"Ezek a fák azonban szörnyen maradiak."
Lehet azonban némi igazság a porszívó-sztoriban.
"Létezik a tetszetősségnek és a szépségnek egy bizonyos modellje, amely gyenge vagy erős – olyan, amilyen – természetünk és a nekünk tetsző dolog valamiféle viszonya. Minden, ami ezt a mintaképet formázza, kedvünkre van: legyen az ház, dal, beszéd, vers, próza, asszonyember, madár, folyók, fák, szobák, ruhák stb. És minden, ami nem erre a mintára készült, visszatetszést vált ki a jó ízlésű emberekből. És amiképpen tökéletes viszony van a helyes mintára készült dal és ház között, mert mindegyik erre az egyetlen mintára hasonlít a maga módján, azonképpen tökéletes viszony van a rossz mintára készült dolgok között is. Nem mintha rossz minta csak egyetlen egy volna, van abból végtelen sok; hanem mert például minden rossz szonett, készült légyen bármilyen rossz mintára, tökéletesen hasonlít az ugyane módon öltözött asszonyra. Semmi sem érteti meg velünk jobban, milyen nevetséges egy sántikáló szonett, mint ha megvizsgáljuk a természetét és a mintáját, és aztán magunk elé képzelünk egy hasonló mintára készült házat vagy így öltözött asszonyt." ( Pascal, Gondolatok, I, 16 )
"gyenge vagy erős"...
Nagyon rossz a talaj a kertünk végében..., de másutt sem sokkal jobb. Ezért az ültetett cseresznyefám kipusztult
"gyenge vagy erős"...
Számot vetettem hát a lehetőségekkel és kimentem a határba és kiástam egy mezei juhar csemetét és elültettem a helyére...
Nem próbálkoztam tovább..., számot vetettem hát a lehetőségekkel..., és más szépséget választottam.
"Szépség és valóság, erre van szükség; de a szépséget is a valóból kell
merítenünk." ( Pascal, Gondolatok, I, 14 )
Úgy számítottam, mint János apostol a Jelenések könyvében:
"Aki rajta ült, azt Hűségesnek és Igaznak hívták. Igazságosan ítél és harcol." ( Jel 18,11 )
Ez nem csak egyvalakire kell hogy érvényes legyen..., de bárkire és bármire.
Hogy van a szólásban: "Isten a legnehezebb harcokat a legjobb harcosainak tartogatja..."
Én inkább úgy mondanám..., a megfelelőeket a megfelelőeknek.
Most az "ék csúcsa" most a mezei juharom..., de tudja-e ő ezt?
Hűség e sejtéshez..., ez maga a bölcsesség.
"Létezik a tetszetősségnek és a szépségnek egy bizonyos modellje, amely gyenge vagy
erős – olyan, amilyen – természetünk és a nekünk tetsző dolog valamiféle viszonya.
Minden, ami ezt a mintaképet formázza, kedvünkre van: legyen az ház, dal, beszéd, vers, próza, asszonyember, madár, folyók, fák, szobák, ruhák stb. És minden, ami nem erre a mintára készült, visszatetszést vált ki a jó ízlésű emberekből." ( Pascal, Gondolatok, I, 14 )
Hogy lesz hatékony a mezei juharom? Hogy önmaga lesz...
Mi ez ha nem lemondás minden másról ami nem a "juharság" része?
"Különös valami a kereszténység. Azt parancsolja az embernek, ismerje el hitványságát, sőt utálatosságát, de ugyanakkor megparancsolja neki, hogy igyekezzék Istenhez hasonlatossá lenni. Ha nem ellensúlyozná az egyik a másikat, e felemeltetése szörnyen felfuvalkodottá, e lealacsonyítása iszonyatosan alávalóvá tenné. ( Pascal, Gondolatok, 537 )
Isten dolgozik benne..., az önkiüresítésben megnyilvánuló önkiteljesítés.
 |
| "Ezek a fák
azonban szörnyen maradiak." ( Christian Morgenstern ) |
Miért boldogok a vértanúk? - kérdezzük Dosztojevszkijjel.
Boldogságmondások mindegyike erről szól..., légy azzá, ami vagy!
Pascal pergamenje...:
"Teljes édes lemondás.
