Γνῶσις XI. / Esszénusok / különüljetek el IV. / Deutero-Pál II. ( 4 ) ~ a szentély tisztátalansága. / "tegyenek különbséget" / Egy a Test és egy a Lélek, / hivatástok is egy reményre szól.

Különüljetek el! III.

"Hogy szolgálatuk betöltésére neveljék a szenteket, és fölépítsék Krisztus testét." ( Ef 4,12 )

 

 Ki nem áruló itt? - tettük fel korábban a kérdést.

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/egyszeru-pszichologiai-iranyu.html

S ha bárki áruló lehet, ki méltó a szentély tisztasága felett őrködni?

"May you be fearful and may you take care of the purity of your soul as well as your deeds. [only] then you will attempt to enter the sanctuary of the Lord lest we be blamed as those to whom it was said, the priests defiled my sanctuary" ( St. John of Tella ♰ 538, to the Deacons )

 

 

III. A szentély tisztasága

"(...) és álcázza magát az igaz három fajtájának. Az első a paráznaság ( zenut ), a második a vagyon, a harmadik a szentély tisztátalansága. Aki elkerüli az egyiket, megfogatik a másikban..."  ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col IV, 16-18, 52 )

 

Aki átjut az első kettőn, elbukik a harmadikon..., mindenképpen elbukik. Ez törvényszerű.

  "A gonosz áldozata iszonyat az Úrnak, de az igazak imája tetszik neki." ( Péld 15,8 )" ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col XI, 20-21, 60 )

Ki mondhatja  magáról, igaz voltam.

 "(...) akik hallgattak a Tanító hangjára, és bevallották Isten színe előtt: vétkeztünk gonoszak voltunk, mind mi, mind pedig atyáink, amikor a szövetseg törvényeivel ellentétesen viselkedtünk." ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col XX, 28-29, 66 )

Ki tartott be mindig minden törvényt..., s hallgatott a Tanító hangjára?

"Azért nem bírja ki a lélek Istent tisztítótűz nélkül. Mert egészen látja magát. Vakító fényben lobognak fel benne eszméletének összes síkja, egészen a teljességgel kitáruló személyes múltig. " ( Dienes Valéria, A másik élet iskolájában )

https://boatswain69.blogspot.com/2022/03/mit-tudsz-masik-eletrol-ii-nagy.html

 

Mert ráébredünk, olyanok vagyunk, mint a többiek:

"Boruk sárkánytajték, viperáknak gyilkos mérge." ( Deut. 32,33)." ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col XIX, 22, 64 )

 https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/szivuk-hamu-eletuk-sar.html

 Valakik, akik ellen harcolni kellene a testnek...

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/antiszomatogen-azaz-nem-testi-eredetu.html

 "(...) tegyenek különbséget a tisztátalan és a tiszta között, és nyilvánítsák ki (a különbséget) szent és profán között." ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col XII, 19-20, 61 )

 

Akiknek még ez sem sikerült...

  "(...) vagy érkezzen korábban, vagy későbben jöjjön, de ne zavarja meg az egész szertartást." ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col XI, 23, 60 )

 De vigasztalódjunk..., szomorúságunk "megjelöltségünk" jele.

"Jelöld meg kereszttel azoknak a homlokát, akik siránkoztak és bánkódtak." ( Ez 9,4 ) ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col XIX, 12, 64 )

 

https://boatswain69.blogspot.com/2022/04/erzekeny-planta-kert-i-szeparany.html

 

"(...) írja be őt a helyére, a Fény osztályrészében való részesedésének megfelelően." ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col XIII, 9-12, 62 )

 

 

 

1 Παρακαλῶ οὖν ὑμᾶς ἐγὼ ὁ δέσμιος ἐν κυρίῳ ἀξίως περιπατῆσαι τῆς κλήσεως ἧς ἐκλήθητε,

2 μετὰ πάσης ταπεινοφροσύνης καὶ πραΰτητος, μετὰ μακροθυμίας, ἀνεχόμενοι ἀλλήλων ἐν ἀγάπῃ,

3 σπουδάζοντες τηρεῖν τὴν ἑνότητα τοῦ πνεύματος ἐν τῷ συνδέσμῳ τῆς εἰρήνης ·

4 ἓν σῶμα καὶ ἓν πνεῦμα, καθὼς καὶ ἐκλήθητε ἐν μιᾷ ἐλπίδι τῆς κλήσεως ὑμῶν ·

5 εἷς κύριος, μία πίστις, ἓν βάπτισμα ·

6 εἷς θεὸς καὶ πατὴρ πάντων, ὁ ἐπὶ πάντων καὶ διὰ πάντων καὶ ἐν πᾶσιν.

7 Ἑνὶ δὲ ἑκάστῳ ἡμῶν ἐδόθη ἡ χάρις κατὰ τὸ μέτρον τῆς δωρεᾶς τοῦ Χριστοῦ.

8 διὸ λέγει · Ἀναβὰς εἰς ὕψος ᾐχμαλώτευσεν αἰχμαλωσίαν, ἔδωκεν δόματα τοῖς ἀνθρώποις.

9 τὸ δὲ Ἀνέβη τί ἐστιν εἰ μὴ ὅτι καὶ κατέβη εἰς τὰ κατώτερα μέρη τῆς γῆς;

10 ὁ καταβὰς αὐτός ἐστιν καὶ ὁ ἀναβὰς ὑπεράνω πάντων τῶν οὐρανῶν, ἵνα πληρώσῃ τὰ πάντα.

11 καὶ αὐτὸς ἔδωκεν τοὺς μὲν ἀποστόλους, τοὺς δὲ προφήτας, τοὺς δὲ εὐαγγελιστάς, τοὺς δὲ ποιμένας καὶ διδασκάλους,

12 πρὸς τὸν καταρτισμὸν τῶν ἁγίων εἰς ἔργον διακονίας, εἰς οἰκοδομὴν τοῦ σώματος τοῦ Χριστοῦ,

13 μέχρι καταντήσωμεν οἱ πάντες εἰς τὴν ἑνότητα τῆς πίστεως καὶ τῆς ἐπιγνώσεως τοῦ υἱοῦ τοῦ θεοῦ, εἰς ἄνδρα τέλειον, εἰς μέτρον ἡλικίας τοῦ πληρώματος τοῦ Χριστοῦ,

14ἵνα μηκέτι ὦμεν νήπιοι, κλυδωνιζόμενοι καὶ περιφερόμενοι παντὶ ἀνέμῳ τῆς διδασκαλίας ἐν τῇ κυβείᾳ τῶν ἀνθρώπων ἐν πανουργίᾳ πρὸς τὴν μεθοδείαν τῆς πλάνης,

15 ἀληθεύοντες δὲ ἐν ἀγάπῃ αὐξήσωμεν εἰς αὐτὸν τὰ πάντα, ὅς ἐστιν ἡ κεφαλή, Χριστός,

16 ἐξ οὗ πᾶν τὸ σῶμα συναρμολογούμενον καὶ συμβιβαζόμενον διὰ πάσης ἁφῆς τῆς ἐπιχορηγίας κατ’ ἐνέργειαν ἐν μέτρῳ ἑνὸς ἑκάστου μέρους τὴν αὔξησιν τοῦ σώματος ποιεῖται εἰς οἰκοδομὴν ἑαυτοῦ ἐν ἀγάπῃ.

17 Τοῦτο οὖν λέγω καὶ μαρτύρομαι ἐν κυρίῳ, μηκέτι ὑμᾶς περιπατεῖν καθὼς καὶ τὰ ἔθνη περιπατεῖ ἐν ματαιότητι τοῦ νοὸς αὐτῶν,

18 ἐσκοτωμένοι τῇ διανοίᾳ ὄντες, ἀπηλλοτριωμένοι τῆς ζωῆς τοῦ θεοῦ, διὰ τὴν ἄγνοιαν τὴν οὖσαν ἐν αὐτοῖς, διὰ τὴν πώρωσιν τῆς καρδίας αὐτῶν,

19 οἵτινες ἀπηλγηκότες ἑαυτοὺς παρέδωκαν τῇ ἀσελγείᾳ εἰς ἐργασίαν ἀκαθαρσίας πάσης ἐν πλεονεξίᾳ.

20 ὑμεῖς δὲ οὐχ οὕτως ἐμάθετε τὸν Χριστόν,

21 εἴ γε αὐτὸν ἠκούσατε καὶ ἐν αὐτῷ ἐδιδάχθητε, καθώς ἐστιν ἀλήθεια ἐν τῷ Ἰησοῦ,

22 ἀποθέσθαι ὑμᾶς κατὰ τὴν προτέραν ἀναστροφὴν τὸν παλαιὸν ἄνθρωπον τὸν φθειρόμενον κατὰ τὰς ἐπιθυμίας τῆς ἀπάτης,

23 ἀνανεοῦσθαι δὲ τῷ πνεύματι τοῦ νοὸς ὑμῶν,

24 καὶ ἐνδύσασθαι τὸν καινὸν ἄνθρωπον τὸν κατὰ θεὸν κτισθέντα ἐν δικαιοσύνῃ καὶ ὁσιότητι τῆς ἀληθείας.

25 Διὸ ἀποθέμενοι τὸ ψεῦδος λαλεῖτε ἀλήθειαν ἕκαστος μετὰ τοῦ πλησίον αὐτοῦ, ὅτι ἐσμὲν ἀλλήλων μέλη.

26 ὀργίζεσθε καὶ μὴ ἁμαρτάνετε · ὁ ἥλιος μὴ ἐπιδυέτω ἐπὶ παροργισμῷ ὑμῶν,

27 μηδὲ δίδοτε τόπον τῷ διαβόλῳ.

28 ὁ κλέπτων μηκέτι κλεπτέτω, μᾶλλον δὲ κοπιάτω ἐργαζόμενος ταῖς ἰδίαις χερσὶν τὸ ἀγαθόν, ἵνα ἔχῃ μεταδιδόναι τῷ χρείαν ἔχοντι.

29 πᾶς λόγος σαπρὸς ἐκ τοῦ στόματος ὑμῶν μὴ ἐκπορευέσθω, ἀλλὰ εἴ τις ἀγαθὸς πρὸς οἰκοδομὴν τῆς χρείας, ἵνα δῷ χάριν τοῖς ἀκούουσιν.

30 καὶ μὴ λυπεῖτε τὸ πνεῦμα τὸ ἅγιον τοῦ θεοῦ, ἐν ᾧ ἐσφραγίσθητε εἰς ἡμέραν ἀπολυτρώσεως.

