A bolond próféta III. ( Salvator Rosa ) - első "D" ( Dilettantizmus )

 "Csunya bőkezüség - ingyen adta oda!"

 Dilettánsok kora

"Azok a szegények, akik csak a maguk szánalmas kontármunkáját ismerik, akik csak a szükség kényszerének engednek és megvetik a géniuszt, és nem tisztelnek téged természet gyermeki léte - félhetnek a haláltól. Világukká - igájuk vált; nem ismernek jobbat szolgamunkájuknál; visszariadnak attól az isteni szabadságtól, amelyet a halál
ád nekünk!" ( Hölderlin, Hüperion, 240 )

"ahol a nép a szépet szereti, ahol tiszteli művészeiben a géniuszt, ott egy mindenható lélek éltető árama lebeg, (...)" ( Hölderlin, Hüperion, 249 )

 

 

Hogy is fogalmaztunk egy korábbi bejegyzésünkben?

"Ha majom is festhet..., vagy még a művész sem..., az nem kívánatos állapot."
 Most mindkettő egyszerre van, aki valóban tud..., annak nem szabad, s aki nem tud azt bátorítják..., "mutáns légy büszke".

Csak a majom festhet!

 

 

 https://boatswain69.blogspot.com/2020/08/s-tanar-nem-lazad-fel.html

S a dilettáns tudja, nagyon jól tudja hogy ő csak egy dilettáns ezért harsányan pózol és felettébb agresszív, de attól még nem művész, de a valódi művészek és a művészet nagy ellensége.

 "Manapság mindenki festő akar lenni,
Hogyha nincs is hozzá tudománya semmi,
Metrodorus festőt bölcsnek hítták hajdan:
Tudott ő színezni - s segítni a bajban.
Apollodor nem csak művész nevet szerzett,
Tudott ő írni is szépen ömlő verset.

Bezzeg most ecsettel sokan lótnak-futnak,
A kik Isten engem! olvasni se' tudnak,
Pedig a ki festő, sokféléhez értsen:
Bármint töri magát, nem ér az célt még sem,"( Salvator Rosa, Festészetről, Olasz költőkből, 94-97 )

 

"Gyakran kell, hogy még az olyat is lefesse.
A mi csak lehetne, de minek nincs teste."

"Akinek a könyvre nincsen semmi gondja: "Vak a színről !..."-már a példabeszéd mondja."( Salvator Rosa, Festészetről, Olasz költőkből, 94-97 )

 

Aki nem tud tanítvány lenni..., mester sem lesz soha...

"Minden mit észlelni s megérteni lehet,
A mi csak betölti a nagy természetet:
Mindez a festőnek alkalmatos tárgya,
S tetszik, ha üdén a nézők elé tárja.
Gyakran kell, hogy még az olyat is lefesse.
A mi csak lehetne, de minek nincs teste.
Tudja hát azért a népek történetét,
Tudja, mi a való, mi a mesebeszéd;" ( Salvator Rosa, Festészetről, Olasz költőkből, 94-97 )

 

 

Igaz és hamis megkülönböztetése..., ó milyen felháborító; az egy Igazságról beszélünk már megint, semmi relativizáció.

 
"Különben olyat tesz, mint az az egyszeri,
A ki mikor Évát akarta festeni,
Azért, hogy sehogy se legyen majd megsértve
Jámbor embereknek szűzies szemérme,
Uccu, festett néki gyönyörű palástot -
Azon át oszt' senki mi csúnyát se' látott!" ( Salvator Rosa, Festészetről, Olasz költőkből, 94-97 )

 

Semmi "LMBTQ", "BLM" meg "Critical Race Thory" stb. ; "csak senki meg ne sértődjön"  hozzállás. 

"Ne emeljünk emlékoszlopokat. Mindent el kell égetni. Csak a tűz ragyog, csak a tűz tiszta." ( Ray Bradbury: Fahrenheit 451 )

https://boatswain69.blogspot.com/2020/09/minel-tobb-sport-zsivaj-tarsas-elet.html

"Harcolj a káosz ellen!"

"– Az összeomlás a következő: ha én ahelyett, hogy minden este operálnék, karénekelek a lakásomon, akkor nálam beköszönt az összeomlás. Ha bemegyek a vécébe, és – már megbocsásson a kifejezésért – a vécékagyló mellé vizelek, és így fog tenni Zina és Darja Petrovna is, akkor a vécében bekövetkezik az összeomlás.
Következésképpen az összeomlás nem a klozetokban van, hanem a fejekben. Ezért, amikor ezek a baritonok azt kiabálják, hogy „harcolj az összeomlás ellen!” – akkor nevetnem kell. Mert ez azt jelenti, - maguk ellen kellene hogy harcoljanak." ( Bulgakov, Kutyaszív )

 

"Van sok, aki mert no így-úgy pepecselne,
Azt hiszi, hogy de már mester ő kigyelme.
Gondolnák meg pedig jól az istenadták,
S látnák, hogy tudásuk - nem ér meg egy batkát!

 
Pingálnak egész nap dinnyét, tököt, sonkát, / Fazékkal, tepsivel ecsetjüket rontják, / Rajzolnak madarat, virágot és halat -- S azt hiszik, hogy nevük halhatatlan marad." ( Salvator Rosa, Festészetről, Olasz költőkből, 94-97 )

Szinte dől a piktor Róma városából, / A ki azt mindent össze-visszamázol; /
Dehogy is tanulnak, dehogy is vesződnek - / S kikiáltják őket nagynevü festőknek.

 

A prolik a dilettánsokat..., egy fajta. Sértődött mind. A "lájkgyűjtők" hada.

 

"Némelyik baromnál sohse' fest egyebet,
így aztán persze, hogy gyakori az eset:
Nem is néz tükörbe egyik avagy másik -
S lefesti arcképét hűn a csalódásig.
Ilyen csak az ólt, és istállót szereti,
Hej, de már tudós könyv sehogyse' kell neki!
Eltölti a napot, kígyót-békát festve,
Alig hagyja félbe, mikor jön az estve." ( Salvator Rosa, Festészetről, Olasz költőkből, 94-97 )

 

S a lelkiismeretfurdalásosoké, akik majd kompenzálnak, s akik ezen élősködnek.

"Rongyos embereket lepingálni szépen,
Mutatni egy koldust, koldusnőt a képen:
Művelik ezt sokan dicső buzgalommal,
Tudva, hogy festményök elkel majd azonnal,
Mert hát itt közöttünk gazdag urak élnek,
Nem adnak semmit sem eleven szegénynek,
Rá kiáltnak menten: "Eredj, kutya, tőlem!"
Hanem a festettre költekeznek bőven.
Palotákban, biz az régi divat nagyon,
Hamisnak valónál, hogy több becse vagyon." ( Salvator Rosa, Festészetről, Olasz költőkből, 94-97 )

Apelles festményét nyílt helyre kitette, / Hogy aki arra mén, ítéljen felette. / Ő  aztán elrejtve hallgatódzott folyton, / Mi hibát találnak e vagy ama dolgon. / Most mikor ki is van "állítva" valami, / Gáncsot nem akarnak soha se' hallani; / Tapsolás és tömjén - nem vágynak most másra, / Dicsőítő hymnus szívök kívánsága. / Mondja aztán bárki: "Ez itt, az ott hibás!" / Nosza van oszt' akkor dühödt, veszett szidás!"  ( Salvator Rosa, Festészetről, Olasz költőkből, 94-97 )

Mint Utassy József versében:

"Mondom neki: dilettáns vagy! Néz, nem hiszi el. Ketten brunzolunk a klotyón. Hát nem levizel!" ( Utassy József: Önérzet ) 

Trump is kárhoztatja Amerika jelenlegi állapotáért az oktatási rendszert mely az önérzetre épít... 

"Iskoláink ilyeneket már nem tanítanak nekik. Ehelyett jobban törődünk azzal, hogy a gyerekeknek önérzetük legyen, és jól érezzék magukat, mint azzal, hogy felkészítsük őket a valós életre. A politikai korrektség bajnokai foglalták el iskoláinkat, aminek következtében mi meg cserben hagyjuk gyermekeinket. Az ő kudarcuk viszont Amerika kudarcához fog vezetni, ha nem teszünk ez ellen semmit. A pedagógusok amiatt aggódnak, hogy a gyerekek rosszul fogják magukat érezni ha elhasalnak egy vizsgán. Tudják, mitől érzi jól magát egy gyerek? Ha győz." ( Donald J. Trump,  Great Again, Oktatás: Elégtelen, 80-81 )

Csupa ilyen gyereket fogunk kapni..., dilettánsok hadát.

Dilettánsok diktatúráját. ( ~ "proletár diktatúra" ) 

 

"Ki olyan vakmerő, hogy őket megrója?"
Még a keresztvizet is leveszik róla.

 Egy fán született a dölyf és a müvészet,
Olvasunk is erről furcsa kis regéket." ( Salvator Rosa, Festészetről, Olasz költőkből, 94-97 )

 

"– Ellenforradalmi dolgokat mond, Filipp Filippovics, ne adj’ isten, valaki meghallja – jegyezte meg tréfálkozva a harapásos.
– Nincs ebben semmi veszélyes – tiltakozott hevesen Filipp Filippovics – Semmi ellen-
forradalmi. Mellesleg ez is egy olyan szó, amit képtelen vagyok elviselni. Abszolúte nem
lehet tudni, mi rejlik mögötte. Az ördög tudja. Úgyhogy azért mondom: ennek a bizonyos ellenforradalomnak nyoma sincs a szavaimban. Csak józan ész és élettapasztalat van bennük." ( Bulgakov, Kutyaszív )

 

Hogy is írta Chamfort? 

"Van egyfajta gőg amely Isten minden parancsolatát magában foglalja., (...)" ( Chamfort, Aforizmák, Az érzelmekről és szenvedélyekről, 34 )

Ez nem az.

A valódi művész önzetlen, segítőkész, hisz Isten képmása Isten képmásának Isten képmását alkotja.

"Váltakozik harc és béke, (...) csöndes istenarc előtt; (...) kin megtörik a merés." ( Hölderlin, Diotima, 23 )

 

"Parrhasius hitte: Apolló az apja,
S hogy Ő müvészetét Olympustól kapja!
Zeuxis azt mondta: "T'öbbet ér egy képem,
Mint a mennyi kincs van Pactolus vizében!"
Azért a mit festett, nem árulta soha; 

Csunya bőkezüség - ingyen adta oda!" ( Salvator Rosa, Festészetről, Olasz költőkből, 94-97 )

 

Miért kell beszélnünk a dilettantizmusról, Hölderlin elmondja: 

"És ezért félnek annyira a haláltól is, ezért tűrnek el a csigaházéletük kedvéért annyi szégyent, mert nem ismernek nagyobbat összefoldozott tákolmányaiknál.

Ó, Bellarmin, ahol a nép a szépet szereti, ahol tiszteli művészeiben a géniuszt, ott egy mindenható lélek éltető árama lebeg, ott kitárul a szemérmes elme, fölenged az
egyéni bánat, ott minden szív jámbor és nagylelkű és hősöket szül a lelkesedés. Az ilyen nép közt otthonra lelhet minden ember, s az idegen is szívesen időzik. Ahol azonban így megbántják az isteni Természetet és művészeit - ó, ott az élet legszebb kedve odavan, és minden más csillag kívánatosabb a földnél. Ott egyre sivárabbak, kietlenebbek az emberek, akik pedig mind szépnek születtek, növekszik a szolgaság s vele az eldurvulás, a gondokkal együtt nő a részegség, a bőséggel az éhség és a kenyérgond -  minden év áldása átokká válik, és minden isten elmenekül." ( Hölderlin, Hüperion, 249 )

S velük nő a terror..."Az hiszik, hogy a terror segít rajtuk. Nem, kérem, nem segít, bármilyen terror legyen is az: fehér, vörös vagy akár barna! A terror teljesen megbénítja az agyat." ( Bulgakov, Kutyaszív )

"Az hiszik, hogy a terror segít rajtuk."

 

Salvator Rosa fontos karakter logikai menetünkben, legközelebb kiderül, miért....

A bolond próféta II. ~ a jel ( "Pro-Life" )

 "Kétszínű a szívük, de most megbűnhődnek... ( Oz 10,2 )

 

 

Gonoszságról van szó..., de kiéről?

"Bolond a próféta, eszét vesztette a lélek embere!" ( Oz 9,7 ) - mondják a zsidók a az "Úr emberére". Saját prófétájukra, akit az Isten küldött, hogy kapocs legyen ég és föld között.

 

 

Mintha ezt hallanánk..., "mindenki Trump ellen".

Van ez így..., sajnos mindig így van ez.

Pénz mindig olyannak kell, aki nem tud vele bánni, hisz nincsenek valódi céljai, egyetemlegesek semmiképp; s akinek Isten a mindene, tehát nem kell neki semmi, őt ölik meg, hisz adni akar. 

Chemical Brothersnek van egy nagyon elgondolkodtató klipje, ez az  Elektrobank...; érdemes elolvasni a kommenteket a klip alatt.

( https://www.youtube.com/watch?v=L0dxByaPWhM )

Mitől ilyen hatásos?

Mert az élet maga..., minden rosszul fog végződni, s mégis jól, ha vállalod a hősiességet; de ami a legfontosabb számomra, az a záró kép:

Nem az ebben az izgalmas, hogy emlékké válsz egy porosodó, és megszürkült fényképen; hanem hogy emlékké válsz "szavakba temetve", ha jól éltél, trófeákkal teli "vitrinben", mint egy igazi példakép.

Egy minta, amiről nem csak lehet, de kell is beszélni.

Egy jel; azé, aki küldte.

 

Bolond tehát Ozeás, de bolond Trump és mindenki aki az életért mer szólni, kendőzetlenül. 

Azok mind akik helyesen szólnak...

Ó, mily gyűlöletes a gondolat is, valaki ismeri az Igazat ( így nagy betűvel ) és van pofája még el is mondani.

 Fulton Sheen érsek kimondta..., az igazság Igazság..., s nincs sok igazság, az mindig egyedül van.

 

 

 S jogos a harag.., épp mert nagy a szerelem.

Valaki gonoszságot követett el, fizetnie kell. Valamivel mindenképp..., "Isten ismeretével" ( Oz 6,6 ).

A következő szövegrész szerintem mindig rosszul idézik.., kiemelve a szövegkörnyezetből, s főleg a követő mondatról leválasztva.

"Halál, hol van a mérged? Alvilág, hol a fullánkod? Elrejtőzött a részvét szemem elől."( Oz 13,14 )

Vagy másutt:

"A gonoszságnak szántottatok, hamisságot arattatok. a hazugság gyümölcsét ettétek." ( Oz 10,13 )

Hogy mondta Nagy Szent Vazul:

"Mert egyenesek az Úr útjai, azokon járnak az igazak, de a gonoszok elbuknak rajtuk." ( Oz 14,10 )

A kiszáradt fára kivágás vár...

De ki szárad ki? 

Hát az aki elhagyta a helyes utat. Nem az út hagyta őt el... ( A büntetés az "eltévedtek" kétségbeesése a vadonban. "Isten ismeretének" hiánya... )

De mi van azokkal, akik arra biztatnak, hogy száraz legyen a fa és ne is vagy rossz termést hozzon?  Nem érdemelnének még súlyosabb büntetést?

Dehogynem. 

Aggeus és Savonarola kitér azokra is..., de az már a "fogság utáni" szakasz, a "templomépítésé".

 

"A Fidesz frakcióvezetője szerint a nemzeti, vallási és nemi identitások fellazítása, az „elgyökértelenítés" az első, de nagyon határozott lépés ahhoz, hogy az egyén és a közösség elveszítse szuverenitását.

Kocsis Máté a Sátoraljaújhelyen megrendezett Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem pénteki, a nemzetről és szuverenitásról tartott ötpárti kerekasztal-beszélgetésén azt mondta, hogy a mai európai közbeszéd, a liberális mainstream média mindhárom identitást támadás alá vette.

„Minden mai aktuálpolitikai vita abból ered, hogy lopakodó, identitásfelszámoló, szuverenitásunkat folyamatosan támadás alatt tartó világot élünk, és a belpolitikába is ez gyűrűzik be" – közölte."

( https://hirado.hu/belfold/cikk/2021/07/23/kocsis-mate-a-lopakodo-elgyokertelenitesrol-beszelt )

Pedig hát könnyű belátni..., ha nincs közös idea, közös szellem, párhuzamos, a végtelenben összefutó utak vonalai, hát baj lesz, valami keszekuszaság lesz abból.

"Ha az Úr nem építi a házat az építők hiába fáradnak. Hogyha az Úr nem őrzi a várost, az őr hiába őrködik fölötte." ( 127. zsolt )

S ma is halljuk, olyan Pató Pálosan, "ej ráérünk arra még":

"Nem jött el még az idő..." ( Ag 1,2 )

 

"Gondolkodjatok el sorsotokról..." ( Ag 1,5 ) - mondja Aggeus. 

Veszélyes játék ez, a zsidók tudják, az Úr féltékeny Isten, s nagy a szerelme, hát nagy a haragja is.

 

Kétszer "szólok"...:

1. "Fújjátok meg a kürtöt... (...) én tépem szét, aztán odébbállok." ( Oz 5,8 / Oz 5,14 )

~ "Mert nem az áldozat kell nekem, hanem a szeretet, nem az égőáldozat, hanem az Isten ismerete." ( Oz 6,6 )

2. "Állj készen a trombitával! Úgy tör a baj az Úr házára, mint a sas: mert megszegték szövetségemet, fellázadtak törvényem ellen." ( Oz 8,1 )

Oszt ha nem viselkedünk..., mehetünk vissza a szolgaságba:

"(...) úgyhogy visszatérhetnek Egyiptomba." ( Oz 8,15 )

a belső lényeget vettem át..." V. A bolond próféta I. ( Ozeás ~ Hölderlin )

 "Egy nehezen szóba foglalható üdvösségnek ideje volt." ( Báthori Csaba, Hölderlin a a toronyban, Előszó, 7 )

 "Biztos szerénységben lakozom..."

 

"Szerencsés az, ki büszke hazában él

s nyugodt tűzhelynél hű szivü nőt szeret;

szilárd talaj fölött a biztos

férfit az ég örömestebb nézi." ( Hölderlin, Az én birtokom, 46 )

 

Ezt a portrét Rudolf Lohbauer a Hölderlin-toronyban készítette a költőről.

 

 Úgy vélem kivételesen Hölderlin téved..., a hősiesség is nagyobb ha elérhetetlen a cél vagy reménytelen a küzdelem. 

Vagy ahogy Szolzsenyicin mondja:

"Nem az a bátorság, ha kiállsz az igazságért, hanem ha börtönbe mégy érte."

 

De ki választ önként nyomorúságos életet?

Még Jézus is így panaszkodik:

"Jézus így válaszolt: „A rókáknak van vackuk, az ég madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania.” ( Mt 8,20 )

 

Nyilván bolond az ilyen.

Minket most a prófétaság foglalkoztat..., milyen egy bolond próféta?

Létezhet-e nem bolond egy próféta, s ha bolond, miért az, illetve tűnhet annak?

 

Ozeást és Hölderlint hívjuk segítségül.

Hölderlint kitaszította még a családja is..., egy idegen, ám amúgy őt mélységesen tisztelő, bár nem értő asztalosmester tübingeni toronyszobájában húzta meg magát haláláig. ( "Ernst Zimmer olvasta Hölderlin Hüperion című levélregényét, mely “felettébb tetszett” neki." )

"biztos szerénységben lakozom, (...)" ( Hölderlin, Az én birtokom, 47 )

 

 

Szenvedett-e itt Hölderlin?

 

"A végtelenség vonz, (...)" ( Hölderlin, A nép szava , 91 )

Ez Hölderlin válasza, a végtelenség, de nem csak térben...

 

"Mert mint növény, ha nem televény helyén
nő, a halandó lelke is elfakul:
Szegény, csupán a napsütésben
képes a földi világon élni." ( Hölderlin, Az én birtokom, 47 )

S a fény, nem csak fizikálisan... ( Szentviktori Richárdddal már tisztáztuk, a fény a Szépség, a Szeretet világi megjelenési formája. ) , s mindenki a helyén.

S a buddhisták is tudják, amire vágyunk azt létrehozzuk..., vagy inkább előhívjuk.

Ha Istenre vágysz..., Istenné ugyan nem, de jelévé válhatsz. ( "A kisebb válaszol." )

S elkezdődik egy "játék" közted és isten között, majd közted és a világ között, hogy fogadják a "bolond prófétát".

"Ó, túl keményen vonnak az istenek
magasba; orkán dúl vagy a nap ragyog:
emésztőn ott érzem szivemben
váltakozástokat, ég erői.

De hagyjatok ma csöndes utamra a
liget felé, amelyet aranyba von
halódó lombja, mig nekem te
fonj koszorút a fejemre, emlék!" ( Hölderlin, Az én birtokom, 47 )

Hölderlin is lett volna inkább "szóba temetve" mint Parmenidész..., de nem lehet. Bolondságunk kötelez. 

Ozeás ugyanígy szenved ebben a kapcsolatban.

"De minél jobban hívtam őket, annál inkább eltávolodtak tőlem: (...), a karomon hordoztam; mégsem ismerték el, hogy a gondjukat viseltem. Puha kötelékekkel vonzottam őket, a szeretet kötelékeivel. Olyan voltam hozzájuk, mint aki arcához emeli a csecsemőt; lehajoltam hozzá, enni adtam neki." ( Oz 11,2-3 )

Igazi kodependens szerelem, szenvedélyes..., tele fenyegetésekkel, ajánlatokkal, ígérgetésekkel.

 

"Nem hagyom, hogy fellobbanjon haragom." ( Oz 11,9 ) / Adtam neked (...) haragomban, de elveszem indulatomban." ( Oz 13,11 )

Nagy és hirtelen robbanásszerű eltávolodásokkal majd ugyanilyen összeborulásokkal. Mert a "remény hal meg utoljára".

"Te pedig térj vissza Istenedhez, (...)" ( Oz 12, 7 )

"Végy el minden gonoszságot, hogy elnyerjük a jót, (...)" ( Oz 14, 3 )

Hány szerelmes érezte már ezt egy kapcsolat végén..., hátha még menthető. S hát tudjuk..., ilyenkor már nem. De nem hisszük el..., a könyv a fogság előtt készült. Isten tudta Ozeással, nem lesz ennek semmi jó vége...

Nem csoda ha elfárad a próféta..., "kiáltó hang a pusztában"..., "pusztába kiáltott szó".

 

"Vágyva vágyom ama jobb hazába, Anakreon, Alkaiosz felé. Bár alhatnám oly szűk házba zárva, mint a maratoni hősöké." ( Hölderlin, Görögország, 15 ) 

De addig is "szólni fogok a prófétákhoz, bőven adom a látomásokat, és a próféták által osztom a halált." ( Oz 12,11 )

 

Barbárul hangzik, de ez is a feladat része, a jel nem saját magát fejezi ki, hanem akit jelez.

Hölderlin nem véletlenül csodálkozik:

 

"Hogyan? hát erre születtem? 

magasztos békédre - én? 

fényre és örömre lettem, 

mint te, boldog égi lény?" ( Hölderlin, Diotima, 23 )

Hát ebbe tényleg meg lehet bolondulni.

"(...) vágyam a lelkesség egébe von; holtjaitokat holtak, temessétek, s a szorgalmat dicsérve szidjatok! A gyönyörű, az eleven Természet mégis bennem él, szivemben ragyog." ( Hölderlin, Az ifjú a bölcs tanácsadókhoz, 26 )