Kiemelt bejegyzés

Ha férfi lenne, nagyságuknak és dicsőségüknek örvendezne. / Mért adunk hálát: eldalolom.

"A Kegyelem vezeti a táncot. Fuvolázni vágyom, mind táncoljatok. Jajdulni vágyom, mind jajongjatok . A Nyolc dicséret énekel velünk...

2024-05-11

Elégia I. ( Limbo ) ~ "Csónakon ültem egy hajnalon, ünnep reggeli fényben..." / "Itt az idő, horgonyt felszedjetek, a fény, az élet atyja hazahívott."

 "Bölcs közöny és egyedüllét vert aranyát viselem páncélnak e szolgavilágban."

 

 
"Ballag a vándor s már a piros falu képe hanyatlik
Háta mögött s fel-felragyog. A sürü lombokon át mint
Szűrőn ér le a földre a nap. Két víg utitársként
Játszik a vándor előtt is, után is a fény meg az árnyék.
Vége a nyárnak, száll a levél már. Nézd csak a tájat,
Még szines és melegen mosolyog, de mögötte suhan már
Csontos testtel az ősz. Szomorúan ballag a vándor,
Felragyog a letünő napfényben a kis falu, melyből
Indul a vándor, amerre talán embert se talál majd,
Csak komor, őszi vidéket, ahol fakuló erdők közt
Setteng, búvik az őszi vadállat, a farkas, az őzek,
Illan a lompos róka a sápadt dombokon át, és
Leng lebegőn felhőboritott hegyeink fölött a sas.
Majd az utolsó, gyenge levél elhagyja a fákat,
S a hulló falevél fanyar illata száll fel az égre,
Hervatag illata hívja a vándort s várja a sziklás
Távoli, téli hegyek között a hideg és fenyegetve
Látszik a hóboritotta vidék ragyogása, amellyel
A vándort a magány üdvözli s a hallgatásnak
Bölcs közönyét árasztja a téliesen ragyogó táj.
Igy ballagva megálltam a Lánchidon én is a multkor,
Langy augusztusi éjszaka. Égtek a fények. A város
Ott ragyogott körülöttem. Felvillantak a fények a vízen
S a Duna oly melegen csobogott. Hogyan értem a hídra,
Nem tudom én már. Egymagam ültem a távoli kocsma
Mélyén, ott ittam boromat egyedül, sürü bánat
S méla tünődés volt mulatótársam meg a holdfény,
Mely boromat simogatta ezüstös, halk mosolyával.
Igy álltam egyedül, te se voltál, kedvesem, ott, hogy
Szép mosolyoddal rám boritottad volna a lomha,
Gyáva felejtést, gyönge futást a sorsom elől, mely
Nem derüsen ragyogó, csak a bölcs közöny és egyedüllét
Vert aranyát viselem páncélnak e szolgavilágban." ( Vas István, Elégia ) 
 
https://boatswain69.blogspot.com/2023/06/manicheusok-i-there-is-none-that-can.html
https://boatswain2.blogspot.com/2023/12/66-es-fenykoszoru-lett-az-o-fejen.html 
https://boatswain69.blogspot.com/2022/11/az-alvilag-homalyaban-mindegyik.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/11/az-alvilag-homalyaban-mindegyik_19.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/11/az-alvilag-homalyaban-mindegyik_20.html
https://boatswain69.blogspot.com/2022/12/gnosztikus-irodalom-xlviii-v-xxiii-1.html
https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/i-holderlin-12-az-elet-elomozditasa.html
https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/gnosztikus-irodalom-xcv-liv-fenykapu-1.html
https://boatswain69.blogspot.com/2023/01/gnosztikus-irodalom-xcvi-lv-fenykapu-2.html
https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/az-ut-felfele-es-lefele-ugyanaz-alszom.html
 
 
"Itt az idő, horgonyt felszedjetek,
a fény, az élet atyja hazahívott."
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése