"...hova vágy csak elérhet" ( ίππος ται με φéρουσίν ) II./1. ~ előre a nagyhírű úton:

"Non est tempus..."

"Minden, amit el lehet képzelni, az valóságos."

Visszatérünk az alapkérdéshez..., a világ sokféleség vagy egy?

 

A főcím Aggeus próféta könyvéből való, ezt válaszolják a zsidók Aggeus templom építésre vonatkozó sürgetésére.., nincs rá időnk...

 

Az alcím Picasso-é..., bármi valóságos lehet, de szükséges-e végtelen sokféleség a végső valóság megértéséhez?

S járható-e ez az út? 

 1.

 

"Kancáim, melyek elvisznek, hova vágy csak elérhet

vittek, amint nekivágtak, előre a nagyhírű úton:

 

 

"Úrnőnkén, aki mindenen át vezetője a bölcsnek." (Parmenidész, Tankölteményének bevezetője, Görög költők antológiája, 194, ford. Marticskó József ) 

 

A bölcsesség úrnőjének útjáról van szó..., Diké-é.

"Ott jártam, mivel ott vittek tovahajtva kocsimmal

jófejű kancáim, s szüzek adtak irányt az utamnak.

Sípszerű hangot adott a csapágy furatában a tengely,

s áttüzesedve szorult két örvénylő kerekében

kétoldalt, amidőn - elhagyva az Éj birodalmát -

ott termettek a Heliaszok, fölemelve kezükkel

fátylukat arcukról, hogy a fényre vezessenek engem.

Ott van az égi kapu, hol az Éj meg a Nappal is átjár,

sziklaküszöb s boltív köti kétfelül egybe a félfát,

éteriek s két nagy kapuszárny fedi köztük a nyílást,

s kulcsuk a sokfenyítékű Diké keze váltja a zárban.

Ám a szüzek szelíd érvekkel meggyőzve az úrnőt,

rávették okosan, hogy félretaszítsa előttük

nyomban a zár reteszét: mire felpattantak a szárnyak,

megnyitván a nyílást, ahogy ércművű tengelyeikkel

kölesönösen megfordultak küszöbük furatában,

pántokkal s szögecsekkel együtt; s lám köztük az úton

nyomba be is vitték kocsimat s kancáim a szüzek."( Parmenidész, Tankölteményének bevezetője, Görög költők antológiája, 194, ford. Marticskó József )

 

 

Csak el kell menni a díjért... ( https://boatswain69.blogspot.com/2020/10/csak-el-kell-menni-dijert.html )

 

Ennek legegyszerűbb  módja a tanulás-olvasás:

"Tanulni valamit nagyon jó élvezet - és valamit igazán tudni, a jóérzés forrása." ( Novalis )

 

Átmelegszünk tőle. Ovidius ezt így magyarázza:

 

"Isten lakozik bennünk, s amikor megmozdul, átforrósodunk."

 

"Jó szívvel fogadott be Diké s megfogva kezével

jobb kezem, ekképp szólt és így intézte beszédét: 

Isteni útmutatók vezetettje, te ifjú, ki végre 

íme e kancákkal, kik visznek, a házam elérted: 

 

Üdvözlégy! hisz a jog s az igaz vezetett - nem a balsors -

errefelé, s oly messze van innen az emberek útja!

  

 

 

Most pedig érts meg hát íme mindent: mind a kerekded 

színigaz állhatatos szíve-mélyét, mind a halandók

nézeteit, mikben soha sincs színigaz bizonyosság..." (Parmenidész, Tankölteményének bevezetője, Görög költők antológiája, 194, ford. Marticskó József ) 

 

Eddig tart Parmenidész Töredékeinek bevezetője..., ezt sokan ismerik, a "művész" belső és külső kiválasztottságáról szól és a küldetés vagy ahogy tetszik hivatás céljáról és természetéről. 

 

Bizonyosságot hozni az embereknek, bizonyosságot a "Kétfejűeknek".

, akikben soha sincsen színigaz bizonyosság.

 

Erről mi is sokat beszéltünk eddig, ám a folytatás legalább ennyire figyelemreméltó.

Mert akkor lesz a világ szép, ha már mindenki jönni fog, s nem  menni.

Ám ezt is leszögeztük már.

 

Sőt, a legelső blog-bejegyzés ennek ránk vonatkozó szabályairól beszélt. 

A mozgásról, mely általános..., általános a mi számunkra; a mozgás, amit az Erósz, a "hiány" ( ~ Platón ) hajt.

"Gyökössy Endre ír C. G. Jung "alulról nyitott" rendszeréről, nincs állás, a mozgás általános; ha megszűnik a "szemlélődés, a kontempláció"; átveszi a helyét a "meditare", a belső középpont keresése, az "alászállás"!"

 

(https://boatswain69.blogspot.com/2020/07/vocatus-atque-non-vocatus-deus-aderit.html?spref=tw)

 

 

Ám Parmenidész megosztja velünk, a titkot, hogy néz ki a világ Istenben, Istenből nézve. Milyen lesz onnan "visszajönni"!

Nem véletlenül mondják a szakértők, a Hérakleitosz-Parmenidész szembeállítás teljesen tudománytalan, ugyanis nem csak hogy nem volt kapcsolat köztük, de véleményem szerint nem is egyenértékű a két rendszer, ahogy a teremtmény sem mérheti magát a Teremtőjéhez.

 

A nagyobb kérdez, a kisebb válaszol. Nem fordítva!

 

( folyt. köv. )