Üdv az agórán..., itt mindenki Capax Dei többé-kevésbé...
Mi Isten karaktere?
"Még jobb lenne, persze, ha élhetnék - ha élhetnék s az új templomokban, népünk újonnan összegyűlő agorájában nagy örömmel csillapíthatnám nagy bánatomat, de erről hallgatok, mert ha rá gondolok, sírnom kell s elhagy erőm." ( Hölderlin, Hüperion, 244 )
A feladat is ehhez kötődik...
Ahogy az egyszeri zen mester szólította a hallgatóságát: "Kedves Buddhák és Bodhiszattvák!"
Vagy Pál levelében az efezusiakat: "Pál, Isten akaratából Jézus Krisztus apostola az Efezusban élő szenteknek, (...)" ( Ef 1,1 )
Miért ilyen nagyvonalúak velünk?
Mi lenne, ha leginkább így éreznénk magunkat egész életünkben? Így gondolnánk a "műben" betöltött szerepünkre?
Miért kell kihúzni a szamarat a kútból?
"Aztán hozzájuk fordult: „Ha valamelyikteknek a fia vagy az ökre kútba esik, nem húzza-e ki rögtön, akár szombaton is?” Erre nem tudtak mit felelni." ( Lk 14,5-6 )
Mert
Isten is az, s aki közel áll hozzá, az is nagyvonalúvá válik, a
teremtmények a teremtőről beszélnek, az ő keze nyomát viselik magukon. - A szamár is. A kihúzója szintúgy.
Minden mű karakteres, ha karakteres az alkotója.
Mi Isten karaktere? Mit kell elmesélnünk embertársainknak?
A megtestesülés "titka" itt a lényeg..., ami nem is annyira titok, inkább hétköznapi tény. Ha akarom puszta matematikai logika...
Ha valami végtelen, annak a testesülés szinte megsemmisülés, bármilyen nagy is legyen is az a valami amivé válik. Ám így az elpusztulás határán táncolva megértheti önmagát és másokat is..., szenvedhet, hogy szerethessen.
Ő a szamár és a megmentője is..., s a kút is s az aki talán ostobaságból oda lökte.
Az ember, a megtestesülés létrehozta "parány", célja fordított..., az "istenülés" útján végtelenné kell válnia, de meg nem szűnve, sikeresen egyensúlyozva ugyanezen a keskeny határon kell járnia az életútját, szenvedni és szeretni.
"S a kisebb válaszol..." ( ~ Who Am I? )
Itt találkozunk életünk során..., a munkában. Ez a mi és Isten valódi terepe. Ezért szent bármilyen munka..., mert szenvedés, mert szeretet.
Üdv az Agórán!
Az athéni agóra romjai...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése