De profundis ~ fogság előtt / Patmosz 1. ~ Πάτμος - Ozeás / Vincent van Gogh

"...és hallék hátam megett nagy szót, mint egy trombitáét."

" (...) ha egyszer végre megfelelő műtermet találnék!" ( Van Gogh válogatott levelei, Etten, 1881. december, 55 ) 

"aki könnyen meghasonlik a világgal, az könnyebben is békül meg vele." ( Hölderlin, Hüperion, 225 ) 

 

 

"A mélységből kiáltok, Uram, hozzád
hallgasd meg szavamat, Uram.
Legyen füled figyelmezéssel
amikor hozzád könyörög szavam."

Sík Sándor, 129. zsoltár (De profundis)

 

 Mire valók a kürtök? Kinek és miért szólnak?

1. "Fújjátok meg a kürtöt... (...) én tépem szét, aztán odébbállok." ( Oz 5,8 / Oz 5,14 )

~ "Mert nem az áldozat kell nekem, hanem a szeretet, nem az égőáldozat, hanem az Isten ismerete." ( Oz 6,6 )

2. "Állj készen a trombitával! Úgy tör a baj az Úr házára, mint a sas: mert megszegték szövetségemet, fellázadtak törvényem ellen." ( Oz 8,1 )

S idéztük a legfőbb fenyegetést is:

"(...) úgyhogy visszatérhetnek Egyiptomba." ( Oz 8,15 )

 

 

"Youthful Decadence" by Casey Childs (2018)

 

János apostol Patmosz szigeti fogsága idején hasonló élményt élt át:

"Én, János, testvéretek és társatok Jézussal a szenvedésben, a királyságban és az állhatatosságban, a Patmosz nevű szigeten voltam az Isten igéjéért és Jézus bizonyságtételéért. Lélekben elragadtattam az Úr napján, és hátam mögül hatalmas hangot hallottam, mint egy trombitáét, amely ezt mondta: Amit látsz, írd meg egy könyvben, és küldd el a hét gyülekezetnek: Efezusba, Szmirnába, Pergamonba, Thiatirába, Szárdiszba, Filadelfiába és Laodiceába."  ( Jel 1,9-16 )

 

Amikor ezt a részt olvasom mindig Kisléghi Nagy Ádám, Szent Jeromos festménye jut eszembe:

Kisléghi Nagy Ádám, Szent Jeromos

"Megfordultam, hogy lássam, milyen hang szólt hozzám, és amikor megfordultam, hét arany gyertyatartót láttam, és a gyertyatartók között az Emberfiához hasonlót: hosszú palástba volt öltözve, mellén aranyövvel körülövezve; feje és haja fehér volt, mint a hófehér gyapjú, szeme, mint a tűz lángja; lába hasonló volt a kemencében izzó aranyérchez; hangja olyan, mint a nagy vizek zúgása; jobb kezében hét csillagot tartott, szájából kétélű éles kard jött ki, és tekintete olyan volt, mint amikor a nap teljes erejével ragyog." ( Jel 1,9-16 )

 

Erről meg a saját ikonom...

 

Sok értelmezési lehetőség van a Jelenések könyvéhez, mindazonáltal én dr C. van der Waal álláspontjával értek leginkább egyet.

"Szövetségi harag.

Ha figyelmesen megvizsgáljuk a könyv  tartalmát, azon nyomban szembe tűnik, hogy a Jelenések könyve bibliai, szövetségi nyelven szól. Meg ha nem is tartalmaz szó szerinti idézeteket az Ószövetségből, gyakran utal ószövetségi igeszakaszokra. Ezek az utalások pedig nem egyszerűen visszhangok mert a Jelenések könyve az Ószövetség egyik jellemző elemét ragadja ki - mégpedig Isten szilárd, szövetségi ígéreteit, és emellett szövetségi fenyegetéseit is.

A Jelenések könyvében ott találjuk azt a gyakran előforduló ószövetségi kijelentést, hogy az Úr népének Istene akar lenni (21:3; ld. 1Móz 17:7, 2Móz 6:6, 29:45, 3Móz 26:11-12; 5Móz 29:13, Ézs 7:14 Jer 7:23, Ezék 11:20). Utalásokat találunk továbbá az éhínség a fegyver és a döghalál csapásaira. Ezek mind szövetségi ítéletek voltak! Amikor a trombiták és a poharak hétszeres csapásáról olvasunk, akkor tulajdonképpen arról a hétszeres szövetségi haragról vad szó, amit Mózes 3. könyvének 26. része említ. A Jelenések könyve tehát azt a vonalat folytatja, amelyet a törvény és a próféták kezdtek el.." ( dr. C. van der Waal, Sola scriptura, A jelenések könyve, 2. Szövetségi megközelítés, 76 )

Tehát Istent nem a világ..., inkább Egyháza érdekli..., választott népe, akik ahelyett, hogy Őt keresnék, "műtermekre" vadásznak.

 

Jogos a harag.

 

"Mikor fölkél a nap,
a sosem haragvók hajától eltéritődik a harmat,
ne bántson téged az én haragom soha, kedves.

(...) 

Észre sem veszed hogy kihúzom magam, mikor a jövőről szólok,
ha akarod, hát csak ama városdaloló győzelem után térek meg hozzád,
(...)  

Érted haragszom én, nem ellened, 

nosza szoritsd meg a kezem, mellyel magosra tartalak álmaimban, 

erősitsen az én haragom, dehogy is bántson, kedves." ( József Attila, Érted haragszom nem ellened ) 

 

A trombiták értünk szólnak.