"A megváltás új kezdet." X. / εικόν ~ nem látszik rajtuk megváltottságuk,

 "Lám, egynek sikerült! lebbenti a saisi fátylat; ám mit lát? A csodák teljét: látja - magát." ( Novalis, Lám, egynek sikerült!, 57 ) 

 elibénk egy angyal áll, (...)" 

 

 

 Egy szoba sem érthető meg a lakója nélkül..., kert a kertész nélkül.

Minden "daimónnak kiterjedése, hatása van. Mondhatni, - rendező elv. ( Mint ama szoba is a Sztalkerben vagy a bolygó a Solárisban..., mindkettő mögött egy gondolat van..., e gondolat nélkül nem csak nem érthető a jelenségek tömkelege, de veszélyes is lehet. )

Kell, hogy legyen középpontja a zendónak ( ~ Deshimaru mester )

Egy vallás is egyfajta szoba, vagy egy planéta, éltető lelke a vallásalapítója..., az avatárja. Ő szolgálja..., Őt szolgálja...; hogy átvezessen.

 

Wittgenstein a Logikai-Filozófiai értekezésében leszögezi, a létra csak addig kell, amíg felhatolunk rajta, aztán el kell lökni. S hogy amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.

S mindez értünk..., a mi "bűnös lelkünkért"...

"Tudod hogy érted történnek mindenek - mit busulsz?
A csillagok örök forgása néked forog
és hozzád szól, rád tartozik, érted van minden dolog
a te bünös lelkedért." ( Babits Mihály: Zsoltár férfihangra )

https://boatswain69.blogspot.com/2022/08/natura-mirante-viii-numinozum-ii-istent.html

 

 "akkor hozzánk hajlik Isten,
szíve gondja ránk talál,
vágyva vágyunk túlra innen,
elibénk egy angyal áll, (...)"
( Novalis, Lelki énekek, 13, 40 ) 

Mit kérdez...? 

 

"Nemhogy Istent, hanem magunkat is csupán Jézus Krisztus által ismerjük. Az életet és a halált csak Jézus Krisztus által ismerjük. Jézus Krisztus nélkül nem tudjuk, mi az életünk, mi a halálunk, mi az Isten, és mik vagyunk mi magunk.
Így a Szentírás nélkül, amelynek egyetlen tárgya Jézus Krisztus, nem ismerünk semmit,
és mind Isten, mind a magunk természetében csupán sötétséget és zűrzavart látunk" ( Pascal, Gondolatok, 548 )

Ők a "létrák"..., az Avatarok.

"Azok ellen a filozófusok ellen, akik hisznek Istenben, de Jézus Krisztus nélkül. -
Filozófusok. – Azt hiszik, egyedül Isten méltó rá, hogy szeressük és csodáljuk, de azt
kívánták, hogy szeressék és csodálják őket az emberek; és nem veszik észre a maguk
romlottságát. Ha úgy érzik, szívük tele van Isten szeretetének és imádatának érzésével, s ha ebben lelik fő örömüket, helyes: tartsák magukat jónak. De ha ez ellenükre van, ha csupán az a vágyuk, hogy elnyerjék az emberek megbecsülését, s úgy akarnak tökéletesek lenni, hogy erőszakot ugyan nem alkalmaznak, de meggyőzéssel elérik az embereknél, hogy egyetlen boldogságukat abban leljék, ha őket szeretik, akkor én azt mondom, az ilyen tökéletesség szörnyűséges valami. Hogyhogy? Megismerték Istent, de mégsem az az egyetlen vágyuk, hogy az emberek Őt szeressék, hanem hogy beérjék ővelük! Az emberek önként választott boldogságának a tárgya kívántak lenni!" ( Pascal, Gondolatok )

A porszívó is egy közülünk..., de mégsem követendő példa.

 

Kellenek az élő minták..., a jó példák, olyanok akik egyek lettek közülünk. Ők ilyenek.

"Mi lettem volna, ha te nem vagy?
És mivé lennék nélküled?
Állnék árván, a félelem vad
szorongatása törne meg.
Azt se tudnám, hogy mit szeressek,
jövőm vak örvény lenne csak;
s ha bánata volna szivemnek,
ki osztaná meg gondomat?" ( Novalis, Lelki énekek, 1, 21 ) 

Elmélet és gyakorlat egyben.

 

Commodilla-katakomba Krisztus képe

Nietzsche haragudott a keresztényekre, mondván - nem látszik rajtuk megváltottságuk, lehet nem is tudják, hogy kellene annak kinéznie..., - legalább ha képük ( εικόν ) lenne róla.