( A pergamenen még hozzáadva: )
"Teljes alávetettség Jézus Krisztusnak és lelkivezetőmnek. Örökké örömben egy napi földi gyakorlatért. Non obliviscar sermones tuos. Amen." ( Blaise Pascal )
A daimón nem tesz boldoggá csak elégedetté..., "a jó harcot megharcoltam", - "épp olyan" leszel.
Ha porszívó..., hát porszívó..., a porszívónak is van Buddha-természete..., ha nem is buddha... ( de erről már beszélgettünk ).
A boldogság spontán mosoly, ahogy Laingtól idéztük..., te nem Agamennon vagy, még ha képes is vagy azzá válni, s nem a a szerzője Aiszkhülosz..., sokkal inkább - apa vagy.
Sokan nem értik ezt...
"Mert eljött Keresztelő János, kenyeret nem eszik, bort nem iszik, s azt beszélitek róla, hogy ördöge van. Eljött az Emberfia, eszik és iszik, s azt mondjátok rá, lám, milyen falánk, iszákos ember, a vámosok és a bűnösök barátja." ( Lk 7,33-34 )
Leteszem életemet, hogy felvegyem azt...
"Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól." ( Jn 10,17-18 )
Ezt is el kellene tudni mondani Jézussal bármelyikőnknek, igazi bizalom és hűség van mögötte, daimónunk szavai ezek...
"Ahol ő enyém lett,
ott van otthonom;(...) ( Novalis )
"Szeretem a szegénységet, mert Ő is szerette. Szeretem a földi javakat, mert módot adnak rá, hogy segíthessük velük a nyomorultakat. Hűséges vagyok mindenkihez, rosszal rosszért nem fizetek; hanem azt kívánom nekik, legyen hasonló a helyzetük az enyémhez, amelyben sem rossz, sem jó nem éri őket az emberek részéről. Igyekszem igazságos, igazmondó, őszinte és hűséges lenni minden emberhez, szívemből szeretem azokat, akikkel Isten szorosabban összekötött; és akár egyedül vagyok, akár az emberek szeme előtt, minden cselekedetemben ott látom Istent, ő fogja mindet megítélni, s én mindet őneki szentelem. Íme, ezek az én életelveim, és életem minden napján áldom Megváltómat, aki szívembe ültette őket, (...)" ( Pascal, Gondolatok, 550 )
Ezek ami fegyvereink..., én is letettem őket a Szent Ignáci gyakorlat során...
"Harcot indítanak a Bárány ellen, de a Bárány legyőzi őket, mert ő az Urak Ura és a Királyok Királya. A vele meghívottak, a kiválasztottak és a hűségesek.” ( Jel 17,14 )
"Ekkor nyitva láttam az eget. Egyszerre egy fehér ló jelent meg. Aki rajta ült, azt Hűségesnek és Igaznak hívták. Igazságosan ítél és harcol." ( Jel 18,11 )
Morgensternnel elismételhetjük:
"Ezek a fák azonban szörnyen maradiak.
Nézzük utoljára Pascal "zárt" szabályait:
"Csak a fülére hallgat, mert nincsen szíve.
A szabály a becsületes emberség.
A kihagyás szépsége, az ítélet szépsége." ( Pascal, Gondolatok, I, 15 )
Becsületes "növénység"..., s nem akarni pl. cseresznye lenni, az már egyszer úgysem sikerült...
Ahogy Nietzsche kérte tőlünk..., látszódjon rajtunk "megváltottságunk tudata". A "ráébredés" a lényeg..., nem a szavak. Ez a tudat egyéni..., s közös egyszerre. A "szerepek szerepe"! ( ~ Maróti Lajos )
A mezei juhar nem lesz meggyfává..., de cseresznyévé sem.
S tegyük hozzá a "nyíltat":
Von Hyo története kell, hogy "beugorjon" nekünk...
"Az igazi ékesszólás fittyet hány az ékesszólásra, az igazi erkölcs fittyet hány az erkölcsre – más szóval az átfogó meglátásból fakadó erkölcs fittyet hány az okoskodó ész erkölcsére, neki ugyanis nincsenek szabályai. Mert a lényeg meglátásának körébe tartozik a megérzés, a tudományok pedig az ész birodalmába. Az intuíció a lényeglátás, a geometria az ész feladatköre. Semmibe venni a filozófiát azt jelenti, hogy igazán filozofálunk." ( Pascal, Gondolatok, I, 8 )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése