ΔΑΙΜΟΝ ~ „A gyász az igazi tanítás, ahol pedig nincs gyász, ott az ember nem tudja magát megőrizni."

 „Ha egy ember erejét megfeszítve dolgozik valamin, valahányszor szüksége van rá, megtalálja." 

 

 

 
"Egy testvér azt mondta Péter abbának, Lớt abba tanítványának: 

"Amikor kunyhómban vagyok, lelkem békében van, de ha meglátogat egy testvér, és a külső dolgokról beszél nekem, lelkem felkavarodik." 

Péter abba azt mondta: „Lót abba azt mondta: "Kulcsod nyitja az ajtómat." 

A testvér azt mondta az öregnek: "Mit jelent ez a mondat?" 

Az öreg így szólt: 

"Ha valaki meglátogat, azt mondd neki: "Hogy vagy? Honnan jössz? Hogy vannak a testvérek? Elfogadnak-e téged vagy sem?" S akkor kinyitod a testvér ajtaját, s azt hallod, amit nem akarsz."

Erre így szólt: „Ez így van. Mit tegyen hát az ember, ha eljön hozzá egy testvér?" 

Azt azt mondta az öreg: 

"A gyász az igazi tanítás, ahol pedig nincs gyász, ott az ember nem tudja magát megőrizni."

 Így szólt a testvér: "Amikor a kunyhóban vagyok, velem van a gyász, de ha eljön valaki hozzám, vagy kimegyek a kunyhóból, már nem találom meg." 

Erre azt mondta az Öreg: 

"Még sosem vetette alá magát neked, csak használod. Hiszen meg van írva a törvényben: "Ha héber rabszolgát vásárolsz, hat évig szolgáljon neked. A hetedik évben szabadon kell bocsátanod. Ha feleséget adsz neki, és gyermekeket szül házadban, és nem akar elmenni felesége és gyermekei miatt, állítsd az ajtófélfához, fúrd át fülét egy árral, s legyen mindenkorra rabszolga." (Kiv 21,24.56). 

Azt mondta a testvér: "Mit jelent ez a beszéd?"

Az öreg így szólt: 

"Ha egy ember erejét megfeszítve dolgozik valamin, valahányszor szüksége van rá, megtalálja." 

Azt mondta neki a testvér: "Légy szíves, magyarázd el ezt nekem!" 

Az öreg így szólt: "A törvénytelen fiú sem marad rabszolgasorban, a törvényes fiú viszont el sem hagyja az apját." ( A szent öregek könyve, Poinioszi Péter 783, (2.) 282 )

 

A pálca nem törhető el..., s Ariel sem "ereszthető szélnek".

"Tudd meg, ha nem tudod:
Furcsa víz az élet,
Örömet s bánatot
Ültet partszegélynek.
S bármely parton ballagsz,
Úgy fordul utánad,
Hogy túl van az öröm,
S innen van a bánat." ( Falu Tamás, Két part, 1934. ápr. 30. )

https://boatswain69.blogspot.com/2021/11/a-belso-lenyeget-vettem-at-viii.html 

https://boatswain69.blogspot.com/2023/05/egy-titkos-lepcson-alruhaban-xi.html

"Ha egy ember erejét megfeszítve dolgozik valamin, valahányszor szüksége van rá, megtalálja."

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/a-rossz-lovesnek-is-megvan-az-ertelme.html

„Poimén, még élsz?"

"Így te is, ha üdvözülni akarsz, legyél halott!"

 

 

"Egyszer Paésziosz, Poimén abba testvére kapcsolatba került néhány emberrel, aki a kunyhóján kívül lakott. Poimén abbának azonban nem tetszett ez, felkelt hát, és Ammónasz abbához futott, s azt mondta neki:

„Paésziosz, a testvérem kapcsolatot tart néhány emberrel, és ez engem nem hagy nyugodni!"

 Azt mondta neki Ammónasz abba: 

"Poimén, még élsz? Menj, ülj le a kunyhódban, s tedd fel szívedben, hogy már egy éve a sírban vagy!" ( A szent öregek könyve, Poimén, 576. (2.) )

"Egyszer a környék papjai abba a monostorba jöttek, ahol Poimén abba élt. Bement hozzá  Anub abba, és azt mondta neki:

„Hívjuk ide ma a papokat!" 

És bár sokáig állt ott, az atya nem válaszolt neki. Erre szomorúan kiment. A mellette ülők így szóltak hozzá: 

"Abba, miért nem válaszoltál neki?" 

Azt mondta nekik Poimén abba: 

„Nem az én dolgom, hiszen meghaltam, a halott pedig nem beszél." [Nehogy azt gondolják rólam, hogy itt élek köztük.]" ( A szent öregek könyve, Poimén, 577. (3.) 239 )

 

"Egy testvér meglátogatta Egyiptomi Makáriosz abbát, és kérte: 

"Atya, mondj egy igét, hogyan üdvözüljek!"

Azt mondta az öreg: „Menj a sírokhoz, és gyalázd a halottakat!" 

A testvér elment, és szitkokat meg köveket zúdított rájuk. Visszatértekor aztán elmondta ezt az öregnek, az pedig azt mondta: 

„Semmit sem mondtak ők neked?" 

Azt válaszolta: 

"Semmit sem." 

Az öreg így szólt hozzá: 

„Menj holnap vissza, és dicsérd őket!" 

Erre elment a testvér, dicsérte Őket, és azt mondta:

"Ti apostolok, szentek és igazak!" 

Visszatért az öreghez, és mondta: 

„Dicsértem őket."

Ő így szólt hozzá: 

„Semmit sem válaszoltak neked?" 

A testvér azt mondta: 

"Semmit sem."

Erre azt mondta neki az öreg: 

"Te tudod, hogy mennyire gyaláztad őket, ők pedig semmit sem válaszoltak, és mennyire dicsérted őket, ők pedig semmit sem mondtak neked. Így te is, ha üdvözülni akarsz, legyél halott! Sem az emberek becsmérlésével, sem dicsőítésükkel ne törődj, pontosan úgy, mint a halottak! Így üdvözülhetsz." ( A szent öregek könyve, Makáriosz , 476, (23.) 198-199 )

 

 "Oda már minden varázsom, ami erőm van, sajátom; s az nem sok: hát döntsétek el, hogy maradjak, vagy menjek el (...)" ( Shakespeare, Vihar, Epilógus )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/a-rossz-lovesnek-is-megvan-az-ertelme.html

 

"Ha beszélsz, nyugtod van?"

 "Ha csöndes életmódot akarsz folytatni, menj be a pusztaságba!"

 

 

"Egy testvér azt mondta Poimén abbának: 

"Ha látok valamit, akarod, hogy elmondjam?" 

Az öreg azt monda neki: "Írva áll: "Aki azelőtt válaszol, hogy hallott volna, annak ez ostobaság és szégyen." (Péld 18,13) Ha megkérdeznek, mondd; ha nem, hallgass!"

 

 "József abba így szólt Nisztheróosz abbához: 

„Mit tegyek nyelvemmel, mivel nem tudom féken tartani?"

Erre megkérdezte őt az öreg: 

"Ha beszélsz, nyugtod van?" 

Azt mondta: "Nem." 

Erre azt mondta az öreg: "Ha nincs nyugtod, akkor miért beszélsz? Inkább hallgass! És ha esetleg beszélgetésre kerül sor, úgy inkább sokat hallgass, minthogy sokat beszélj." ( A szent öregek könyve, Poimén, 619. (45.), 253 )

 

"Ismét ő mondta: „Bármilyen csapás fölött, amely rád tör, a győzelem: a hallgatás." ( A szent öregek könyve, Poimén, 611. (37.), 251 )

 "Azt mondta Mózes abba Makáriosz abbának Szkétiszben: 

„Csöndes életmódot szeretnék folytatni, de abba, a csöndes életmódot nem hagyják a testvérek.  

Azt mondta erre Makáriosz:  

"Látom, a természeted puha, nem tudsz nemet mondani. Ha csöndes életmódot akarsz folytatni, menj be a pusztaságba, Petrába, és ott megtalálod a csöndességet."

 Így is tett, és meg is nyugodott." ( A szent öregek könyve, Makáriosz, 475. (22.), 198 )

 

 

"Menj be a pusztaságba, és ott megtalálod a csöndességet."