A manipulációs sor..., avagy az értelmiség árulása.

 "hogy ment ez egy boldogabb korban..."

  "Mennyire gyűlölöm viszont az összes barbárokat, akik azt képzelik, hogy bölcsek, mert nincs már szívük." ( Hölderlin, Hüperion, 103 )

 

 

 Így szóltunk két bejegyzéssel korábban..., de létezett-e valaha ez a boldog kor?

"A "Mikhaél Pszellosz-modell" szinte minden kor minden államában újratermelődött, mint az értelmiség árulása, valahányszor megvalósult egy társadalomban a teljes hatalmi és teljes ideológiai ellenőrzés. Ha valaki csodálkozik tehát azon, miként lehetséges az, hogy tonnaszám készült a Lenint, Sztálint, Ceausescut, Titót és más kommunista pártvezéreket egekig magasztaló irodalom, annak előzőleg Pszelloszt kellene olvasnia." ( Gloria Man, Az ortodox törésvonal, 147 )

 

Mikhaél Pszellosz

                                                               

Elvileg az a jó, ha az értelmiségi, szakmájának szenvedélyes gyakorlója, igazi "filozófus" ( Platóni értelemben is. ) áll a lánc elején.

 

De egy filozófusnak mekkora tekintélye van a csak félelemből értő többség, a több mint 60% előtt, ha nem áll mögötte a hatalom? 

Gyakorlatilag semmi, ám ha "lefekszik" a hatalomnak, gyakorlatilag "övé a világ".

 

Nem könnyű az értelmiségi élete, ha nem a Szellemet, az eszmét kell szolgálnia...

 

Ám mi van ha ez a hatalom tisztességtelenséget vár el a hatékonyságért cserében?

Ez az amit Szolzsenyicin így fogalmazott meg: "Ha jobbra indulsz - az életed veszted el, ha balra, a becsületedet." ( Alekszandr Szolzsenyicin, A Gulág szigetvilág, 640 )

Én ismerem Mikhaél Pszelloszt..., nem idézek tőle, én a szocializmusban szocializálódtam, épp elég ilyen és ehhez hasonló hódolatteljes seggnyalást olvastam és hallgattam..., csömöröm van tőle.

Ebben a "manipulációs sorban" a hatalom maga a tanár, vagy a tanár rögtön a hatalom mögött következik. Értelemszerű, az államhatalom igyekszik maga alá gyűrni a pedagógust, ha nem enged, jöhet a hamis vád, a gyanú árnyéka..., végül a "méregpohár". ( Lásd a "mérges ráját"..., Szókratészt, a világtörténet egyik legnagyobb pedagógusát! )

 

"Mindennek tanulsága: a Földön csak két "emberfaj" létezik, csak ez a kettő: a tisztességes és a tisztességtelen emberek "faja". S mindkét "faj" egyformán elterjedt: minden csoportban jelen vannak, mindenhová beszivárognak, nincs olyan csoport, amelyik kizárólag becsületes vagy kizárólag becstelen emberekből állana, ebben az értelemben tehát egyetlen csoport sem "fajtiszta", így tehát az őrség tagjai között is volt néhány rendes fickó." ( Frankl E. Viktor, Mégis mondj igent az életre, 168 )

S a hatalom ezekre a csendes rendes fickókra is ügyel..., igyekszik átnevelni őket s távol tartani az őrizettektől, ahogy régen a tanárt a diákjaitól, s vannak akiknél ez be is válik...

Szóval..., véleményem szerint ez volna jobb rendszer, ha az a bizonyos 60% kevesebb volna, s a pedagógusok, apám szavaival élve, nem lennének olyan "gyávák", hisz ők is ez alá 60%-os szabály kényszerítő ereje alá esnek.

Így maradhatott nekik a hatalom kiszolgálója szerep..., erről már írtam, https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/az-inga-ii.html

Most a megalázó, "gyermekőrizetté" alacsonyított "szakmai munka". "Nem elég megsemmisülni, érthetetlenné, szinte nevetségessé is kell válni." ( Paul Valery: Európa nagysága és hanyatlása, 20 )

 

 

Qui bono? - kérdezi Mandeville, Ki a hibás? - teszi fel a kérdést hasonló éllel egyik rokonom, Bóta Ilona; egyszerű a válasz, a sor kezdőpontján mindig egyfajta "háttérhatalom" áll.