Míg gyermek voltam...
A képen a 3 éves Farkasfalvi-Ugron Gyula ( "kis gyuszi" ) látható..., kérdezhetnénk, mit csinál?
De mint a "rókánál"..., nem mindegy, ha jól érzi magát?
Tényleg jól van?
Boldognak látszik? ( Van más képem is erről a pillanatról..., valamiért sírtam is..., s apám fotózott...; de jó-e a magány örömünkben vagy szomorúságunkban? )
"Vannak
akik csak a magány pillanatától számítják magukat embernek: számukra
nem lezáratlan a Hölderlin-akta, számukra csupán egyetlen Hölderlin-élet
létezik." ( Báthori Csaba, Hölderlin a a toronyban, Előszó, 10 )
Nagyon szeretem Yeats verseit...
"I meditate upon a swallow's flight..." ( Yeats, selected poetry, Coole park, 1929, 149 )
Ebben nyílik a magány a végtelenre..., ahogy egy pillanat is végtelen.
Ahogy Hölderlinét is.
"(...) mintha minden szavam értené, testvérem volt az ég sok csillagja, (...)" ( Hölderlin, A természethez, 16 )
Mely konstellációhoz tartozunk?
Semmi sincsen eredet, ok és cél nélkül..., honnan van ez a vonzás?
https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/galukosz-varost-vedo-ferfiu-addig.html
"Nem harcolhatunk valami ellen. Annak semmi értelme. Valamiért kell harcolni." ( Wass Albert )
A csillag-testvéreid időn és téren át megmondják, sőt kényszeríteni fognak.
Én velük vagyok egy családban, ők a barátaim, velük közösek a céljaink, a végzetünk.
Velük állok egy phalanxban...
"A "philosophia perennis" ezenkívül azonban valami mást is jelent: a filozofálás valódi szellemére gondolok, mely minden igaz filozófusban benne él, pontosabban mindenkiben, akit ellenállhatatlanul űz egy belső kényszer, hogy e világ Λόγος-a, vagy ( Tamás fordításában ) ratio-ja után kutasson. A született filozófus ezt a szellemet - a tomizmus kifejezésével élve potenciaként - magával hozza a világba. E potencia az érett filozófussal, egy tanárral találkozva fejlődik aktussá. Így nyújtanak egymásnak kezet időn és téren át az igazi filozófusok." ( Edit Stein, Husserl fenomenológiája és Aquinói Szent Tamás filozófiája, 8 )
Ha így van, akkor Hölderlin el tudja mondni mindannyiunk életét ( Ratkó Józsefét, József Attiláét, de akár Yeats-ét vagy Van Gogh-ét is... ) ; pedig rég halott.
Mint a többiek..., most én "képviselem" őket is.
( Salamov is ezért írt.., életben tartani a halottakat... )
De pajzs a pajzsba öltve ők is itt velem...
..., mert közös a "belső lényeg".
"Míg gyermek voltam én,
megmentett gyakran egy isten
az emberek zaja és botja ellen,
békén játszhattam akkor
a liget virágai közt, és
kisded szellői az égnek
velem együtt játsztak.
És mint a növény
szivét vidítod,
ha nyúlni kezd feléd
törékeny kis kezével,
úgy vidítottad szivemet is,
atyám, Héliosz, s mint Endümiont,
kegyedbe fogadtál
mennyei Luna.
Ó mind, ti baráti,
hú istenek!
bárcsak tudnátok,
mit szeretett a lelkem!
Noha néven még azidőn
nem szólítottalak, és nevemen
nem hivtatok, úgy, ahogy ők, akik egymást
ismerni vélik: az emberek.
De én ismertelek,
jobban, mint embert bármikor is,
értettem az Éter csöndjét,
de az emberi szót sohasem.
A zsongó liget
összhangzata nevelt,
és szeretni virágok
ölén tanultam.
Az istenek karján serdültem én föl. ( Hölderlin, Míg gyermek voltam, 38 )
Így lesz valaki biológus-teológus vagy akarom mondani - sokkal inkább teológus-biológus..., mint jómagam.
( Ez már csak azért is vicces, mert Schlegel is kijelenti:
"Szigorúan véve a tudományos költemény fogalma ugyanolyan képtelenség, mint a költői tudományé." ( Friedrich Schlegel, Kritikai töredékek, 61, 223 )
De ez természetes lételemem, még kitérünk rá..., miért; - itt lép be a "logikai társasság" fogalma. )
"Ti tápláltok csak abban, aki szeret,
örökkön ifjak, gyermeki lelket, és
nem hagyjátok, hogy tévelyegve
gondban a Géniusz elboruljon." ( Hölderlin, Az istenek, 66 )
"(...) úgy futottam, mint kóbor fia boldog szívvel atyja csarnokába, a Végtelenség karjaiba. -" ( Hölderlin, A természethez, 17. )
"swallow flight"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése