"...hova vágy csak elérhet" ( ίππος ται με φéρουσίν ) II./4. ~ Szóba temetve I. ( επισήμον )

 "Non est tempus..."

"Minden, amit el lehet képzelni, az valóságos." ( Picasso )

 

 

 Tanulni, olvasni érdemes...

"Nemsokára már semmit sem látott önmagában állónak. - Érzéki észlelései nagy tarka képekbe zsúfolódtak össze: hallott, látott, tapintott és gondolkodott egyszerre. Örvendezett, ha idegen dolgokat hozott kapcsolatba egymással. Szemében hol a csillagok változtak emberré, hol az emberek csillagokká, a kövek pedig állatokká, a felhők növényekké. Erőkkel, jelenségekkel játszott, (...)" ( Novalis, A szaiszi tanítványok, 9 )

"Így hát én szavakba akarom foglalni a saját alakzatomat: (...)" ( Novalis, A szaiszi tanítványok, 13 )

Eme saját alakzat keresése volna cél, "levenni" a közös nooszféra hálózatából.

Ahogy ez a srác is papnak készül..., ha nem is tud róla?

 

 

"Amit csak látott és hallott, mintha mindez újabb reteszeket tolt volna félre benne és mintha mindig újabb ablakokat nyitott volna ki." ( Novalis ) 

 

"mindez újabb reteszeket tolt volna félre benne és mintha mindig újabb ablakokat nyitott volna ki." ( Novalis )

Ennél magasabb szintű Istentisztelet nem létezhet, - megkeresni valódi rendeltetésünket.

https://boatswain69.blogspot.com/2021/10/apokalipszis-iv-ii1-kozvetites-szep-es.html

 

Szóba temetve:

 

19.
Nos, a vélekedés szerint így keletkeztek ezek és most így vannak
és növekedve ezután a jövőben eszerint érnek majd véget a dolgok,
amelyek mindegyikének megkülönböztető jelként adnak nevet
az emberek. ( Steiger Kornél, Permenidész & Empedoklész, Töredékek, 13)

 

Ugyanez Végh Attila remek fordításában: 

"Így lett minden, mondja a vélekedés, ez az életük,

S felnövekedvén majd ugyanígy fejezik be futásuk,

szóba temetve ( επισήμον ), az emberek által megnevezettek." ( Parmenidész, Töredékek, 89 )

 

Tomi fiammal most olvassuk Tatay Sándor Kinizsi Pál című regényét..., láthatóan feltámad az apródban a nemes vitéz.

 

 

 

Mind így végezzük, élünk míg beszélünk, majd míg beszélnek rólunk..., ez így néz ki a mi szempontunkból, ám...

 

Végül marad:

"Egyedüli, mozdulatlan az, aminek mint egésznek neve: Lét." ( Steiger Kornél, Permenidész & Empedoklész, Töredékek, 13 )

 

Mozgás és mozdulatlanság egyben. ( Erósz, ami Ananké és Diké ) 

 

Az Egy.

( Bennem most feltámadt Parmenidész..., életet adtam egy holt testvéremnek, akivel mindig is egyek voltunk. )

"Hidd el, hogy aki ezzel szembeszegül, az Istennek mond ellent! Mondom, hogy az egység legyőzi majd és megszünteti a megosztottságot." ( Savonarola, Prédikációk Aggeus prófétáról, XX, 216 )

 

Erre csak érdemes időt szakítani.

"...hova vágy csak elérhet" ( ίππος ται με φéρουσίν ) II. / 3. ~ "Mindig a Nap sugarai felé néző..."

 "Non est tempus..."

"Minden, amit el lehet képzelni, az valóságos."

 

 

Melyikőnk mondhatja el magáról:

"Mert önmagával mindenfelől egyenlő, egyformán találkozik
határaival." ( Parmenidész, Töredékek )

Pedig erről lenne szó..., egyfajta "kint is vagyok bent is vagyok"- érzésről beszélünk.

 "Ó, ez könnyű gyakorlat...!"

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/o-ez-konnyu-gyakorlat.html

 

A Két Forma: 

 

"Ezzel befejeztem a megbízható beszédet és ismeretet
az Igazságról. A következőkben az emberek vélekedéseit
ismerd meg, miközben szavaim csalárd rendjét hallgatod!
Mert eltökélték, hogy két formát neveznek meg,
melyek közül egyet [a másik nélkül| nem lehet megnevezni. (Ebben
tévednek.)

És alakra ellentétesekként különböztették meg őket, és jegyeket
tulajdonítottak nekik,
egymástól elkülönítetteket. Egyfelől a láng éteri tüzét,
amely szelíd, nagyon lágy, önmagával mindenfelé azonos,
a másikkal pedig nem azonos. De azt a másikat is, önmagában véve,
amazzal ellentétesen, a sötét éjszakát, ezt a sűrű és súlyos alakot.

Ezt az egész, valószínűnek tűnő elrendezést elmondom neked,
hogy soha győzelmet ne vegyen rajtad a halandók valamely
véleménye

 

 

"A két farkas "

 
9.
Minthogy minden fénynek és éjnek neveztetik,
és ami az ő tulajdonságaiknak megfelel, az jutott névként ezeknek
és azoknak,
minden ugyanúgy tele van fénnyel és láthatatlan éjszakával,
melyek egyenlőek, mivel nincs semmi, ami kettejük közül egyikben
ne részesülne.

10.
Meg fogod ismerni az aithér születését és az aithérban levő összes
Jegyet és a Nap tiszta, világosan fénylő
fáklyájának pusztító munkáit, és hogy ezek honnan erednek,
meg fogod érteni a kerek szemű, körbejáró Hold munkáit és születését, meg fogod ismerni a kétoldalt körbevevő eget
S azt, hogy honnan keletkezett és hogyan kötötte gúzsba Ananke,
hogy tartsa a csillagok határát,

 

11.
A Föld, a Nap meg a Hold

a mindennel közös] aithér és az égi Tejút, a a legfelső Olümposz
és a csillagok meleg ereje hogyan serkent
keletkezni.

12.
Mert a szűkebbek telítve voltak vegyítetlen tűzzel,
a mellettük lévők vegyítetlen éjszakával, de közibük ront illő rész
a lángból,
ezek közepén pedig a daimón, aki mindent kormányoz,
Mert az iszonyatos szülés és keveredés minden ügye felett ö uralkodik 

küldve a hímnek nőstényt, hogy keveredjenek, és fordítva megint,
hímet a nősténynek.

13.
Legelsőnek az istenek közül Erószt eszelte ki...

 
13a.
Föld körül járó, ...éjben rejtőző (fény)...

14.

Éjjel világító, Föld körül bolygó idegen fény...

15.
Mindig a Nap sugarai felé néző...

15a.
( Parmenidész a költeményében vízben gyökerezőnek mondja a földet. )

16.
Mert amilyen a sokat bolygó tagok mindenkori keveréke,
olyan állapotban van az emberekben a gondolkodás. Mert ugyanaz
gondolkodik az emberekben: a test természete
mindegyikükben és az összesben. Mert a túlsúlyban lévő a gondolat.

17.
Jobbra a fiúkat, balra a lányokat...

18.
Midőn az asszony és a férfi összekeveri szerelem magját, 

az erő, mely a vénákban a különböző vérből alakít,
jól formált testeket alkot, ha jó arányú.

Ám ha a magok összekeveredése után harcolnak egymással az erők,
és nem alkotnak egyet a testben, ahol a keverék van, akkor dühöngve
kettős maggal sújtják a születőnek nemét."
( Steiger Kornél, Permenidész & Empedoklész, Töredékek )

 

 

 George Thomson szerintem rosszul értelmezi a szöveget. Így ír: 

 

"Az igazság az, hogy semmi más nem létezik, mint a fény, amely csupán a "van" másik neve." ( George Thomson, Az első filozófusok, 310 )

 

Vagy ahogy Empedoklész megállapítja:

 

"Szeretet gyakran szétválaszt, a Viszály pedig egyesít." ( Empedoklész, Parafrázisok, 8 )

 

Parmenidész nem azt mondja, hogy csak a fény létezik, a sötétség pedig nem..., hanem, hogy minden egységes, és mindent kitölt mind a kettő. 

Ezért fontos az emberi "szabad akarat" és "teremtő erő". Mivel adott helyen és időben teremthetsz bármit, ami kitölti a "teret", jól gondold meg, mit teremtesz!

Ehhez kell, az "illuzórikus mozgáshoz" a harmadik isten, az Erósz, aki maga a hiány, ami betöltésre vár, a hiány, ami soha sem létezik.

"Tehát Erósz először is valaminek a szerelme, másodsorban, pedig mindig annak, aminek híjával van?

- Igen - mondta." ( Platón, Lakoma, 985 )

 

S minden ha "daimónod" követed - "Mindig a Nap sugarai felé néző..."

 

"Mindig a Nap sugarai felé néző..."

 

 

Ez Ananké..., de akár Erósznak is nevezhetjük.

 

Ezért írhatta a nagy reneszánsz kori mágus és misztikus Ficino: 

 

"Tehát az, ami bennünket az égnek visszaad, nem az ismeret, hanem a szerelem. Mármost az ültetés rendje az égi asztalnál is a szerelem különféle fokozatai szerint igazodik." ( Marsilio Ficino, A szerelemről, avagy magyarázat Platón A lakoma című művéhez, 205 )

"Héroszaimat úgy szerettem, mint molypille a fényt. Kerestem veszélyes közelségüket, és menekültem, és újra kerestem őket." ( Hölderlin )

Ám ez így továbbra is egy olyan "bokatörős" dolog az értelem számára, tényleg csak a szeretet az egyedül járható út. 

https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/oda-is-keszulok.html

 

"És mindhalálig egy az út,
Mely égbe visz, vagy porba sújt!"

"A poklok vésze vár ott,
De társad én leszek!
Így minden földi bajt,
A szívünk győz le majd! ( Mozart, Varázsfuvola )

 

"És mindhalálig egy az út,
Mely égbe visz, vagy porba sújt!"

( folyt. köv. ) 

 

"...hova vágy csak elérhet" ( ίππος ται με φéρουσίν ) II / 2. ~ amelyen a mit sem tudó halandók tévelyegnek, a kétfejűek

"Non est tempus..."

"Minden, amit el lehet képzelni, az valóságos." ( Picasso )

 

 

 

 "Az igazság szabaddá tesz benneteket", - mondja Jézus, ezt nem ismerik a kétfejűek; beszéljük most erről először.

„Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.” ( Jn 8,31-32 )

Határozott beszéd, létezik hát bizonyosság.  

Egy gyerek például sosem fikció a szülei számára, hanem hús és vér emberpalánta, akiért felelősségünk van. 

Valahogy így:

 

 

Nincs is erről mit vitatkozni.

Gyorsan meg is van a válasz, ami egyszínű. S már szabadok is vagyunk. A szeretet és a belőle fakadó felelősség szabaddá tett bennünket, Jézusnak igaza volt.


Az Igazságról:


"Ám azt is meg fogod tanulni, miként szükségszerű, hogy a minden által mindent átható jelenségek valóságosak legyenek.
 
2.

Nos, én elmondom, te meg fogadd be a szót, miután meghallottad,
melyek a kutatásnak azok az egyedüli útjai, amelyek elgondolhatók.
Az egyik, hogy: létezik és hogy nincs nemlétezés.
Ez a bizonyosság ösvénye (mert az Igazságot követi)
A másik, hogy: nem létezik és kell lennie nemlétezésnek.
Azt mondom neked, ez az ösvény teljességgel kutathatatlan,
mert meg sem ismerheted a nemlétezőt (mivel nem lehetséges)
és ki sem mondhatod.

