinatot elfogadó ortodoxok szent templomának ajtaja előtt találta magát." ( A szent öregek könyve, Phókasz abba, 926, 342 )

 

"egy igen vidám gyermek jön be hozzá."

 

"Rejoice, and know you are the sons of the Light." I. / τους καρπούς του φωτός I. ( jóság - ἀγαθωσύνῃ )

 "A sok jóságtól egyáltalán nem látta meg a gonoszságot."

 ὁ γὰρ καρπὸς τοῦ φωτὸς ἐν πάσῃ ἀγαθωσύνῃ καὶ δικαιοσύνῃ καὶ ἀληθείᾳ, 

 

 

"Egyszer Ammónasz abba elment meglátogatni Antal abbát, de eltévedt az úton. Leült, s egy kicsit szunyókált majd felébredt álmából, és így imádkozott az Istenhez: „Kérlek, Uram Istenem, ne hagyd elveszni alkotásodat!" Erre egy emberi kézhez hasonló dolgot látott az égből aláereszkedni, amely mutatta neki az utat, mígnem Antal abba barlangjával szemben találta magát.

Ennek az Ammónasz abbának jövendölte meg Antal abba: „Előre fogsz haladni az Isten félelmében." 

Kivezette őt kunyhójából, mutatott neki egy követ, és azt mondta: „Szidd és üsd ezt a követ!" Ammónasz abba meg is tette. Erre azt kérdezte Antal abba: „Nem szólalt meg a kő?" Ő azt mondta: "Nem." Antal abba azt mondta neki: „Így te is el fogod érni ezt a mértéket."

Így is lett. Olyannyira előrehaladt Ammónasz abba, hogy a sok jóságtól egyáltalán nem látta meg a gonoszságot. 

Amikor püspök lett, egy teherbe esett leányt hoztak elé és azt mondták: „Ez meg ez a férfi tette ezt, szabjál ki penitenciát!" Ammónasz keresztet vetett a leány hasára, majd megparancsolta, hogy adjanak neki hat pár vászonlepedőt, ezekkel a szavakkal: Nehogy, amikor szülni megy, meghaljon vagy ő, vagy a csecsemő, s nehogy temetés legyen a vége!" Erre a leány vádlói azt mondták neki: „Miért tetted ezt? Szabjál ki nekik penitenciát!"  Így szólt hozzájuk: „Nem látjátok, testvéreim, hogy közel van a halálhoz? Hát mit tehetek én?" Ezzel elbocsátotta a lányt. És az öreg nem mert elítélni senkit." ( A szent öregek könyve, 119, 120, 66 )

 

„Kérlek, Uram Istenem, ne hagyd elveszni alkotásodat!"

 

Manicheusok XVI. ~ "Hail to all those who escape the end of the sinners and deniers and avoid the ruin which confronts them in concealing for all eternity!" / ὁ γὰρ καρπὸς τοῦ φωτὸς ἐν πάσῃ ἀγαθωσύνῃ καὶ δικαιοσύνῃ καὶ ἀληθείᾳ,

"Shining Light."

"A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség." ( Ef 5,9 )

 

"For this reason I say to my loved ones: Hearken to my words which I proclaim to thee. Hold fast to the works of life!"

"Endure persecutions and temptations, which will come to you, fortify yourselves in these commandments which I gave you, that you may escape the second death and these last bonds, in which there is no hope of life, and that you may avoid the evil end of the deniers and blasphemers who have seen the truth with their own eyes and have turned away from it. They shall come unto the Place of Punishment at which there is no day of life. For the shining Light shall hide from them, and from that hour onward they shall not see it. The wind and the air shall be taken from them, and from them they shall receive no breath of life from that hour onward. Water and dew shall be removed from them and they shall never again taste these."

"Hail to all those who escape the end of the sinners and deniers and avoid the ruin which confronts them in concealing for all eternity!" ( Excerpt from the Kephalia of the Prophet, Concerning the three blows struck at the enemy on account of the light. )

https://boatswain69.blogspot.com/2022/09/iii-benit-soi-le-main-qui-dons-ii.html

Manicheusok XV. / Βασιλεια του Θεου VI. ~ "You just do it every day, every day then something will happen."

  "Uram! A legszörnyűbb, hogy nem kell senkinek."

 

 

"Ezért mondom nektek: ha igazságotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juttok be a mennyek országába." ( Mt 5,20 )

( λέγω γὰρ ὑμῖν ὅτι ἐὰν μὴ περισσεύσῃ ὑμῶν ἡ δικαιοσύνη ⸃ πλεῖον τῶν γραμματέων καὶ Φαρισαίων, οὐ μὴ εἰσέλθητε εἰς τὴν βασιλείαν τῶν οὐρανῶν. )

"Az én hazám az a föld, amely nincs sehol." ( Kodolányi János, Én vagyok, I, 64 ) 

Ez pedig csak egyféleképp lehetséges, ahogy Szung Szán mestert tanította:

"Don't worry about people, whether they like you or don't like you, don't worry about it. You just do it every day, every day then something will happen." ( Master Seung Sahn )

Az imádság mindenkori egyetlen szabálya - Isten jelenlétébe helyezni magunkat..., a többi megy magától.

"- A Seol az emberben van - figyelmeztette a halász. - Hagyj el mindent és jöjj a Mesterhez. Fordulj meg. Miért szenvedsz? Hiszen beléphetsz a Mennyek Birodalmába!" ( Kodolányi János, Én vagyok, I, 276 ) 

S már be is léptél "szobádba".

"- Ott a maguk szobája. Oda megyünk. - Jól felverte az árát, egy karnyújtásnyira van." (...) "Egyenes úton 200 méter. De itt ilyen út nincs. Ez itt a baj... Gyerünk. Hagyjon fel ezzel a földön csúszó empirizmussal, Professzor. A csoda kívül esik minden empírián." ( Sztaker )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/teljesuljon-ami-elhataroztatott.html

 

"Philippos, Philippos, mondd meg igaz lelkedre: megismerheti az ember az Istent? - kérdezte mohón.
A Görög csodálkozott a kérdésen, elgondolkozva forgatta a botját.
- Nem értelek, atyámfia. Hiszen Isten a szívben lakik! Olyan egyszerű.
- Igen, igen, ezt tanítja a Mester - hadarta Jehuda szaporán. - De te mit gondolsz? Te, magad?
Philippos lassan az ágy szélére ült, mosolygott. Nagy homloka tiszta volt, mint egy gyermeké.
- Ezt nem gondolja, hanem tudja az ember. És nem azért tudja, mert a Mester mondta, hanem azért mondta a Mester, mert az ember ezt tudja. Ha nem így volna, nem volna ember az ember, s akkor mi volna az értelme a világnak? Azonban gyerünk. 

Előre indult a lépcső felé." ( Kodolányi, Én vagyok, I, 305 )

 

"Put in me a holy heart, my God:
let an upright Spirit be new within me.

The holy heart is Christ;
if he rises in us, we also shall rise in him.

Christ has risen, the dead shall rise with him.
If we believe in him, we shall pass beyond death and come to life.

The sons of faith, - they shall see faith:
lo, . . . . . . come, let us put oil in our lamps.

Let us gather in and become warm milk;
this creature . . . . . . hope which has come from on high.

The creature of the Darkness is this body we wear:
the soul which is in it is the First Man.

The First Man who was victorious in the Land of Darkness,
he also today will be victorious in the body of death.

The Living Spirit that gave help to the First Man,
he also today is the Paraclete-Spirit (Comforting Spirit) .

One is the Mind that is to come, that reveals,
gathering in, choosing his holy Church.

Purify me, my God, purify me within, without:
purify the body, the soul and the Spirit.

Let . . . . . . be a holy body for me:
the knowledge . . . . . . . . . . . . . Spirit and Mind for me.

Purify me, my God, . . . . . . . . . . in these three . . . .
. . . . . my mouth . . . . . . . . . . . and the purity of my virginity.

Jesus has risen: he has risen in three days,
the Cross of Light that rises in the three powers.

The Sun and the Moon and the Perfect Man,
-- these three powers are the Church of the Great World.

Jesus, the Maiden, and the Mind which is in their midst
-- these three powers are the Church of the Little World.

The Kingdom of the heavens, behold, it is within us, behold, it is outside us;
if we believe in it we shall live in it for ever.

Glory, victory to every man that has heard these things
and believed in them and fulfilled them in joy.
Victory to the Soul of the blessed Mary" ( Put in Me a Holy Heart, My God )

 

"Jehuda rögtön megértette, hogy nem közönséges házról beszél a Mester, hanem a titokzatos Házról, ahová a fény fiai belépnek." ( Kodolányi János, Én vagyok, I, 339 )

"Senki sem hisz. Nemcsak ezek ketten nem. Senki. Kit vigyek oda? Uram! A legszörnyűbb, hogy nem kell senkinek. Senkinek sem kell a szoba. És minden erőfeszítésem hiábavaló." ( Sztalker )

Szinte mind megmaradnak a Κένωμα-ban.

 

 

Manicheusok XIV. ( Παράκλητος ) ~ "Light your lamps , for lo, the Saviour has come." / "Az ember nem az, aminek látszik."

  "... but do thou be zealous for God, my Spirit, do not flinch within thee."

"Mindig is a mennyországban éltünk!"

 Ὑμεῖς ἐστε τὸ φῶς τοῦ κόσμου.

 

Az apostolok feladata a már korábbiból ( a kígyó elhagyja farkát ) következik..., könnyebbek vagyunk náluk, gyorsabbak, légiesebbek ( szellemibbek); illetve Krisztussal való communióból származik:

^"Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való egyébre, mint hogy kidobják, s az emberek eltapossák. Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. S ha világot gyújtanának, nem rejtik a véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban. Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat!" ( Mt 5,13-16 )

( Ὑμεῖς ἐστε τὸ ἅλας τῆς γῆς · ἐὰν δὲ τὸ ἅλας μωρανθῇ, ἐν τίνι ἁλισθήσεται; εἰς οὐδὲν ἰσχύει ἔτι εἰ μὴ βληθὲν ἔξω ⸃ καταπατεῖσθαι ὑπὸ τῶν ἀνθρώπων.

Ὑμεῖς ἐστε τὸ φῶς τοῦ κόσμου. οὐ δύναται πόλις κρυβῆναι ἐπάνω ὄρους κειμένη ·

οὐδὲ καίουσιν λύχνον καὶ τιθέασιν αὐτὸν ὑπὸ τὸν μόδιον ἀλλ’ ἐπὶ τὴν λυχνίαν, καὶ λάμπει πᾶσιν τοῖς ἐν τῇ οἰκίᾳ.

οὕτως λαμψάτω τὸ φῶς ὑμῶν ἔμπροσθεν τῶν ἀνθρώπων, ὅπως ἴδωσιν ὑμῶν τὰ καλὰ ἔργα καὶ δοξάσωσιν τὸν πατέρα ὑμῶν τὸν ἐν τοῖς οὐρανοῖς. ) 

 

 Nélkülünk baj volna..., nagy baj. Mi a Παράκλητος szolgálatában állunk.

"Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! - mondja Istenetek." ( Iz 40,1 ) ( נַחֲמ֥וּ נַחֲמ֖וּ עַמִּ֑י יֹאמַ֖ר אֱלֹהֵיכֶֽם׃ )  

 "Nem pislog és meg nem reped, míg a földön törvényt tanít, és a szigetek várnak tanítására." ( Iz 42,4 )

"Nézzétek, a szolgám, akit támogatok, a választottam, akiben kedvem telik. Kiárasztom rá lelkemet, hogy igazságot vigyen a nemzeteknek. Nem kiált majd, s nem emeli föl a hangját, szava se hallatszik az utcákon. A megtört nádszálat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki. Hűségesen elviszi az igazságot, nem lankad el, sem kedvét el nem veszti, míg az igazságot meg nem szilárdítja a földön. Az ő tanítására várnak a szigetek. ( Iz 42,1-4 ) 

https://boatswain69.blogspot.com/2022/10/gnosis-xiii-onismeret-vi-valasztottak.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2022/10/iv-megtort-nadszalat-nem-tori-ossze.html 

 Ahogy a manicheus zsoltár fogalmaz, a "Fény fiainak" ez amúgy is kötelessége: 

"Light your lamps , for lo, the Saviour has come;
he of the holy name, he will make revelation.
Let us quickly break the nets of the body . . . .

lo him that is bound, lest we come to a judgment.
The flesh . . . . . our Spirit is glad within us.
Come to us, blessed (?) Jesus, and make us glad.

Do not flinch or lose heart , o man : thou hast . . . . .
heedlessly what they that have flinched have done.
Do not glory now, for this is not a place of glorying:
the place of glorying is the Luminaries,
the place of rejoicing is the Perfect Man.

Many are the ships that have gone down after they were near to
mooring to the bank; a number of houses have fallen after the
parapet had been reached. So it is also, my brethren, that there
is a soul that shall fight at first and the storm arises upon it and
the waves seize it.

There is none that can fight if he is committed to both sides.
The insidious and the meddlers never find God;
but they that have shut their eyes,to the good , -
for them how greatly I care that they should repent.

Unto whom do I go that I may find his heart well-established, that he may
support the burden that is upon me?
He knows it, that it is naught but sweet.
Men have been accustomed to the Darkness and have loved the
burden of the sins; but do thou be zealous for God, my Spirit, do not
flinch within thee.

Do not seek to please men and lose . . . . . .
hidden things of shame, - bring them to the Light,
o son of God. For what is anything at all in the sight of
God save the holy?
The holy also, if they slack, shall suffer.

Be thou like the sun, o faithful man, for he does not
say : 'Fair am I', though the Lights are a thing of beauty.
But thou, if thou wouldest be like thy Father --
fair are others glorying in thee and thou holding thy peace,.
oh that the Saviour were ours : oh that we were worthy of him.

Jesus is a ship: blessed are we if we sail upon it.
The Church is a garland for which they gather in every corner:
the garland-weaver who weaves it casts roses
. . . . . .
But there are false roses that are esteemed: when thou regardest
them they are fair, when thou smellest them there is no smell at all.
Woe to thee, o false rose, for thou hast lost the garland
. . . . . . . . . .change in time.

Glory and victory to the Paraclete, our joyous Luminary ,
our sun that has risen for us, the Saviour of spirits,
the Helper of souls, and his holy Elect.
Victory to the soul of the blessed, Mary, Apa Panai, Theona."( Light Your Lamps )

 

Blogunk írásának korai napjaiban leszögeztük alapszabályaink felállításakor:

"Hetedik szabály: Dolgozz! Kérik..., nagy szükség van az áldozatodra. ( "Szegények" mindig lesznek veletek... )" ; - meg kell őket vigasztalni ( Παράκλητος ).

"Az én Atyám szüntelenül munkálkodik, ugyanúgy munkálkodom én is." ( Jn 5,17 )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/hetedik-szabaly-dolgozz-kerik-nagy.html

 

 Ami igazán érdekes..., ugyanaz a fény van akinek vigasztalanságot, másnak vígaszt jelent. ( https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/vii13-aki-halaadassal-aldozik-az.html )

A Πλήρωμα / Κένωμα átmenet, mint Kodolányi regényében csupán csak egy lépés, s csak látásmód kérdése?

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/v-legy-turelmes-talan-mar-most-talan.html

"Azok számára, akik üdvözülnek, nemcsak ez a völgy, hanem földi életük is mennyország lesz. Az elkárhozottaknak pedig nemcsak a város örökös alkonya, hanem a az egész földi életük pokolnak tűnik. Ez az, amit a halandók félreértenek. Azt mondják a múló szenvedésre: "Semmilyen jövőbeni üdvösség nem tud kárpótolni ezért." Nem tudják, hogy ha egyszer eljutottak a mennyek országába, az időben visszafele is hatni fog, s a kínszenvedést is dicsőséggé változtatja. Továbbá azt mondják a múló gyönyörről: "Csak ezt hadd élvezzem most, s minden következményét vállalom!", s közben fogalmuk sincs róla, hogy a kárhozat visszanyúlik majd a múltjukba, s megkeseríti a bűn élvezetét. A két folyamat már a halál előtt elkezdődik. A jók múltja lassan megváltozik, s megbocsátott bűneik és felidézett egész megelőző fájdalmaik mennyei dicsőségbe öltöznek; a gonoszok múltja pedig már magában foglalja a rosszat, és sivárság tölti be azt. Ezért hát, amikor mindenek véget érnek, amikor ezen a helyen megvirrad, odalent pedig sötét éjszaka váltja föl a az alkonyt, az üdvözültek azt mondják: »Mindig is a mennyországban éltünk!" az elkárhozottak szerint pedig: »Mindig a pokolban voltunk!" ( C. S. Lewis, A nagy válás, 79 )

 "Az ember nem az, aminek látszik. Állati testben hordozza az isteni lángot, mint ez az agyaglámpa itt az asztalon. A lámpa nem a láng, csak a hordozója. A láng nem a lámpa, csak benne ég. Vedd el a lángot s a lámpa semmit sem ér, hiába állitod a házba, nem világít a sötétben. De ha a lángot elveszed a lámpából, ég és világít és gyújt. Így lobog bennünk az isteni fény, így világit és gyújt, noha agyagból valók vagyunk test szerint, romlandó, silány agyagból. Ne az agyagmécsest lásd az emberekben és magadban, amit a formáló kéz gyúrhatott így is, meg amúgy is, kisebbre vagy nagyobbra, szebbre vagy silányabbra, hanem a lángot, amely benned is, bennük is ugyanaz. A tűz egy, a lámpák lángjai mások és mások, s azt hiszik, különböznek egymástól. De legtöbbször a lángot nem nézik, hanem csak az agyagcserepet." ( Kodolányi János, Én vagyok II, 14 )

Ὑμεῖς ἐστε τὸ φῶς τοῦ κόσμου.

Manicheusok XIII. / "Logos megvalósulása a szűz lélekben." XIX. ( communio ) ~ tasted a sweet taste, I found nothing sweeter than Christ.

"Rejoice, and know you are the sons of the Light."

 

"Taste and Know that the Lord is sweet.
Christ is the word of Truth; he that hears it shall live.

I tasted a sweet taste, I found nothing sweeter than the word of Truth.
Taste and Know that the Lord is sweet.

I tasted a sweet taste, I found nothing sweeter than the name of God.
Taste and Know that the Lord is sweet.

I tasted a sweet taste, I found nothing sweeter than Christ.

Where is there a kind mother like my mother, Love?
Where is there a kind father like my father, Christ?
What honey is so sweet as this name, Church?

Wisdom invites you, that you may eat with your Spirit.
Lo, the new wine has been broached; lo, the cups have been brought in.

Drink what you shall drink, gladness surrounding you.

Eat that you may eat, glad in your Spirit.

The Bride is the Church, the Bridegroom is Christ.
The Bride is the soul, the Bridegroom is Jesus.

Rejoice, and know you are the sons of the Light.

This is the true joy that will endure with us!

Here is words of wisdom, hear:
He that humbleth himself shall be received,
he that exalteth himself in self-glory, shall be humbled.

He that dies lives, he that labours has his rest.
After the labour is the rest, after sorrow there is joy again.
Let us rejoice in this joy from the aeons of aeons.
Glory and honour to Jesus, the Majesty of the holy ones,
and his holy Elect, and the soul of our Church, the Blessed Mary." ( Taste and Know that the Lord is Sweet, Preparation for Communion )

 

"Tasted a sweet taste, I found nothing sweeter than Christ.

 

Βασιλεια του Θεου V. ~ "Légy türelmes! Talán már most. Talán holnap, talán holnapután."

"Talán már most. Talán holnap, talán holnapután."

 

 

" - Hoi, Uram és Mesterem, ide-oda járunk a Kinnereth körül, és a Mennyek Országa nem közeledik.

- Te hitetlen! - kiáltotta halkan a Mester s elmosolyodott. - Hátha már benne is vagy? Csak nem látod, nem tapintod? Figyeld a csendet. Hallgasd a csend szavát. És keress, ne csüggedj, hanem várj békén. Aztán nézz körül, Iker. Lásd, porfirra épült a Ház, lạzúrkő oszlopok kéklenek körös-körül. Porfirlécsők vezetnek hozzá,  rubintból valók a falai, s a teteje színarany. Olyanok a kövei, mint a lángoló tűz, és fehér fényesség sugárzik benne, mint a Nap. Nézd minden oszlopon egy-egy lámpa ég, aranyból vannak a lámpák,
aranyláncokon függenek a Menny boltozatáról. Kik gyújtották meg a lámpákat? Az Atya széke mellett állók és a Vigyázók és a Követek és a Hatalmak. Lépj be a Házba, Iker és halld a zenét. Citerák pengenek, cimbalmok zengenek, hegedűk ujjonganak körös-körül. Táncoló sereg jár körben, arcuk sugárzik és ajkuk boldogan mosolyog. Lásd meg őket, Iker. Ruhájuk piros, mint a rubint és fehér, mint a hó, selymük és bársonyuk finomabb, mint a kökörcsinek szirmai. És két folyó fakad a Ház mellett, tej folyik az egyikben, az élet itala,
méz ömlik a másikban, a halál eledele. Nincs születés a Házban, mert örökké ömlik a mézfolyó. Nincs halál a Házban, mert örökké folyik a tejfolyó. Hallgasd a csendet, Iker és lépj be a Házba. A Mennyek Országa az a Ház. 

Némán ültek a Mester körül, hallgatták révült szavait. A vakító félhold úgy lebegett a világ fölött, a csillagok úgy szikráztak, mint lazúrkő oszlopokra függesztett aranylámpák. A tó kitáruló síkján úgy ragyogott a mélység, mint az óriási, visszájára fordított kristálygömb. A mozdulatlan vén fák mintha lazúrkő oszlopok lettek volna, csillogtak a Hold aranyos fényében. Vörösbarna lépcsők emelkedtek az Ég felé a túlsó parton, porfirsziklák, fénylő fátyolok lebegtek rajtuk le s föl, mint Jákób lépcsein az angyalok ruhái. Másvilági zene zengett körös-körül, ezüsthúrok pengtek, cimbalmok zengtek, sípok sikongtak, dobok doromboltak, s betöltötték a világot mámoros dicsőséggel. Simon a földre borult, tenyerébe temette arcát. Taddé-Lebbé az Égre fordította révült tekintetét, Andreas mereven ült s a Mestert nézte, de talán egészen mást látott, Jochanan a Mester vállára hajtotta fiatal fejét, szemét behunyta, önkívületben mosolygott, a Zelóta ide-oda ringatta felsőtestét, mintha harci táncot járna, Philippos hanyatt feküdt a fűben, s beleveszett a csillagokba. Nathanaél térdét felhúzva ült, fejét lelógatta, keze lecsüngött a térdéről, olyan mozdulatlan volt, mint egy halott, Jákob Andreas mellett ült, S merev arccal bámulta a füvet, Mattai szelíden mosolygott, arca sugárzott a holdfényben, mintha a Mester arcáról áradó fényt verné vissza. 

Jehuda csodálkozva figyelte őket, s maga is csodálatos borzongást és könnyűséget érzett egész testében. 

Csak Thomas ült szomorúan a Mesterrel szemközt, mint egy gyermek, aki elveszítette játékait.

- Mester - sóhajtotta, nem porfir az, hanem vörös föld és sziklák, nem lazurkő oszlopok azok, hanem fűzfák meg ciprusok... Nem lámpák égnek itt, hanem a csillagok. És a zene, a zene...Tücskök cirpelnek a fűben, fölvert madarak sikonganak, dobosgém szól valahol, ismerem...

- Hoi, Iker, Iker - dorgálta a Mester suttogó hangon, de mintha az ajka nem is mozgott volna, a szeme pedig hatalmasan ragyogott. - Hát vak vagy te és süket? Hát béna vagy, hogy nem tudsz fölhágni a lépcsőre, belépni a Házba? Hiszen csak egy lepést kellene tenned! Ne légy szomorú. Várj türelmesen. Kérj és megkapod. Zörgess, és megnyitják az ajtót. Kérj és kapsz. Higgy, és látni, hallani, tapintani fogsz.

Olyan gyöngéden szólt a szomorú tanítványához, hogy ennek kicsordult a könnye.

Jehuda ezt a pillanatot látta alkalmasnak, hogy megkérdezze a legfontosabbat:

- Mester, mondd meg, mikor jön el a Szabadító?

- Már eljött. Már itt van - felelte a Mester nyugodtan.

- Hoi, Mester! - kiáltotta az izgatott Jehuda. - Mikor találkozunk vele?

- Légy türelmes, Kerijothi férfi. Talán már most. Talán holnap, talán holnapután." ( Kodolányi János, Én vagyok, I, 382-383 )

- Hátha már benne is vagy? Csak nem látod, nem tapintod?

Πλήρωμα II. ( tailless body ) / Βασιλεια του Θεου IV./ "Logos megvalósulása a szűz lélekben." XIX. ( κένωσις και συνεργεια ) ~ "We are Jesus."

 "Fire of the Shepherd."

 

 

"We are Jesus (disciples?), and his time has come." And many will deceive them." ( Parable about the Farmer, Manichaean text in Parthian. )

Figyeljük meg a közbeszúrást (disciples?), még a fordító is elbizonytalanodott, vállaljon-e egy ekkora "istenkísértést", hogy szabadon kijelentse:"We are Jesus." 

Pedig Keresztes Szent Jánostól már idéztük:

"Nem mintha a lélek olyan naggyá lenne, mint Isten, mert ez lehetetlenség, hanem azért, mert mindaz, ami a lélekben van, hasonlóvá lesz Istenhez, úgyhogy részesedés alapkán Istennek fog neveztetni és az is lesz."( Keresztes Szent János, A lélek sötét éjszakája, A szellemi rész sötét éjszakája, XX, 5, 140-141 )

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-xii.html

A szirupos kereszténységnek van egy ilyen képmutató oldala is..., Jézus felszólít: "Legyetek tökéletesek!" 

Mi a válaszunk?..., legyintgetünk..., "Úgysem sikerülne!", meg hogy "ezt csak úgy mondta", "Ő sem gondolhatta komolyan."

Nem az húzódik meg mögötte, a mester tekintélyének és saját tanítványi méltóságunk lebecsülésén túl, hogy gyávák vagyunk belefogni, hogy "leégessük a farkunkat"? Hogy megszabaduljunk mindentől ami vesztünket okozhatja egy Πλήρωμα / Κένωμα átkelés során, ami életük valódi célja..., a nagy vizsga a végén; - ahogy Csontvári Kosztka Tivadart idéztük:

Így a magányban szép csendesen, ma már őszbe borult fejjel azon gondolkozom, mi célja volt ennek a nagy háborúságnak, mikor hatalommal, anyaggal terhelten a mennyországba úgysem juthat senki sem. Istentelenül pedig, kérdem, mi célja van az embernek a földön?" ( Csontváry Kosztka Tivadar, Önéletrajz )

https://boatswain69.blogspot.com/2023/04/what-is-love-vi-pro-nobis-iii-miert.html

Hová tér vissza "Light-to-carry"? -, a mélyedésbe a Pásztor magányos tüzéhez.

"Then it returned to the depression and found the abandoned fire of the shepherd. And it burned off as much of its tail as could be harmful to its body. And, when it had become smaller, the tailless body jumped very lightly and crossed the pitfall safely."

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-xviii.html 

Mi tanácsol a Pásztor? Őrültségnek tűnhet:

„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok! Így üldözték előttetek a prófétákat is." ( Mt 5,3-12 )

( Μακάριοι οἱ πτωχοὶ τῷ πνεύματι, ὅτι αὐτῶν ἐστιν ἡ βασιλεία τῶν οὐρανῶν.

μακάριοι οἱ πενθοῦντες, ὅτι αὐτοὶ παρακληθήσονται.

μακάριοι οἱ πραεῖς, ὅτι αὐτοὶ κληρονομήσουσι τὴν γῆν.

μακάριοι οἱ πεινῶντες καὶ διψῶντες τὴν δικαιοσύνην, ὅτι αὐτοὶ χορτασθήσονται.

μακάριοι οἱ ἐλεήμονες, ὅτι αὐτοὶ ἐλεηθήσονται.

μακάριοι οἱ καθαροὶ τῇ καρδίᾳ, ὅτι αὐτοὶ τὸν θεὸν ὄψονται.

μακάριοι οἱ εἰρηνοποιοί, ὅτι αὐτοὶ υἱοὶ θεοῦ κληθήσονται.

μακάριοι οἱ δεδιωγμένοι ἕνεκεν δικαιοσύνης, ὅτι αὐτῶν ἐστιν ἡ βασιλεία τῶν οὐρανῶν.

μακάριοί ἐστε ὅταν ὀνειδίσωσιν ὑμᾶς καὶ διώξωσιν καὶ εἴπωσιν πᾶν πονηρὸν καθ’ ὑμῶν ψευδόμενοι ἕνεκεν ἐμοῦ.

χαίρετε καὶ ἀγαλλιᾶσθε, ὅτι ὁ μισθὸς ὑμῶν πολὺς ἐν τοῖς οὐρανοῖς · οὕτως γὰρ ἐδίωξαν τοὺς προφήτας τοὺς πρὸ ὑμῶν.)

 Amilyen a mester, olyan a tanítvány. Ha jó volt ez az út a Mesternek ( a Pásztornak ), jónak kell lennie a tanítványok számára ( a juhoknak ) is.

 

"...the tailless body jumped very lightly and crossed the pitfall safely."

 ..., ám a kezdő idézetnek van egy fontos része, amire eddig nem fordítottunk kellő figyelmet: "(...) and his time has come." Tehát a miénk is.

Πλήρωμα I. ( The Vessel. ) / Βασιλεια του Θεου III.

 Sokat szeretett ~ sokat szenvedett... I.

 The Vessel.

 

"... He gathers in that wheat, and he takes it to the vessel from which it had come." - olvashattuk az egyik Manicheus példabeszédben.

https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/logos-megvalosulasa-szuz-lelekben-xvii.html 

Látszólag értelmetlen a mondat. Hogy lehet Egy a kezdet és a vég ha a történet szerint sem az?

 Valamiféle tőkéről, az aratás hasznáról..., egyfajta profitról van szó..., nem anyagi, sokkal inkább lelki értelemben.

Foglalkozzunk először az érzéssel:

"Egy farizeus arra kérte Jézust, hogy egyék nála. Ő bement a farizeus házába, és asztalhoz telepedett. Egy bűnös asszony pedig, aki abban a városban élt, megtudva, hogy Jézus a farizeus házának vendége, olajat vitt magával egy alabástromtartóban, megállt mögötte, a lábánál sírva, és könnyeivel kezdte öntözni a lábát, és hajával törölte meg; csókolgatta a lábát, és megkente olajjal. Amikor pedig látta ezt a farizeus, aki meghívta őt, ezt mondta magában: Ha ő próféta volna, tudná, ki és miféle asszony az, aki őt megérinti, mivel bűnös ez az asszony. Ekkor megszólalt Jézus, és ezt mondta neki: Simon, van valami mondanivalóm neked. Ő pedig így szólt: Mester, mondd! Jézus ezt mondta: Egy hitelezőnek volt két adósa: az egyik ötszáz dénárral tartozott, a másik ötvennel. Mivel nem volt miből megadniuk, mind a kettőnek elengedte. Vajon melyikük szereti őt jobban? Simon így válaszolt: Úgy gondolom, hogy az, akinek többet engedett el. Ő pedig ezt mondta neki: Helyesen ítéltél. Majd az asszony felé fordulva ezt mondta Simonnak: Látod ezt az asszonyt? Bejöttem a házadba, és nem adtál vizet a lábam megmosására, ő pedig könnyeivel öntözte lábamat, és hajával törölte meg. Te nem csókoltál meg, ő pedig mióta bejöttem, nem szűnt meg csókolni a lábamat. Te nem kented meg olajjal a fejemet, ő pedig drága olajjal kente meg a lábamat. Ezért mondom neked: neki sok bűne bocsáttatott meg, hiszen nagyon szeretett. Akinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret. Az asszonynak pedig ezt mondta: Megbocsáttattak a te bűneid. Az asztalnál ülők erre kérdezgetni kezdték egymás között: Kicsoda ez, aki a bűnöket is megbocsátja? Ő pedig így szólt az asszonyhoz: A te hited megtartott téged, menj el békességgel!  ( Lk 7,36-50 )

Rosszul sáfárkodtál a rád bízott vagyonnal, de legalább hűtlenséged súlyának nyomasztó súlyát megérzed válladon.

A Hit = Tudás ( Γνώσις )..., "mintha gyertyát gyújtanál". ( https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/mintha-gyertyat-gyujtanal.html )

 

„Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy szeretlek téged.” / "Logos megvalósulása a szűz lélekben."

S könnyek közt, de el tudod mondani:

„Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy szeretlek téged.” ( Jn 21,17 )

Ugyanígy tálentumok és a hamis sáfár történetében..., ha magadéból adsz, de akár ha máséból, - kiéből adsz, s a haszon is hová áramlik? Nyilván ahonnan érkezett..., ahová minden tartozik.

"... He gathers in that wheat, and he takes it to the vessel from which it had come."

A 8 boldogság sem program már a Πλήρωμα kapujában, hanem érzés.

 

"... He gathers in that wheat, and he takes it to the vessel from which it had come."

"Logos megvalósulása a szűz lélekben." XVIII. ( κένωσις και συνεργεια ) / Manicheusok XII. ~ "Here begins the story about the snakes "Heavy-to-carry" and "Light-to-carry"."

 "Ha megmar a kígyó, mielőtt megbűvölték, semmit sem ér aztán a kígyóbűvölő tudománya." ( Préd 10,11 ) 

"Heavy-to-carry" and "Light-to-carry"

Origenészt elítélték, mert tanította: mindenki megtérhet, még az ördögök is. C. S. Lewisnak hasonló a véleménye..., bárki megtérhet.

"- Valamit nem értek. Az ítélet nem végleges? Valóban van kiút a pokolból a mennybe? - Attól függ, mit értesz ezen. Ha otthagyják a szürke várost, akkor az nem a pokol volt számukra. Aki elmegy onnan, annak a purgatórium volt. S talán ezt a helyet sem kellene mennyországnak nevezni. Legalábbis nem a mennyország közepének, ha érted, mire gondolok. - Azzal rám mosolygott. - Ez itt az élet árnyékának völgye. De azok számára, akik itt maradnak, az első pillanattól ez a mennyország. És azokat a szomorú szürke utcákat odalent hívhatod a halál árnyéka völgyének, bár azok számára, akik ott maradnak, első pillanattól fogva maga a pokol." ( C. S. Lewis. A nagy válás, 78 )

A két kígyó tehát felszállt a "buszra". Elindulnak az élet árnyékának völgye felé...

 Ha elkövetted a bűnt már feleslegesnek tűnhet a megbánás..., jóváteheted úgy-ahogy , de meg nem történté nem.

De mi van akkor, ha ragaszkodsz a bűnödhöz a Πλήρωμα kapujában, "megátakodsz" benne?

"Here begins the story about the snakes "Heavy-to-carry" and "Light-to-carry".

Furthermore it was heard that there were once two snakes, and the first snake was called "Heavy-to-carry". Their bodies were equally large, and their tails were very long.

Being of one mind, they loved each other so much that one could not bear to be separated from the other. And lo, they went along a path together. After they had traversed much land, one snake glided into a depression. And the other snake proceeded along the way.

On one side of the path there were a very steep mountain, and on the other side a very deep body of water. And on the path, a trapper had set up a snare and a pitfall. Inside it was full of burning coals, and all kinds of fiery apparitions rose from it into the air.

The trapper was hiding nearby. And when the snake came to that place, it was pleased and amazed at the fiery apparition in the air. But it was not possible for it to avoid the pitfall, for, ala , it had to go ahead along this path and there was no way back. And lo, it paused, and then darted ahead, thinking, "I want to jump over the pitfall with my whole body."

But, because the pitfall was very wide and the snake's body was long and very thin in the middle, and its tail was very long, it could not cross the pitfall. Its head came across, but the tail remained behind lying across the pit, and the snake could not pull it over to its neck. So it burned there and died.

And the trapper came quickly, stretched out his hand toward the pit, cut open the head neatly, took the stone, and went away very happy. 

The second snake came along and found its companion dead, its head mutilated. It cried out from the depths of its soul, "Alas! You were very dear to me."  And it wept and lamented bitterly, wailed pitifully and said, "O wonderful brother, how have you died without your brother and in shame?"

When it had stopped lamenting, it thought to itself, "My brother died because he had not thought of a remedy for the body. If I, too, do not find a remedy  for the body, I will also have to die." And it considered the matter carefully.

And the snake said, "Because he was a male, he could not bear the separation from his dear tail; he could not endure corruption and suffering in his body. But there is really no other way out. If  I endure separation from my dear tail and endure a little pain in my body for the sake of the soul, then I will be able to jump over the pitfall."

Then it returned to the depression and found the abandoned fire of the shepherd. And it burned off as much of its tail as could be harmful to its body. And, when it had become smaller, the tailless body jumped very lightly and crossed the pitfall safely.

Of these two snakes, one is the person who loves the body, for whom bearing (...) is troublesome, but who is unconcerned about the soul. And his (...) is long. The second snake is the person for whom  the soul is dearer than the body. There is very little poison in him and his attachment to the world is very weak, and the fetters binding his soul are very thin. And the pitfall, the high mountain and the deep body of water are the three trenches. The trapper is Ahriman, and the stone the soul.

Ultimately the Old Man, without good works, is the one who cannot jump over the three ditches with the tail of the body. But the chosen New Man has purged the three poisons from the body and has borne in his body the agony caused by observing the Law, and he can endure separation from his dear wife and children and from riches, and on the Final Day his soul will arise from the body and will attain the peace of Paradise ..." ( The Parable about the Two Snakes
A Manichaean text in Sogdian. )

 

"Here begins the story about the snakes "Heavy-to-carry" and "Light-to-carry"."

 Minden kígyó bejuthat a Mennyországba..., de csak a "farka" nélül. Csak a "Light-to-carry"-k jutnak be.