belecsendül a két füle. ~ "Ó, csak a piacit kedveli a tömeg,

A kereszt bölcsessége és botránya.

"Akkor az ÚR ezt mondta Sámuelnek: Én olyan dolgot fogok véghez vinni Izráelben, hogy aki csak hallja, belecsendül a két füle." ( Sám 3,10-11 )

 

 

 

"Krisztus szolgái? Mint oktalan mondom: én még inkább. Többet fáradtam, börtönbe többször vetettek, módfelett sok verést kaptam, sokszor forogtam halálveszélyben. A zsidóktól ötször kaptam egy híján negyvenet, háromszor megbotoztak, egyszer megköveztek ( 2Kor 11,22-25 ) 

Ezek a tettlegességek..., hányszor próbálhatták a szót bele fojtani..., kigúnyolni?

Betegen is folytatta...

Ne hagyd magad kizökkenteni.., de miből is?

 

Nem nagyon marad számunkra sok választás..., a neoplatonikus álláspont olyan mint a hinajána buddhizmusé, de ezt mi nem tehetjük ( később kitérek majd rá, miért );  nem vonulunk-vonulhatunk ki ebből a világból, ez nekünk otthonunk, bármi is történjen.

Sőt az "istenit" kell megjelenítenünk benne.

"A kereszt hirdetése ugyan oktalanság azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Isten ereje. Hiszen írva van:

"Lerontom a bölcsek bölcsességét,
s az okosak okosságát meghiúsítom "

Hol marad a bölcs? Hol az írástudó? Hol a világnak tudósa? Ugye megmutatta Isten, hogy oktalan a világ bölcsessége? Mivel ugyanis bölcsességében a világ nem ismerte föl Istent isteni bölcsességében, úgy tetszett Istennek, hogy oktalannak látszó igehirdetéssel üdvözítse a hívőket.

 A zsidók csodákat követelnek.
    A görögök bölcsességet keresnek.
  Mi azonban a megfeszített Krisztust hirdetjük:
    aki a zsidóknak ugyan botrány,
    a pogányoknak meg oktalanság,
  de a meghívottaknak, akár zsidók, akár görögök:
    Krisztus, Isten ereje és Isten bölcsessége.

Hiszen Isten "oktalansága" bölcsebb az embereknél, Isten "gyöngesége" pedig erősebb az embereknél. ( 1Kor 1,18-25 )

 

Kezdjük az alapokkal, legyünk őszinték a "nem a mi fajtánk" gyűlöl minket... Miért? Mert az eszközt célnak, s nem csak csak mint eszközt tekintik. 

S hogy miért kegyetlenek? Erre szent Ágoston adja meg a választ, mert az igazságot keresik ők is.

 "Miért szül az igazság gyűlöletet? Miért tekintették ellenségüknek a te Fiadat, aki az igazságot hirdette, mikor az emberek szeretik a boldog életet, ami semmi más, mint az igazság feletti öröm? Azért, mert úgy szeretik az igazságot, hogy azt akarják, bármi más, amit szeretnek, legyen az igazság. S mivel nem akarnak tévedni, arról sem akarnak meggyőzetni, hogy tévedésben vannak. Tehát annak a kedvéért gyűlölik az igazságot, amit igazságként szeretnek." ( Szent Ágoston )

Nem bírják elviselni..., hogy el kelljen engedniük vélt igazságukat, hisz míg megragadnák az új és valódit, egy "pillanatig" üres kézzel állnának...; mert nem akarnak-mernek szegények, Szent Ferenccel szólva - "szegénykék" lenni. 

Persze így is majdnem semmi, amit megragadnak, de ez is csak a Valami egy része...; ami önmagában még ne volna baj, még erre is visszatérünk, hisz az egészről senkinek sem lehet tudása, s mi csak kisebbek vagyunk...., aki válaszol ( https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/s-kisebb-valaszol.html ), de van itt egy súlyos következmény, az igazságban való fejlődés megtagadása nyomán:

"Viszonzásul azt kapja, hogy ő nem rejtőzhet el az igazság elől, de az igazság elrejtőzik előle." ( Szent Ágoston )

Mi a szegénységet, mint az első bejegyzésben Szókratésztől is idéztük, tanítjuk, sőt tanulságot teszünk róla; - Isten előtt mindenki mezítelen..., de ők rejtezni szeretnének, s bundában akarnak a sírba feküdni, hátha úgy majd nem fáznak odalenn...

"Csak akkor lesz hát boldog, ha minden terhétől szabadulva egyedül abban az Igazságban leli örömét, amely által igaz minden." ( Szent Ágoston )

"Beszélj akár a legbagatellebb témához kötődve pénzről és/vagy hatalomról úgy, mintha az nem cél, hanem pusztán eszköz volna.