3.

Mert ugyanaz a gondolkodás és a létezés.

4.

Nézd, a gondolkodás számára a távol állók ugyanúgy
szilárdan közeliek,
mert (a gondolkodás) nem vágja szét a létezőnek a létezővel való
összefüggését
sem (úgy, hogy) mindenfelé a kozmosz rendje szerint
teljesen szétvágott (legyen),
sem úgy, hogy ily módon] összeállított (legyen)

5.

Közös az,
ahonnan elindulok: ugyanoda érkezem,

6.

Ami kimondható és elgondolható, annak léteznie kell. Mert van
létezés
és nincs, ami nem létezik. Arra intelek, fontold ezt meg.
Mert először a kutatásnak ettől az útjától óvlak,
azután még attól, amelyen a mit sem tudó halandók
tévelyegnek, a kétfejűek: mert tanácstalanság
kormányozza keblükben a tévelygő gondolkodást, így sodródnak,
süket és vak, megigézett, különbséget tenni nem képes népség,
akik a létezést és a nemlétezést ugyanannak tartják
és nem ugyanannak, [akik számára] mindenben van fordított ösvény.

 

 

ἀμφίσβαινα

7.

Mert sohasem fogod kikényszeríteni azt, hogy a nemlétezők
létezzenek,
hanem a kutatásnak ettől az útjától tartsd távol az ismeretet,
és ne kényszerítsen a sokszor tapasztalt szokás erre az útra,
hogy nem látó szemet, csengő fület használj
és nyelvet.  
Logosszal ítéld a sokat vitatott érvet,
amelyet mondottam.


8.

Egyetlen út-szó
marad még, hogy: van.
Ezen igen sok a jegy,
mivel nem-született, romolhatatlan,
egész, egyetlen, rendületlen és teljes.
Soha nem volt, nem lesz, mivel most teljességgel van,
egy, folytonos.
Mert miféle kezdetét tudnád kinyomozni,
hogyan és honnan növekedett volna? Nem fogom megengedni, hogy
a nemlétezőből
mondd vagy gondold keletkezését, mert nem gondolható el és nem
mondható,
hogy nem létezik. És miféle szükség serkentette volna,
hogy a nemlétezőből, előbb vagy később kezdődve, növekedjék?
Így hát vagy teljesen kell léteznie, vagy sehogy.
És a meggyőződés ereje sem fogja soha megengedni, hogy a létezőből
valami más keletkezzék.
Ezért sem keletkezni,
sem pusztulni nem engedi Diké, megeresztve bilincsét,
hanem fogva tartja.
 
A döntés ezzel kapcsolatban ebben áll:
létezik, vagy nem létezik. Ezzel el van döntve, ahogyan szükséges,
hogy az egyiket mint elgondolhatatlant, megnevezhetetlent
el kell hagynunk (mert nem igaz út), a másik létezik és valódi
És hogyan léteznék ezután a létező? Hogyan keletkeznék?
Mert ha keletkezett, nem létezik, s akkor sem, ha ezután akarna
keletkezni. Így hát kialszik a keletkezés és nincs tudás a pusztulásról,
Nem is osztható, mert teljesen egyenletesen van,
nem jobban az egyik irányban, ami akadályozná összefüggését,
sem kevésbé, teljesen tele van a létezővel,
így teljes egészében összefüggő, mert a létező érinti a létezőt.
Aztán mozdulatlan, a hatalmas kötelékek határaiban
kezdet és megszűnés nélküli, mivel a keletkezés és a pusztulás
nagyon messzire űzettek, eltaszította őket az igaz bizonyosság.
Ugyanaz ugyanabban maradván önmagában nyugszik,
s így Szilárdan ugyanott marad, mert a hatalmas Ananké
a határ kötelékeiben tartja, mely kétfelől körülzárja,
Ezért nem illik a létezőhöz, hogy ne legyen teljes,
mert nincs hiánya, ami ha volna, mindene hiányoznék.
Ugyanaz a gondolkodás és ami végett a gondolat van,
mert a létező nélkül, amelyben kifejeződött,
nem találod a gondolatot; mert nincs és nem lesz semmi
a létezőn kívül, mivel azt a Moira megkötözte,
hogy egész és mozdulatlan legyen. Így [puszta] nevek azok,
amelyeket a halandók alkottak maguknak, igaznak vélve ezeket;
a keletkezés és a pusztulás, a létezés és a nemlétezés,
a helyváltoztatás és a csillámló szín cserélődése.
Aztán, mivel van szélső határa, teljes
mindenfelől, jól kerekített gömb tömegéhez hasonlatos,
közepétől mindenfelé egyenlő. Mert nem lehet nagyobb
vagy kisebb a létezés itt vagy ott.
Mert nemlétező sincs, amely megakadályozhatná, hogy egyesüljön
a hasonlóval; és nem is olyan a létező, hogy
itt inkább, ott kevésbé volna az, mivel teljesen ép.

Mert önmagával mindenfelől egyenlő, egyformán találkozik
határaival. ( Steiger Kornél, Permenidész & Empedoklész, Parmenidész, Töredékek )

 

 

 

Három istenről olvasunk, elsősorban Ananké-ról és Diké-ről. 

 

A Szükségszerűség és az Igazság teremti és tartja egyben a világot. Ennek a világnak legfőbb tulajdonsága, mint Isten neve: "Vagyok". S ezek alapvető attribútumai, könyörület és igazságosság.

 

Ám mozog..., ez szinte értelmezhetetlen.

 

Az emberi értelem próbálja is megérteni..., s mivel természete és evolúciós eredete miatt fegyver-természetű, ellenpólusokban gondolkodik.

 

Jogosnak tűnik tehát a zsidók ellenvetése, miért küzdenének az "Istenismeretért", a "Logos"-szal való ítélkezés jogáért vagy képességéért, ha úgyis elérhetetlen értelmünk számára.

Valahogy így: 

 

( folyt. köv. )

"...hova vágy csak elérhet" ( ίππος ται με φéρουσίν ) II./1. ~ előre a nagyhírű úton:

"Non est tempus..."

"Minden, amit el lehet képzelni, az valóságos."

Visszatérünk az alapkérdéshez..., a világ sokféleség vagy egy?

 

A főcím Aggeus próféta könyvéből való, ezt válaszolják a zsidók Aggeus templom építésre vonatkozó sürgetésére.., nincs rá időnk...

 

Az alcím Picasso-é..., bármi valóságos lehet, de szükséges-e végtelen sokféleség a végső valóság megértéséhez?

S járható-e ez az út? 

 1.

 

"Kancáim, melyek elvisznek, hova vágy csak elérhet

vittek, amint nekivágtak, előre a nagyhírű úton:

 

 

"Úrnőnkén, aki mindenen át vezetője a bölcsnek." (Parmenidész, Tankölteményének bevezetője, Görög költők antológiája, 194, ford. Marticskó József ) 

 

A bölcsesség úrnőjének útjáról van szó..., Diké-é.

"Ott jártam, mivel ott vittek tovahajtva kocsimmal

jófejű kancáim, s szüzek adtak irányt az utamnak.

Sípszerű hangot adott a csapágy furatában a tengely,

s áttüzesedve szorult két örvénylő kerekében

kétoldalt, amidőn - elhagyva az Éj birodalmát -

ott termettek a Heliaszok, fölemelve kezükkel

fátylukat arcukról, hogy a fényre vezessenek engem.

Ott van az égi kapu, hol az Éj meg a Nappal is átjár,

sziklaküszöb s boltív köti kétfelül egybe a félfát,

éteriek s két nagy kapuszárny fedi köztük a nyílást,

s kulcsuk a sokfenyítékű Diké keze váltja a zárban.

Ám a szüzek szelíd érvekkel meggyőzve az úrnőt,

rávették okosan, hogy félretaszítsa előttük

nyomban a zár reteszét: mire felpattantak a szárnyak,

megnyitván a nyílást, ahogy ércművű tengelyeikkel

kölesönösen megfordultak küszöbük furatában,

pántokkal s szögecsekkel együtt; s lám köztük az úton

nyomba be is vitték kocsimat s kancáim a szüzek."( Parmenidész, Tankölteményének bevezetője, Görög költők antológiája, 194, ford. Marticskó József )

 

 

Csak el kell menni a díjért... ( https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/csak-el-kell-menni-dijert.html )

 

Ennek legegyszerűbb  módja a tanulás-olvasás:

"Tanulni valamit nagyon jó élvezet - és valamit igazán tudni, a jóérzés forrása." ( Novalis )

 

Átmelegszünk tőle. Ovidius ezt így magyarázza:

 

"Isten lakozik bennünk, s amikor megmozdul, átforrósodunk."

 

"Jó szívvel fogadott be Diké s megfogva kezével

jobb kezem, ekképp szólt és így intézte beszédét: 

Isteni útmutatók vezetettje, te ifjú, ki végre 

íme e kancákkal, kik visznek, a házam elérted: 

 

Üdvözlégy! hisz a jog s az igaz vezetett - nem a balsors -

errefelé, s oly messze van innen az emberek útja!

  

 

 

Most pedig érts meg hát íme mindent: mind a kerekded 

színigaz állhatatos szíve-mélyét, mind a halandók

nézeteit, mikben soha sincs színigaz bizonyosság..." (Parmenidész, Tankölteményének bevezetője, Görög költők antológiája, 194, ford. Marticskó József ) 

 

Eddig tart Parmenidész Töredékeinek bevezetője..., ezt sokan ismerik, a "művész" belső és külső kiválasztottságáról szól és a küldetés vagy ahogy tetszik hivatás céljáról és természetéről. 

 

Bizonyosságot hozni az embereknek, bizonyosságot a "Kétfejűeknek".

, akikben soha sincsen színigaz bizonyosság.

 

Erről mi is sokat beszéltünk eddig, ám a folytatás legalább ennyire figyelemreméltó.

Mert akkor lesz a világ szép, ha már mindenki jönni fog, s nem  menni.

Ám ezt is leszögeztük már.

 

Sőt, a legelső blog-bejegyzés ennek ránk vonatkozó szabályairól beszélt. 

A mozgásról, mely általános..., általános a mi számunkra; a mozgás, amit az Erósz, a "hiány" ( ~ Platón ) hajt.

"Gyökössy Endre ír C. G. Jung "alulról nyitott" rendszeréről, nincs állás, a mozgás általános; ha megszűnik a "szemlélődés, a kontempláció"; átveszi a helyét a "meditare", a belső középpont keresése, az "alászállás"!"

 

(https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/vocatus-atque-non-vocatus-deus-aderit.html?spref=tw)

 

 

Ám Parmenidész megosztja velünk, a titkot, hogy néz ki a világ Istenben, Istenből nézve. Milyen lesz onnan "visszajönni"!

Nem véletlenül mondják a szakértők, a Hérakleitosz-Parmenidész szembeállítás teljesen tudománytalan, ugyanis nem csak hogy nem volt kapcsolat köztük, de véleményem szerint nem is egyenértékű a két rendszer, ahogy a teremtmény sem mérheti magát a Teremtőjéhez.

 

A nagyobb kérdez, a kisebb válaszol. Nem fordítva!

 

( folyt. köv. )