31 πᾶσα πικρία καὶ θυμὸς καὶ ὀργὴ καὶ κραυγὴ καὶ βλασφημία ἀρθήτω ἀφ’ ὑμῶν σὺν πάσῃ κακίᾳ.

32 γίνεσθε εἰς ἀλλήλους χρηστοί, εὔσπλαγχνοι, χαριζόμενοι ἑαυτοῖς καθὼς καὶ ὁ θεὸς ἐν Χριστῷ ἐχαρίσατο ὑμῖν. ( Ef 4 )

¹Kérlek benneteket, én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy éljetek méltón ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok, ²teljes alázatban, szelídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel. ³Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a Lélek egységét. ⁴Egy a Test és egy a Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól. ⁵Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. ⁶Egy az Isten, mindnyájunk Atyja, aki mindennek fölötte áll, mindent áthat és mindenben benne van. ⁷Mindegyikünk Krisztus ajándékozásának mértéke szerint részesült a kegyelemben. ⁸Ezért mondja az Írás: Fölment a magasba, magával vitte a foglyokat, s osztott az embereknek ajándékokat. ⁹Az pedig, hogy fölment, mi mást jelent, mint hogy előbb le is szállt a lenti földi tájakra? ¹⁰Aki leszállt, az emelkedett minden ég fölé, hogy betöltse a mindenséget. ¹¹Ő némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat evangélistává, pásztorrá és tanítóvá tett, ¹²hogy szolgálatuk betöltésére neveljék a szenteket, és fölépítsék Krisztus testét, ¹³amíg mindnyájan el nem jutunk az Isten Fia hitének és megismerésének egységére, és meglett emberré nem leszünk, elérve Krisztus teljessége életkorának mértékére. ¹⁴Akkor majd nem leszünk éretlenek, akiket a megtévesztő emberi tanítás és a tévedésbe ejtő álnokság minden szele magával sodor. ¹⁵Inkább igazságban kell élnünk és szeretetben, hogy egyre inkább összeforrjunk a Fővel: Krisztussal. ¹⁶Ő az, aki az egész testet egybefogja és összetartja a különféle ízületek segítségével, hogy a tagok betöltsék az erejükhöz szabott feladatkört. Így növekszik a test, és építi fel saját magát a szeretetben.

Buzdítás a megújhodásra.

¹⁷Azt mondom tehát, sőt figyelmeztetlek titeket az Úrban, ne éljetek úgy, mint a pogányok, akik hiúságokon járatják az eszüket. ¹⁸Sötétség borult elméjükre és elidegenedtek az istenes élettől tudatlanságukban, amely szívük megátalkodottságának következménye. ¹⁹Lelkileg eltompulva kicsapongásokra adták magukat, és kapzsiságból mindenféle ocsmányságot űznek. ²⁰Ti azonban nem ezt tanultátok Krisztustól, ²¹ha valóban őrá hallgattatok és megtanultátok, hogy Jézusban van az igazság. ²²Korábbi életmódotokkal ellentétben vessétek le tehát a régi embert, akit a megtévesztő kívánság romlásba dönt. ²³Újuljatok meg gondolkodástok szellemében, s ²⁴öltsétek magatokra az új embert, aki az Isten szerint igazságosságban és az igazság szentségében alkotott teremtmény. ²⁵Hagyjátok el tehát a hazudozást, beszéljen mindenki őszintén embertársával, hiszen tagjai vagyunk egymásnak. ²⁶Ha elfog is benneteket az indulat, ne vétkezzetek. A nap ne nyugodjék le haragotok fölött. ²⁷Ne adjatok teret az ördögnek. ²⁸Aki lopott, ne lopjon többé, hanem dolgozzék, és keressen kenyeret keze munkájával, hogy legyen miből adnia a szűkölködőknek is. ²⁹Semmiféle rossz szó ne hagyja el ajkatokat, hanem csak olyan, amely alkalmas az épülésre, hogy amiben kell, javára váljék hallgatóitoknak. ³⁰Ne okozzatok szomorúságot Isten Szentlelkének, akivel meg vagytok jelölve a megváltás napjára. ³¹Legyen távol tőletek minden keserűség, indulat, haragtartás, szóváltás, káromkodás és minden egyéb rossz. ³²Inkább legyetek egymás iránt jóindulatúak, könyörületesek, és bocsássatok meg egymásnak, amint Isten is megbocsátott nektek Krisztusban. 

 

"Legyen irántuk könyörületes, ahogyan az apa (könyörületes) fiai iránt; vigyázza meggyötörtjeiket, mint pásztor a nyáját. Lazítson meg minden köteléket, ami megköti őket, hogy ne legyen senki a gyülekezetében elnyomott, sem megtört. És mindenkit, aki csatlakozni kíván gyülekezetéhez, vizsgáljon meg, gyakorlatát, értelmét, erejét, kitartását és vagyonát illetően, majd írja be őt a helyére, a Fény osztályrészében való részesedésének megfelelően." ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col XIII, 9-12, 62 )

 

 

"Jelöld meg kereszttel azoknak a homlokát, akik siránkoztak és bánkódtak." ( Ez 9,4 ) ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col XIX, 12, 64 )

  

"Nem hűségedért s szíved egyeneségéért leszel e népednek örököse", "hanem mert szeretett benneteket az Úr, és megtartja esküjét, amelyet atyáitoknak tett." ( Deut. 9,5 és 7,8." ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col XIX, 27-28, 65 )

 

A Test egészsége kívánja így..., épp tőlünk. S mi meg is igyekszünk felelni. S talán kegyelemből, a "test saját tudatából" sikerül is.

 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/harmadik-szabaly-ne-felj.html 

 

Γνῶσις X. / Esszénusok / különüljenek el III. ~ "Lám a miénk ez' ( = a mi gyakorlatunk )" / "Ekkor a lélek egyenesen olyanná válik, mint a szent vágy illatos virágaival teli kert:

Különüljenek el! II.

"Lám a miénk ez' ( = a mi gyakorlatunk )." ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col III, 18, 51 )

 

 

"(...) és a hozzá való hűség útjait, az akaratának tetsző dolgokat, amelyeket az embernek gyakorolni kell, hogy éljen." ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col III, 15-16, 51 )

 

Súlyos szavak..., milyen gyakorlatot rejtenek a tanácsok?

Természetesen "aszketikusakat"..., ahogy a jó atléta felkészül a versenyfutásra.
 

"Ugyanis a zsidóknál három filozófiai iskola van: az egyik a farizeusoké, a másik a szadduceusoké és a harmadik, amely különösen szigorú szabályok szerint él, az úgynevezett esszénusoké. Ezek ugyancsak zsidó nemzetiségűek, de sokkal jobban szeretik egymást, mint a többiek. Az érzéki élvezeteket elkerülik, mert bűnnek tartják, viszont erénynek minősítik az önmegtartóztatást és a szenvedélyek megfékezését." ( Josephus Flavius, A zsidó háború, II, 8, 150-156 )

 

Jól ismerték a három nagy kísértést!

 

"(...) és álcázza magát az igaz három fajtájának. Az első a paráznaság ( zenut ), a második a vagyon, a harmadik a szentély tisztátalansága. Aki elkerüli az egyiket, megfogatik a másikban..."  ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col IV, 16-18, 52 )

 

Fel is vették velük ellen a harcot...

I. Vagyon

 

 "A gazdagságot megvetik, és csodálatos intézményük a vagyonközösség; nincs náluk senki, akinek többje volna, mint a másiknak. Tudniillik náluk szabály, hogy aki be akar lépni a szektába, köteles odaajándékozni vagyonát a közösségnek, és ezért náluk nincsen sem megalázó szegénység, sem mérhetetlen gazdagság, hanem mindaz, ami az egyesek vagyonából összegyűlt, mindnyájuknak közös vagyona, mintha testvérek volnának. Az olajat szennyesnek tartják, és ha valakit erőszakkal megkennek, akkor az lemossa testéről; mert a durva bőrt éppoly dicséretesnek tartják, mint azt, hogy mindig fehér ruhát viselnek. 

 

 

 

  Ruházatuk és egész külső megjelenésük
olyan, mint az iskolás gyermekeké: ruhát és cipőt addig nem váltanak, amíg egészen el nem rongyolódott vagy el nem kopott a hosszas használatban. 

 

(...)

 

  Erre az elöljárók elbocsátják őket a napi munkára, hogy mindegyik végezze a maga mesterségét. Miután pedig délelőtt 11 óráig szorgalmasan dolgoztak, megint összejönnek egy-egy meghatározott helyén, vászonkötényt öltenek, és hideg vízben lemossák testüket. A tisztálkodás után átvonulnak egy külön épületbe, amelybe más szekta tagja nem teheti be a lábát, és megtisztultan, mintha csak szentélybe mennének, úgy lépnek be az étterembe. Csendben leülnek, és ekkor a pék sorjában egy-egy kenyeret tesz eléjük, a szakács pedig mindenki elé tányért egy tál étellel. Étkezés előtt a pap imádkozik, és az imádság előtt nem szabad az ételhez nyúlni. Étkezés után megint imádkozik, úgyhogy az étkezés elején és végén dicsőítik az Istent mint az étel adóját. Miután szent ruházatukat levetették, megint elmennek dolgozni, egészen alkonyatig. Ekkor visszatérnek, és ismét ugyanígy étkeznek; ha vendégeik vannak, azok is részt vesznek a közös étkezésen. Sem lárma, sem kiabálás nem szentségteleníti meg házukat, hanem sorjában beszélnek, egymás után. A külső emberekre úgy hat ez a csend, mint valami hátborzongató titok; pedig ennek a csendnek a magyarázata csak állandó mértékletességük, mert csak annyit esznek és isznak, amennyi okvetlenül szükséges." ( Josephus Flavius, A zsidó háború, II, 8, 150-156 )

 

 

II. Paráznaság

 

"A menyasszonyoknak azonban három évi próbaidőt szabnak, és ha háromszoros
tisztulás után bebizonyosodik; hogy alkalmasak a szülésre, akkor feleségül veszik őket. A terhesség ideje alatt testileg nem érintkeznek feleségükkel, annak bizonyságául, hogy nem kéjelgés, hanem gyermeknemzés céljából házasodtak. " ( Josephus Flavius, A zsidó háború, II, 8, 150-156 )

 

Aki kész eme lelkület szerint élni élete mindennapjait, megvizsgáltatik és megméretik, és ha nem találtatik könnyűnek; fogadalmat tehet:

 

 "Aki be akar lépni a szektába, azt nem veszik fel rögtön maguk közé, hanem először a közösségen kívül kell élnie egy esztendeig, az ő életmódjuk szerint; ez alkalommal kis baltát, a már fentebb említett kötényt és fehér ruhát kap. Ha a próbaidő alatt bizonyságot tett önmegtartóztatásáról, akkor közelebb jut a közösséghez, részesül a megtisztító szent fürdőben, de a közös életbe még nem veszik fel. Miután bizonyságát adta állhatatosságának, még két évig megvizsgálják jellemét is, és ha ebben a tekintetben is méltónak bizonyul, csak akkor veszik fel véglegesen a rendbe. De mielőtt részt vehetne a közös étkezésen, a többi tag előtt rettenetes esküt kell tennie, hogy mindig tiszteli az istenséget, teljesíti kötelességeit embertársai iránt, sem a maga akaratából, sem parancsra nem okoz kárt senkinek, mindig gyűlöli a gonoszokat, és támogatja az igazakat, engedelmességet tanúsít mindenki, de különösen a felsőbbség iránt, mert akinek hatalma van, az csak Istentől kaphatta. Továbbá meg kell esküdnie, hogy ha esetleg elöljáróvá lesz, soha nem bizakodik el hatalmában, és sem ruházatával, sem egyéb cifraságokkal sem akar különb lenni azoknál, akik alája vannak rendelve. Továbbá kötelezi magát, hogy mindig hű marad az igazsághoz, megveti a hazugságot, tisztán tartja kezét a tolvajlástól, lelkét pedig a piszkos nyerészkedéstől, semmit el nem titkol társai előtt, viszont idegenek előtt nem árulja el a rend titkait, akkor sem, ha halálra kínozzák; végül megesküszik, hogy a tanításokat csak olyan alakban közli másokkal, ahogy vele közölték, hogy sohasem követ el útonállást, hogy rendje könyveit és az angyalok neveit titokban tartja. Ilyen eskükkel kötik magukhoz a jelölteket." ( Josephus Flavius, A zsidó háború, II, 8, 150-156 )

 

Maguk ezt így írják szabályzatukban:

 

"Amikor pedig azt mondta: "ha ajkadra jött, tartsd meg és teljesítsd fogadalmadat." ( Deut. 23,24 ), minden kötelező eskü, amelyet valaki saját lelkére tett." ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col XVI, 6-7, 57 ) 

A lélek elvesztéséért egy test kára kis veszteség...; Benyik tanár úr annak idején sajnálkozva mesélt az esszénusok kegyetlenségéről, szerintem kegyelem..., feláldozni egy "értéktelent" egy értékes megmentéséért.

Sok zen buddhista történet beszél konkrét csonkításokról..., ami semmiség egy megvilágosodás értékéhez képest!

 

"Az Ellenkezés Angyala nem jár nyomában többé, amennyiben betartja szavát." ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col XVI, 6-7, 57 ) 

Milyen ember, ki nem tartja szavát..., az már életében morális hulla. Egy zombi, egy élőhalott.

 

 "Akire valami súlyos bűn bizonyul rá, azt kizárják a rendből s az ilyen kizárt rendtag gyakran igen nyomorultul pusztul el. Mivel az eskü és a szabályzatok értelmében nem szabad elfogadnia táplálékot olyanoktól, akik nem tagjai a rendnek, kénytelen füveken tengődni, úgyhogy teste elsorvad, és végül is éhenhal." ( Josephus Flavius, A zsidó háború, II, 8, 150-156 )

 

Ez egyben vizsga is... 

 

"Ne légy bosszúálló, és ne gyűlölködj néped fiaival." ( Lev. 19,18 )." ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col IX, 2, 58 ) 

 

Ezt ők is tudták..., de megbocsátani csak bűnbánatot lehet és visszavenni is csak azt aki erősebb lett az elszakadástól, mint előtte volt..., amúgy mi haszna volna?

 

"Épp ezért már több ízben megtörtént, hogy az ilyen szerencsétleneket, mikor már a végét járták, szánalomból megint visszavették a rendbe, amennyiben elegendő büntetésnek tartották bűneikért az elszenvedett halálos gyötrelmeket." ( Josephus Flavius, A zsidó háború, II, 8, 150-156 )

 

 

Dicséretes dolognak tartják engedelmeskedni az idősebbeknek és a többségnek. ( Josephus Flavius, A zsidó háború, II, 8, 150-156 )

 

Szemben az idegenekkel:

 

 "(...) mivelhogy elfelejtették Isten szövetségét, és saját akaratukat választották; megátalkodott szívvel jártak, ki-ki a maga akaratát cselekedve." ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col III, 11-12, 50 )

 Mi az esszénusokkal mondjuk:

 

"(...) mindenki álljon az őrhelyén!" ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col IV, 11-12, 51 )

 

"Minden szerencsétlenséget nyugodtan tűrnek; a fájdalmakat nagy lelkierővel legyőzik, és a dicsőséges halált többre becsülik a leghosszabb életnél is. Ez a magatartásuk különösen a rómaiak elleni háborúban állta ki a próbát: kínpadra
vonták őket, kifacsarták, égették, összetörték tagjaikat, minden elképzelhető kínzóeszközzel meggyötörték, hogy rákényszerítsék őket a törvényhozó szidalmazására vagy tiltott ételek élvezésére, de sem az egyiket, sem a másikat nem tudták elérni. Nem könyörögtek hóhéraiknak; nem siránkoztak, hanem gyötrelmeik közben mosolyogtak; kigúnyolták kínzóikat, és bátran haltak meg, abban a meggyőződésben, hogy lelkük halhatatlan. Ugyanis megingathatatlanul hisznek benne, hogy a test ugyan romlandó és elenyészik, a lélek azonban halhatatlan, s örökké él; a legfinomabb éterből származik, s valami természeti varázslat révén leszáll, és a test, mint a börtön, magába zárja. Mihelyt azonban kiszabadul a test börtönéből, boldogan a magasba lebben, mintha hosszú szolgaságból szabadult volna." ( Josephus Flavius, A zsidó háború, II, 8, 150-156 )

 

S reméljük, "nem halnak ki a hősök..."

 

  "Az esszénusoknak ez a tanítása a lélekről ellenállhatatlan csalétek, amellyel magukhoz vonzzák azokat, akik egyszer megízlelték bölcsességüket." ( Josephus Flavius, A zsidó háború, II, 8, 150-156 )

 

 

"Ekkor a lélek egyenesen olyanná válik, mint a szent vágy illatos virágaival teli kert: közepén el van ültetve a szentséges kereszt termőtája, melyen a szeplőtelen Bárány nyugszik, aki vérével öntözi és fürdeti ezt az édes és dicsőséges kertet és az igaz és királyi erények érett gyümölcseit őrzi." ( Sziénai Szent Katalin, Giovanna Di Corrado Asszonynak, 543 )

 

... aki vérével öntözi és fürdeti ezt az édes és dicsőséges kertet ...

Γνῶσις IX. / πνεῡματιϰόι VII. ~ "és különüljenek el!" II. / P-dimenzió / Helyesen vélekedsz."

 "Az Úr kapuja, íme, itt van, (...)" I.

"Ha egyetlen konkolyszemet fedezek fel a búzatáblában, már tudom, a búza lesz a vesztes." ( Antoine de saint-Exupery, Citadella, 375 )

 

 

 

 

"Megfenyített az Úr és megpróbált, *

de nem adott halálra engem.

Tárjátok ki az igazak kapuit, *

bemegyek, hogy áldjam az Urat.

Az Úr kapuja, íme, itt van, *

de csak az igazak mennek át rajta." ( 118. Zsoltár )

A kapu nyitva áll... 

Hogy mondja Pál apostol?   

1Παῦλος ἀπόστολος Χριστοῦ Ἰησοῦ ⸃ διὰ θελήματος θεοῦ τοῖς ἁγίοις τοῖς οὖσιν ἐν Ἐφέσῳ ]⸃ καὶ πιστοῖς ἐν Χριστῷ Ἰησοῦ · 

2 χάρις ὑμῖν καὶ εἰρήνη ἀπὸ θεοῦ πατρὸς ἡμῶν καὶ κυρίου Ἰησοῦ Χριστοῦ.

3 Εὐλογητὸς ὁ θεὸς καὶ πατὴρ τοῦ κυρίου ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ, ὁ εὐλογήσας ἡμᾶς ἐν πάσῃ εὐλογίᾳ πνευματικῇ ἐν τοῖς ἐπουρανίοις ἐν Χριστῷ,

4 καθὼς ἐξελέξατο ἡμᾶς ἐν αὐτῷ πρὸ καταβολῆς κόσμου, εἶναι ἡμᾶς ἁγίους καὶ ἀμώμους κατενώπιον αὐτοῦ ἐν ἀγάπῃ,

5 προορίσας ἡμᾶς εἰς υἱοθεσίαν διὰ Ἰησοῦ Χριστοῦ εἰς αὐτόν, κατὰ τὴν εὐδοκίαν τοῦ θελήματος αὐτοῦ,

6 εἰς ἔπαινον δόξης τῆς χάριτος αὐτοῦ ἧς ἐχαρίτωσεν ἡμᾶς ἐν τῷ ἠγαπημένῳ,

7 ἐν ᾧ ἔχομεν τὴν ἀπολύτρωσιν διὰ τοῦ αἵματος αὐτοῦ, τὴν ἄφεσιν τῶν παραπτωμάτων, κατὰ τὸ πλοῦτος ⸃ τῆς χάριτος αὐτοῦ

8 ἧς ἐπερίσσευσεν εἰς ἡμᾶς ἐν πάσῃ σοφίᾳ καὶ φρονήσει

9 γνωρίσας ἡμῖν τὸ μυστήριον τοῦ θελήματος αὐτοῦ, κατὰ τὴν εὐδοκίαν αὐτοῦ ἣν προέθετο ἐν αὐτῷ

10 εἰς οἰκονομίαν τοῦ πληρώματος τῶν καιρῶν, ἀνακεφαλαιώσασθαι τὰ πάντα ἐν τῷ Χριστῷ, τὰ ἐπὶ τοῖς οὐρανοῖς καὶ τὰ ἐπὶ τῆς γῆς · ἐν αὐτῷ,

11 ἐν ᾧ καὶ ἐκληρώθημεν προορισθέντες κατὰ πρόθεσιν τοῦ τὰ πάντα ἐνεργοῦντος κατὰ τὴν βουλὴν τοῦ θελήματος αὐτοῦ,

12 εἰς τὸ εἶναι ἡμᾶς εἰς ἔπαινον δόξης αὐτοῦ τοὺς προηλπικότας ἐν τῷ Χριστῷ ·

13 ἐν ᾧ καὶ ὑμεῖς ἀκούσαντες τὸν λόγον τῆς ἀληθείας, τὸ εὐαγγέλιον τῆς σωτηρίας ὑμῶν, ἐν ᾧ καὶ πιστεύσαντες ἐσφραγίσθητε τῷ πνεύματι τῆς ἐπαγγελίας τῷ ἁγίῳ,

14 ὅ ἐστιν ἀρραβὼν τῆς κληρονομίας ἡμῶν, εἰς ἀπολύτρωσιν τῆς περιποιήσεως, εἰς ἔπαινον τῆς δόξης αὐτοῦ.

15 Διὰ τοῦτο κἀγώ, ἀκούσας τὴν καθ’ ὑμᾶς πίστιν ἐν τῷ κυρίῳ Ἰησοῦ καὶ τὴν ἀγάπην τὴν ⸃ εἰς πάντας τοὺς ἁγίους,

16 οὐ παύομαι εὐχαριστῶν ὑπὲρ ὑμῶν μνείαν ποιούμενος ἐπὶ τῶν προσευχῶν μου,

17 ἵνα ὁ θεὸς τοῦ κυρίου ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ, ὁ πατὴρ τῆς δόξης, δώῃ ὑμῖν πνεῦμα σοφίας καὶ ἀποκαλύψεως ἐν ἐπιγνώσει αὐτοῦ,

18 πεφωτισμένους τοὺς ὀφθαλμοὺς τῆς καρδίας ὑμῶν εἰς τὸ εἰδέναι ὑμᾶς τίς ἐστιν ἡ ἐλπὶς τῆς κλήσεως αὐτοῦ, τίς ὁ πλοῦτος τῆς δόξης τῆς κληρονομίας αὐτοῦ ἐν τοῖς ἁγίοις,

19 καὶ τί τὸ ὑπερβάλλον μέγεθος τῆς δυνάμεως αὐτοῦ εἰς ἡμᾶς τοὺς πιστεύοντας κατὰ τὴν ἐνέργειαν τοῦ κράτους τῆς ἰσχύος αὐτοῦ( Ef 1 )

20 ἣν ἐνήργηκεν ἐν τῷ Χριστῷ ἐγείρας αὐτὸν ἐκ νεκρῶν, καὶ καθίσας ἐν δεξιᾷ αὐτοῦ ἐν τοῖς ἐπουρανίοις

21 ὑπεράνω πάσης ἀρχῆς καὶ ἐξουσίας καὶ δυνάμεως καὶ κυριότητος καὶ παντὸς ὀνόματος ὀνομαζομένου οὐ μόνον ἐν τῷ αἰῶνι τούτῳ ἀλλὰ καὶ ἐν τῷ μέλλοντι ·

22 καὶ πάντα ὑπέταξεν ὑπὸ τοὺς πόδας αὐτοῦ, καὶ αὐτὸν ἔδωκεν κεφαλὴν ὑπὲρ πάντα τῇ ἐκκλησίᾳ,

23 ἥτις ἐστὶν τὸ σῶμα αὐτοῦ, τὸ πλήρωμα τοῦ τὰ πάντα ἐν πᾶσιν πληρουμένου. ( Ef 1 )

 

³Áldott legyen az Isten, Urunk, Jézus Krisztus Atyja, aki a mennyeiek között Krisztusban minden lelki áldással megáldott minket. ⁴Mert őbenne választott ki bennünket a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte. Szeretetből ⁵eleve arra rendelt bennünket, hogy Jézus Krisztus által – akarata és tetszése szerint – fogadott gyermekeivé legyünk; ⁶hogy magasztaljuk felséges kegyelmét, amellyel szeretett Fiában jóságosan megajándékozott minket. ⁷Őbenne nyertük el a megváltást a vére árán, és bűneink bocsánatát bőséges kegyelme folytán, ⁸amelyet végtelen bölcsességében és megértésében gazdagon árasztott ránk. ⁹Tudtunkra adta ugyanis akaratának titkát, azt az őbenne előre meghatározott jóságos tervét, ¹⁰hogy elérkezik az idők teljessége, és Krisztusban, mint Főben, újra egyesít mindent, ami a mennyben és a földön van. ¹¹Igen, mi is őbenne nyertük el az örökséget annak végzéséből, aki mindent szabad elhatározása szerint tesz. ¹²Szolgáljunk hát felsége dicsőségére, mi, akik már korábban is Krisztusba vetettük reményünket. ¹³Benne kaptátok meg ti is a megígért Szentlélek pecsétjét, miután hallottátok az igazságról szóló tanítást, üdvösségetek evangéliumát, és hittetek benne. ¹⁴Ő a foglaló örökségünkre, arra, hogy teljesen megváltva az övéi legyünk az Isten fölségének dicsőségére.

Könyörgés a hívekért.

¹⁵Azóta, hogy értesültem Urunk Jézusba vetett hitetekről és minden szent iránt tanúsított szeretetetekről, ¹⁶mindig hálát adok értetek, és imádságomban újra meg újra megemlékezem rólatok. ¹⁷Urunknak, Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek. ¹⁸Gyújtson lelketekben világosságot, hogy megértsétek, milyen reményre hívott meg benneteket, milyen gazdag az a felséges örökség, amely övé a szentek között, ¹⁹és milyen mérhetetlenül nagy a hatalma rajtunk, hívőkön. ²⁰Nagyszerű erejét Krisztusban mutatta meg, amikor a halálból feltámasztotta, s a mennyben jobbjára ültette, ²¹minden fejedelemségnek, hatalomnak, erőnek és uralomnak, s minden néven nevezhető méltóságnak fölé emelte, nemcsak ezen a világon, hanem az eljövendőben is. ²²Mindent lába alá vetett, őt magát meg mindenek fölött az egész Egyház fejévé tette: ²³ez az ő teste és a teljessége annak, aki mindenben mindent teljessé tesz.  

Mit vinnél be a testbe? Egy hibátlan s tökéletes szervezetbe?

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/antiszomatogen-azaz-nem-testi-eredetu.html

"Anzelm: Ha itt állna az Istenember, te pedig tudnád, ki Ő, s azt mondanák, hogy ha nem ölöd meg, elpusztul az egész világ (...), megtennéd-e az összes többi teremtmény megmentéséért? 

Boso: Nem, még ha a világok végtelen során tárnák is elém." (...)  

Anzelm: Helyesen vélekedsz." ( Canterburyi Szent Anzelm: Miért lett Isten emberré?, 14. )

Mert a tökéletességért folytatott küzdelemben nincs kompromisszum..., a "világ egészsége" forog kockán.

Aki érzi ezt a sürgetést..., közénk tartozik.

 "Tiszta vizet hintek rátok, és megtisztultok minden tisztátalanságtól, minden bálványotoktól megtisztítalak. És új szívet adok nektek, új lelket öntök belétek. Kőszíveteket elveszem testetekből, és hússzívet adok nektek. Lelkemet árasztom belétek; ezt teszem, hogy törvényeim szerint járjatok, hogy ítéleteimet megtartsátok, és megtegyétek." ( Ez 36,25-27 )

"Különítsék el a tisztátalant és a tisztát! És jelentsék ki a különbséget a szent és a profán között!" ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col VI, 17-18, 54 )

 

Lelkemet árasztom belétek; ezt teszem, hogy törvényeim szerint járjatok, hogy ítéleteimet megtartsátok, és megtegyétek."

Γνῶσις VIII. / πνεῡματιϰόι και ὑλικόι I. ~ "és különüljenek el!" I. / P-dimenzió

 Különüljenek el!

 "A döglődő legyek a kenetkészítőnek egész csésze olaját tönkreteszik;"

 

 Nem mindenki tartozik "Isten egybegyűjtött népébe".

Idéztük már Salamovot és Gandhit.

"A harmadik nyáron az ösvényemen végigment egy ember. (...) Egy ember otthagyta nehéz csizmáinak nyomát. Attól fogva nem születtek versek azon az ösvényen." ( Varlam Salamov, Kolima, Ösvény, 249 )

Vagy ahogy Gandhi mondta: "Nem engedem meg, hogy mocskos lábbal végig gázoljanak az elmémen."

https://boatswain69.blogspot.com/2021/05/letezok-lenyege-hogy-egybegyujtse-az.html

A ὑλικόι-kel nincs dolgunk. 

"(...) azt tanítják, hogy mindennek az ura Isten és a végzet; hogy a jó és rossz cselekedet az emberek szabad akaratától függ ugyan, de minden dolgukba belejátszik a végzet. Tanításuk szerint a lélek halhatatlan, de csak a jó lelkek kerülnek a halál után más testbe, a gonoszok örök büntetést szenvednek." ( Josephus Flavius, A zsidó háború, II, 8, 150-156 )

 

Ők úgysem térnek vissza, s bár "Örök sötétség tapad a felszín belső felére. Ez a fordított világ, ez a pokol." ( Weöres Sándor: Mi van a héj alatt? )

 

Ők is részei világunknak, sőt katalizátorai a fejlődésnek, ám mivel ők maguk "változatlanul maradnak vissza folyamat végén", valójában érdektelenek. 

 

Harcolunk velük, mint földi és testi vágyainkkal..., de háborúzni sem lehet, s nem is kell örökké.

"Harcra hát, fiaim, ragadjátok meg ezt a kardot és soha ki ne engedjetek a szabad
megfontolás kezéből mindhalálig, mert ellenségtek megmarad mindvégig, és Isten a javatokra hagyja meg, azért, hogy az erényeket verítékezve szerezzétek meg az Ő kegyelmének segítségével, egyebet nem mondok." ( Sziénai Szent Katalin, PIETRO DI GIOVANNINAK ÉS STEFANO DI CORRADONAK RÓMÁBÓL, 748-750  )

Isten mégiscsak inkább a békesség és az élet istene, mint a háborúé.

 

Amennyire csak lehet, el kell különülnünk tőlük... 

"A döglődő legyek a kenetkészítőnek egész csésze olaját tönkreteszik; csöppnyi balgaság súlyosabban esik a latba, mint a bölcsesség és a dicsőség. A bölcs egyenesen jár, a balga lejtős úton. A balga nem tehet egyebet, mint hogy megy a maga útján: az okosság hiányzik belőle, így elárulja, hogy balga." ( Péld 10,1-3 )

Mit javasolnak az esszénusok a damaszkuszi iratban?

"Tartsák meg a Tóra gyakorlatát a magyarázat szerint a gonoszság korszakában, és különüljenek el a Verem fiaitól!" ( Damaszkuszi irat, Szabályzatok, col. VI, 53-54 )

 

"Tartsák meg a Tóra gyakorlatát..."