Ha ideges lesz..., idegen; nem a saját "fajtánk".

Meglátásom szerint ez a gyökere minden feszültségnek.

Ettől még nem kellene, hogy gyűlöljenek bennünket...

De tévedünk, pont ezért gyűlölnek. 

 

Irigység van mögötte és harag, amit kisebbségérzés táplál. ( Antigoné kapcsán már beszélgettünk erről a "Miért nem halnak ki a hősök?" részben. ( https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/te-itt-ezekre-en-azokra-gondolok.html ))

 

Bernanos is kivételesen téved:

"Ó az ellenségeinknek könnyű dolguk van. "Mindig lesz szegény köztetek", ez nem demagóg beszéd, gondolhatod! A Szó ez, és mi megkaptuk. Úgy kell a gazdagoknak, akik úgy tesznek, mintha azt hinnék, hogy ez igazolja önzésüket. Úgy kell nekünk, akik így a Hatalmasok túszai vagyunk, minden alkalommal, amikor a nyomorgók serege visszatér, hogy megostromolja a város falait. Ez az Evangélium legszomorúbb szava, (...)" ( Georges Bernanos: Egy falusi plébános naplója )

Ellenségeinknek nagyon nehéz dolguk van..., s a legnyomorúságosabb életük, hisz ahogy a sokszor idézett mondásban van, olyan szegények, hogy csak pénzük van. Szent Ágoston megközelítésében, az egy fajta sekélyes igazságuk, mert ki is tagadhatná: " A pénz hatalom." ( https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/nem-vagyok-en-egy-senki-hogy-penzt-adj.html )

S éppen e szegénység miatt vagyunk mi szabadok tőlük..., s nekünk nem sok, de ha kell nekik adjuk, nekünk van MÁS, több.

S ez a szegények pénze..., amit egy gazdag nagyon is jól tud. Ez a pénz vádolni fogja éjjel és nappal...; más pénzével takarózik, fűt és abban lakik, azt eszi és issza. Vagy álmodik róla..., ami ugyanaz, vétkezni gondolattal is lehet.

Szent Ágoston szerint nem csak az elkövetett bűn terhe fogja nyomni őket, de az a sejtés is, hogy nem csak erre lettek "elhívva", lehet "elvesztegettél-elpazarolták" az életüket. 

Ennél persze ez is bonyolultabb, mert a szegénység nem vagyoni állapot..., inkább világszemlélet.

"A szegénység súlyosan nyom Égi atyánk mérlegén és az összes füstté váló kincseitek nem fogják egyensúlyba hozni a mérleg két tányérját. Mindig lesznek szegények köztetek, egyszerűen azért,  mert mindig lesznek gazdagok is, vagyis falánk és kegyetlen emberek, akik nem annyira a pénzt keresik, mint inkább a hatalmat. Ilyen emberek a szegények közt éppúgy akadnak, mint a gazdagok között és az a nyomorult, aki az árokban alussza ki részegségét, talán ugyanazt  álmodja, mint bíborfüggönyei alatt alvó Cézár. 

Akár gazdagok vagytok, akár szegények inkább úgy nézzetek a szegénységbe, mint egy tükörbe, mert a szegénység alapvető csalódástok képe, ő őrzi meg itt a földön az elveszett Paradicsom helyét, ő szívetek és kezeitek üressége. Csak azért helyeztem olyan magasra, azért jegyeztem el, koronáztam meg, mert ismerem gonoszságtokat." ( Georges Bernanos: Egy falusi plébános naplója )

Félnek a kéz ürességétől..., nincs meg bennük a jövőbe vetett hit. Most akarnak nagyokat enni és inni, mert itt áll a halál a "kapuk előtt". ( https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/pont-ezert-gyulolnek.html )

 

S mindent kigúnyolnak..., - ezt a képet az interneten találtam.., mi is lehet a baj ezzel az amúgy zseniálisan szép filmmel, ami egy még zseniálisabb könyvből készült? A kereszt bölcsessége és botránya.

"Akkor az ÚR ezt mondta Sámuelnek: Én olyan dolgot fogok véghez vinni Izráelben, hogy aki csak hallja, belecsendül a két füle." ( Sám 3,10-11 )

 

De mi csak mosolygunk és sajnálkozunk erőfeszítéseiket és Kis Szent Terézzel mondjuk: "Szegény Ördög, még szeretni sem tud..." 

Ez a Szegénység legnagyobb értékünk mely nem csak tükör, de szabadságunk alapja, szabadságunké, mindentől a mi talmi, értéktelen..., Hölderlinnel szólva: "Piaci!".

"Ó, csak a piacit kedveli a tömeg,

csak erőszakosat tisztel a szolganép,

míg isteniben nem

hisz, csak az, aki isteni. ( Hölderlin, Az emberek tetszése, 32 )